Stratégiai elhelyezkedése ellenére egy dombon, amelyet három oldalról szakadék választ el El Tajo vagy az arab uralkodók meredek lejtője Körforgalmak szorosan megerősítették a várost. A magas és gyakran vastag falak akkoriban áthatolhatatlan védelmet jelentettek, és lehetővé tették a város megtartását, amíg volt elegendő élelem és víz.
A keresztény uralkodóknak még a város meghódításakor sem sikerült átjutniuk ezen az impozáns erődítményen. Csak az ivóvízhez való hozzáférés elzárása és a komplexum meghódítása után sikerült bejutniuk La Minakésőbb belépett a városba.
A falak a kezdetekig meglehetősen jó állapotúak voltak századi XIXamikor néhányat a francia hadsereg elpusztított. Szerencsére még mindig sok töredék van az eredeti erődítményekből, és minden középkori védelmi építmények kedvelője talál itt valamit.
La Cijara falai (Murallas de La CIjara)
Ronda védelmének stratégiai részét képezték az óváros keleti oldalának falai – ún a La Cijara falai (Murallas de La CIjara). A lejtő oldaláról védték a bejáratot, amelyen megfelelő intézkedésekkel a gyalogság is átkelhetett.
A La Cijara falait beépítették XII század és két évszázaddal később teljesen újjáépítették. Az eredeti erődítmények többsége a mai napig fennmaradt. A falak eleje (vagy vége) többé-kevésbé az utca közepén található Calle Goleta. Megmászhatjuk a falakat és az egyik tornyot ott. Nincs ott korlát, de a lépcső elég széles.
A falak északi része természetes szikla mentén épült, és ezzel biztonságos enklávé alakult ki a várost védő csapatok számára. Ma ez a "szurdok" ösvényként szolgál, amelyen egészen a kapuig járhatunk Puerta de la Cijara. A kapu jellegzetes arab patkó alakú.
Útközben több védelmi torony mellett haladunk el, amelyek közül legalább egyet meg fogunk mászni. Az útvonal meglehetősen meredek, és eltart egy pillanatig, amíg megteszik. Egészen közel a kapuhoz fogunk találni Arab fürdő (Baños Árabes) és Arab híd (Puente Árabe).
A Puerta de la Cijar kaputól is indulhatunk fel a városba, de erős napsütés esetén a bejárat fárasztó lehet számunkra.
Almocábara kapu (Puerta de Almocábar)
Az óváros déli végén, a dombról leereszkedés után a város erődítményeinek talán legfestőibb részét találjuk - Almocábara kapu (Puerta de Almocábar) a környező falak töredékével együtt. A kapu be volt építve XIII századde átépítették XIV és később be XVI századamikor hozzáadták a reneszánsz homlokzatot.
Az óvárostól néhány száz méterre található az Almocábara kapu. Az utcán lefelé haladva érjük el Calle Armiñán és a következő Calle Espíritu Santo. Bemehetünk a falakon és a kapun – a lépcső mindkét végén van. A felülről nyíló kilátás azonban nem túl lenyűgöző.
Az arab időkben a kapu volt a város legfontosabb bejárata. Itt léptek be hivatalosan a keresztény uralkodók a városba a visszahódítás után. Ronda meghódításának napjának megünneplésére az építkezés mellett döntöttek Szentlélek templom (Iglesia del Espíritu Santo)amelyet kicsit a kapu mögött emeltek. Sajnos nem mindig van nyitva.
Régebben a kapu mögött temető volt, amelyre még az arab név is utal. Ma egy nagy tér van körülvéve épületekkel. Ha étkezési helyet keres, számos étterem található ezen a környéken, köztük a népszerű tapas bár De locos tapas.
A kapu közelében megmaradt az arab falak egy töredéke Alcazaba, azaz egy fellegvár, amely védi a városba jutást. Utcaszintről meglátjuk Calle Cuesta de las Imágenes vagy az Almocábara kapun belépve. Sajnos mára már csak egy emlék maradt meg az eredeti épületről, amelyet Napóleon hadserege kezdetben lerombolt századi XIX.
Albacara falai (Murallas de Albacara)
A legkevésbé lenyűgöző erődítmények maradványai az óváros északnyugati részén találhatók, nagyjából félúton az óváros dombja és az El Tajo-szoros között.
Az arab időkben ezek a falak választották el a várost a mezőgazdasági területtől. A falak mögött ott voltak többek között szélmalmok és termőföldek. Kihívták azt a kaput, amelyen a gazdák naponta áthaladtak Puerta de los Molinos, vagyis a Malmok Kapuja. Romjai a mai napig fennmaradtak. A kapu közeléből nagyszerű kilátás nyílik az Új hídra (Puente Nuevo).
Kicsit délebbre találunk egy másik régi városkaput - Puerta Del Viento, vagyis a Szelek Kapuja.
A falakat a teraszok szintjéről láthatjuk Plaza de María Auxiliadora és ott van a leereszkedés. Figyelem! A lefelé vezető útvonal némi erőfeszítést igényel. A legjobb, ha magaddal viszed a megfelelő cipőt.
