Ősi Paestum egyik legfontosabb városa volt Nagy Görögország (Magna Graecia)ahogy a görögök által gyarmatosítottakat az Appenninek-félsziget és Szicília déli részének területeinek nevezték.
A Paestum ben alakult Kr.e. 7. század és a görög időkben úgy hívták Poszeidónia. Ősi épületek és épületek töredékei korunkig fennmaradtak három jól megőrzött dór templom.
Jelenleg Paestum Európa egyik legfontosabb régészeti parkja. BAN BEN 1998 rá volt írva UNESCO Világörökség listája. A régió déli részén található Kampány és népszerű egynapos kirándulási célpont Nápolyból.
A helyi régészeti múzeum gyűjteményében őrzik értékes síremlék a kezdetektől Kr.e. 5. századamelyet freskó díszített vízbe ugró búvárt ábrázol.
FOTÓK: Régészeti Múzeum - Paestum.
Történelem
Görög idők: Poszeidónia
Paestum eredete félúton nyúlik vissza Kr.e. 7. század. A várost a lakosok alapították Sybaris, híres a görög gyarmat gazdagságáról feküdt a Tarenka-öböl (Jón-tenger)aki biztos menedéket akart a Tirrén-tengeren.
Egy falakkal védett kikötő építésével kezdték, körbe 10 km a modern régészeti parktól délre. Az eredeti város egy kis félszigeten épült, ahol ma áll Agropoli középkori vára. Az új telepet elnevezték Poszeidónia, amely tisztelgés volt a tengerek, tavak és folyók mitológiai istene előtt. Neki szentelt templomot is emeltek.
Poszeidónia felerősítette a kereskedelmet az etruszkokkal és más görög városokkal, aminek köszönhetően gyorsan erősödött. Nem sokkal ezután beljebb helyezték, északabbra, ezzel egy ambiciózusabb városi elrendezést jelezve, amelyet vastag és magas városfalak gyűrűje vett körül.
Poszeidónia fejlődése a közötti időszakban tetőzött i.e. 550 és 440ennek tanúsága a három korunkig fennmaradt templom. A város jelentőségének növekedése egybeesett Sybaris bukásával – feltételezhető, hogy leggazdagabb lakói egykori gyarmataikra vándoroltak ki.
Ról ről 9 km a várostól északra, a folyó torkolatánál Seleben emelték Kr.e. 6. század Hérának szentelt szentély (Foce del Sele). Igaz, ebből a komplexumból nem sok maradt fenn, de a paestumi múzeumban egy több tucatnyi metóp (dekoratív dombormű) csoportot láthatunk majd, amelyeket régészeti munkák során találtak.
FOTÓK: Régészeti Múzeum - Paestum.
Későbbi fejlemények: Paistostól Paestumig
Az utolsó negyedben VI században Poszeidóniát az őslakosok birtokba vették Lukanówaki megváltoztatta a város nevét Paistos. Ennek a folyamatnak a részleteit illetően azonban bizonytalanság van. Az egyik hipotézis az, hogy ez egy fokozatos folyamat volt – a lukánokat a görögök alkalmazták, lassan benépesítették városukat, míg végül kiszorították őket.
Bár a görög művészetben volt vágy az elveszett gyarmat után, és sajnálták kultúrájának összeomlását, a régészeti leletek azt mutatják, hogy a város az új uralom alatt is virágzott, és a két nemzet egymás mellett élhetett benne. Ezt bizonyítja többek között freskókkal díszített sírok és vázák.
BAN BEN i.e. 273 a várost a rómaiak meghódították és átkeresztelték Paestumnak. A kora középkorig lakott volt (egyházmegye működött benne), de a járványok és az inváziók miatt elhagyták. Csak ben fedezték fel újra 18. század, az útépítés során.
Sajnos az előző századig a terület magánkézben volt, a tulajdonosok anélkül emeltek rajta épületeket, hogy megnézték az alattuk eltemetett emlékműveket. Számos tárgy vagy építészeti elem helyrehozhatatlanul elveszett.
Paestum: Túra az óvárosban
Tovább Paestum régészeti park (a Parco Archeologico di Paestum tulajdona) két látnivalóból áll: magából a régészeti lelőhelyből és a múzeumból (beleértve a Museo Archeologico Nazionale di Paestum-t).
A régészeti lelőhely téglalap alakú, mérete kb 600 m x 200 m és kiterjed arra a területre, amely az ókorban a város szíve volt. A park tehát nem kicsi, bár az ókori Poszeidónia sokkal nagyobb volt, amint azt az ásatási helytől távol keletre és nyugatra húzódó védőfalak fennmaradt gyűrűje is bizonyítja. Például a Sellők kapuja (Porta Sirena) kb 500 m.
Paestum legfontosabb műemlékei három monumentális dór templomamelyek elég közel vannak az úthoz, hogy a parkba való belépés nélkül is láthassuk őket.
Rajtuk kívül viszonylag jó állapotban fennmaradtak amfiteátrum és eklesiastreon - a központi terv szerinti épület, amely a demokratikus népgyűlések színhelyéül szolgált.
A legfontosabb műemlékeknél angol nyelvű leíró táblákat helyeztek el.
Paestum körülbelül 90 percnyire van vonattal Nápolytól, így a legtöbb turista a nyitás után megjelenik. Ha korán reggel érkezel, nagy eséllyel nem lesz senki rajtad kívül. A későbbi órákban kezd zsúfolt lenni, sőt a Neptun-templom előtt sorok alakulhatnak ki az előszobába belépni szándékozókból.
Érdemes tervezni kb 90-120 perc. Szükségünk lesz még egyre a múzeum számára 60-90 perc (bár az ókor iránt érdeklődők hosszabb időt tölthetnek el benne). Az egész komplexum megismeréséhez a legjobb, ha legalább foglal 3-4 óra.
A régészeti park megtekintése után a közeli strandon pihenhetünk. Tavaszi látogatásunk során rajtunk kívül nem volt ott senki.
Paestum: templomok és egyéb műemlékek
Héra temploma (Tempio di Hera)
A legrégebbi az összes közül. köré épült i.e. 550-540 Hérát, Zeusz feleségét imádták ott ő volt Poszeidónia legfontosabb istensége. A rajta található feliratok a templom pontos rendeltetését mutatják.
Nagyságrendű oszlopsor veszi körül 9-én 18-ánamely nagyon jó állapotban maradt fenn napjainkig. Nehéz találni még egy olyan görög templomot az archaikus korból, amelyben az azt körülvevő külső oszlopok teljes gyűrűje az antabletúrával együtt jobb állapotban megőrződött volna. Sajnos a belső építményből semmi nem maradt meg.
Az első 18. század a kutatók elvitték még a római bazilika mögött ismert a méret és az elülső oszlopok szokatlan, páratlan száma elhitette velük, hogy nem görög épületről van szó.
A túra során beléphetünk a belső részébe.
Neptunusz temploma (Tempio di Nettuno)
A legcsodálatosabb és legjobban megőrzött. körül jött létre i.e. 460, közvetlenül a korábban leírt Héra-templom mellett. Háromszintes alapra emelték, és ekkora oszlopsorral vették körül 6-tól 14-ig. Mind a templom töredékei, mind a környező oszlopgyűrű napjainkig fennmaradt.
Tudósok be 18. század azt hitték, hogy Poszeidónt / Neptunust, a város védőszentjét imádják ott. Az enciklopédiákban a templomot leggyakrabban hívják Héra II. Magában a régészeti parkban olyan információkat találunk, amelyek szerint a legújabb kutatások szerint az Apolló számára épült.
A templom keleti részén két oltár maradványa maradt fenn - a régebbi görög és az újabb római korból (i.e. 1. század). A templomot valószínűleg addig használták 4. százada pogány kultusz minden formájának teljes tilalmáig.
Paestum egyedülálló látványossága a Neptunusz-templom előcsarnokába való belépés lehetősége.
Athéné temploma (Tempio di Athena)
Athéné temploma, korábban nevén Ceres templomaben létesült a város másik oldalán az ie 6. század utolsó negyede és sokkal szerényebb, mint a másik két imahely.
Csak a külső oszlopsor (6x13-as méret) maradt meg napjainkig. Kár, mert a belső épületet ión stílusú oszlopok díszítették - ez volt az egyik első alkalom, amikor két takarítást kombináltak egy épületben.
Ról ről Nyolcadik század a cellát lebontották, az épület többi részét pedig katolikus templommá alakították át. A múlt században minden kiegészítést eltávolítottak, de az eredeti ősi építmények örökre elvesztek.
Az épületet az előző kettővel ellentétben csak kívülről lehet megcsodálni.
Forum (Foro): Róma nyilvános központja
A rómaiak, miután elfoglalták a várost i.e. 273 úgy döntött, hogy áthelyezi a fő nyilvános központot. Új fórumot alakítottak ki a görög agora délkeleti csücskében.
A főteret a legfontosabb középületek vették körül (beleértve a kúriát, termálfürdőt, fedett piacot vagy császári kultuszhelyet). Sajnos nem sok maradt meg belőlük – ma már csak alapjaikról ismerhetjük fel őket.
Amfiteátrum (Anfiteatro)
Az amfiteátrum mintegy fele megépült Kr.e. 1. század (már Paestum idejében), és az egyik első ilyen típusú épület volt a római világban.
Az eredeti amfiteátrumból csak a lelátó alsó része (latin cavea), az egyik bejárat és egy magas ablakpárkány maradt fenn, amely megvédte a nézőket az arénában megjelenő állatoktól.
Az emlékmű nagy részét sikerült megmenteni, de be 1829 döntés született a régészeti lelőhelyen végigvezető út megépítéséről - valakinek az az ötlete támadt, hogy ennek a megoldásnak köszönhetően a hintós utazók testközelből csodálhatják meg az ősi templomokat… Ennek eredményeként az emlékmű egy része megtörtént. megsemmisült, a többi pedig végleg a föld alatt volt.
Eklesiastreon: tanúságtétel a görög demokráciáról
Az ekléziasztreon egy központi alaprajzon emelt épület volt, amelyet ülésgyűrűk vettek körül. Az építkezés körül épült i.e. 480 és fénykorában még befogadni is tudott 1800 ember. Jellemző, hogy alsó része a sziklába van vésve.
A görög időkben itt tartották a tanácsüléseket és a helyi közgyűléseket, amelyek során megszülettek a legfontosabb döntések. Az Eklesiastreon az agorán, vagyis a főtéren kapott helyet.
Idővel elhagyták és eltemették.
Heroon: Poszeidónia alapítójának valószínű sírja
A heroon szót az ókori világban a földi hősöknek szentelt templomoknak nevezték. Heroon Poszeidóniában az Agorán épült, és valószínűleg a város legendás alapítójának sírja volt. Megyllosakinek a neve sok talált érmén szerepel.
Érdekes módon az eredeti templom nagy része a föld alatt található, és csak a tető látható a felszínen. A rómaiak temették el, majd fallal vették körül, tiszteletben tartva egykori lakóinak szentségét.
Volt lakónegyed
A park keleti részén egykori lakónegyed romjai találhatók. Első pillantásra nem tűnnek érdekesnek, de találhatunk bennük érdekes elemeket - például padlómozaik töredékeket és egy nagy medence maradványait.
A paestumi házak hasonlítottak a pompeii házakra.
Védőfalak és kapuk
Az ősi várost körülvették közel 5 km hosszú védőfalak gyűrűje, melynek magassága legfeljebb 7 m. Be lehetett jutni a négy kapu egyikébe, amelyek a világ mindkét oldalán találhatók. Ezek voltak (keletről indulva és az óramutató járásával megegyező irányban): Porta Sirena, Porta Giustizia, Porta Marina és Porta Aurea.
Az ősi erődítmények többsége napjainkig fennmaradthosszuk pedig lehetővé teszi, hogy elképzeljük a város eredeti méretét.
Szinte minden Paestumba vonattal érkező turista áthalad a Porta Sirena kapun, amely közvetlenül a vasútállomás mellett található. Alternatív megoldás egy kicsit hosszabb séta az utcán Via Porta Giustizia - a falak mentén sétálva két példát láthatunk a jól megőrzött védőtornyokra.
A déli kapu közelében, az utca túloldalán vannak alapozások Santa Venera szentély (olaszul: Santuario di Santa Venere), ahol sok fogadalmi terrakotta tárgyat találtak.
Régészeti múzeum
A paestumi régészeti múzeum, bár nem foglal el túl sok helyiséget, igen gazdag és változatos gyűjteményt tudhat magáénak. Több helyen is fellelhető tárgyakat mutat be: magának az ókori Paestumnak a területén, a környező nekropoliszokban és a Héra-szentély környékén, amely a Szele folyó torkolatánál volt.
A kiállításokat számos leíró tábla kíséri, amelyek az ókori világ kanyarulataiba vezetik be a látogatókat.
tól érdemes múzeumlátogatást tervezni 60-90 perc, bár az ókor iránt érdeklődők hosszabb időt tölthetnek el benne.
Metópok Héra szentélyéből a Szele folyó torkolatánál
A múzeum központi termét a Szele folyó torkolatánál lévő Héra-szentélyben lévő templomot díszítő metópok (domborművek) kiállításának szentelték.. Valószínűleg innen származnak i.e. 570-560 és bemutatja többek között: jeleneteket Héraklész tizenkét művéből és motívumokat a trójai háborúkból.
A templom speciálisan elkészített makettjére akasztották fel 1-től 1-ig terjedő skálán, megőrizve azt a sorrendet, ahogyan a régészek szerint el lehetett őket helyezni. Kr.e. 6. század
A régészeti feltárások során azonban előkerült három eddig ismeretlen lemez, amelyek megkérdőjelezték a korábbi leleteket. Új metópok kerültek a korlátra.
A templomok és magának Paestumnak a története
A múzeum további termeit meglátogatva többet megtudhatunk Paestum és környéke építészeti rendjéről, történetéről, valamint megtekinthetjük a régészeti munkák során előkerült leleteket. Ezek közé tartozik:
- A legendás városalapító sírjában jó állapotban megőrzött bronzvázák, edények és egyéb díszítőelemek találhatók,
- a legrégebbi templomban (Héra templomban) találtak terrakotta töredékeket, amelyek alapján egy (színes) dekorációt rekonstruáltak,
- Héra márvány szobra,
- fülbevalók és egyéb dísztárgyak,
- amforák és faragványok.
Paestum búvár és egyéb sírleletek
A múzeum következő részében a közeli nekropoliszokból származó sírokat és temetkezési leleteket mutatják be.
A festett sírok közül csak egy görög időkből való, de ő az, akit az egész létesítmény legnagyobb kincsének tartanak. -ben találták meg 1968, mintegy 1,5 km-re délre a városfalaktól. A rajta lévő freskók dátuma i.e. 480/470
Az úgynevezett Paestum búvár, a magasból a vízbe ugráló fiatal fiút ábrázoló jelenet, amely az élők világából a túlvilágra való átmenetet szimbolizálhatja. Valószínűleg ez a legrégebbi vízbe ugró ember képe, és az egyik legrégebbi, teljes mértékben fennmaradt görög freskó ebből az időszakból.
A fennmaradó négy külső tányér szimpóziumi témával díszített.
Más festett sírok a Lucan-korszakból származnak.
Egy másik
A múzeum utolsó része az első emeleten található, és az őskori leleteket mutatja be. Felülről jobban szemügyre vehetjük a metópokat.
Paestum: jegyek, nyitvatartási napok, jegyirodák
2022-től
Mindkét látnivalót (a régészeti parkot és a múzeumot) közös belépővel látogatjuk meg. Engedélyezi továbbá, hogy belépjen (a vásárlástól számított 3 napon belül) a körülbelül 50 km-re délre lévő helyre. a veliai régészeti park (a Parco Archeologico di Velia tulajdona).
A jegyárak szezontól függenek.
- decembertől januárig az ára 6€ (2 € 18-25 éves korig). A családi jegy (két felnőtt + egy vagy több, legfeljebb 25 éves gyermek) 10 euróba kerül.
- márciustól novemberig az ára 12€ (2 € 18-25 éves korig). A családi jegy (két felnőtt + egy vagy több gyermek 25 éves korig) 20 euróba kerül.
FOTÓK: Paestum - a régészeti lelőhely képe kívülről.
Jegyeket a régészeti parkba vezető főkapunál, a Neptun-templommal szemben lévő jegypénztárban vásárolunk.
A legbiztonságosabb itt ellenőrizni az aktuális napokat és nyitvatartási időt.
Hogyan jutok el Paestum területére?
A vasútállomás körülbelül 10 perces sétára található a régészeti parktól. Nápolyból (Salernón keresztül) naponta többször indulnak vonatok. A menetidő kb 90 perc.
Közvetlenül az állomás elhagyása után induljon el az ősi Porta Sirena kapu felé, és haladjon tovább egyenesen (vagy a Via Porta Giustizia mentén).
Az autóval érkezők a régészeti park környékén parkolnak.
FOTÓK: Paestum - a régészeti lelőhely képe kívülről.