Reykjanes-félsziget nem tartozik Izland leglátogatottabb területei közé. Bár szinte minden turista legalább kétszer tartózkodik ott (nyugati részén található a nemzetközi Keflavík repülőtér), a legtöbb látogató azonnal tovább költözik a szigetre.
Egyrészt ez aligha meglepő. Nem találjuk itt a leghíresebb izlandi látnivalókat (kivéve a Blue Lagoon geotermikus medencéit), és a rövid időre érkezőknek amúgy is szoros a tervük. Ha azonban hosszabb időre jövünk, és nem szorít minket az idő, akkor érdemes ellátogatni a félszigetre és megismerni annak titkait.
Emlékezzünk arra is néhány látnivaló csak néhány tucat percre van a repülőtértől, és akár az utolsó napon is láthatjuk őket.
A régió jellemzői
A félsziget egész táját vulkáni tevékenység alakította ki. Ezek a legfeltűnőbbek mindenütt jelenlévő lávamezők, amelyek a holdbéli tájat juttathatják eszünkbe. Némelyikük mindössze néhány száz éves. Mindez ellentétben áll a lila csillagfürtökkel, amelyek a fagyott magma legrégebbi töredékeinek hatalmas szakaszait borítják.
Számos vulkáni rendszer húzódik a felszín alá, és számos geotermikus terület alakult ki a felszínen.
A helyi táj egyedülálló eleme két tektonikus lemez határa (érintkezési pontja) látható a felszínen: az eurázsiai és az észak-amerikai.
Nagyra értékelte e terület örökségét UNESCO szervezetamely az egész félszigetet azzá változtatta UNESCO Globális Geopark.
Számos kisváros található szétszórva a tengerparton. Az egyik a történelmi halászfalu Grindavíkamely be 1627 Berber kalózok támadtak és kifosztottak.
Hogyan lehet ellátogatni a Reykjanes-félszigetre?
A félsziget körüli autózás nem jelenthet túl nagy problémát. Aszfaltozott és jól karbantartott utak gyűrűje veszi körül. A kavicstöredékek már csak a végső hozzáférési szakaszokon várnak ránk. Az általunk leírt helyek mindegyike könnyen megközelíthető egy közönséges kétkerék-meghajtású autóval.
Csak néhány órára van szükségünk, hogy meglátogassuk a legfontosabb látnivalókat. A látogatást úgy terveztük, hogy a leszállás és a kölcsönző cégtől való autó felvétele után azonnal körbejártuk a félszigetet (végül indulás előtt még egy helyre autóztunk).
Reykjanes-félsziget: látnivalók, érdekes helyek. Mit érdemes megnézni?
Miðlína, avagy a kontinensek közötti híd
A félszigetet két tektonikus lemez határa szeli át: az eurázsiai és az észak-amerikai. Mindkét szerkezet állandó mozgásban van, és egymástól kb 2 cm. Közöttük egy kanyon formájú hiba volt, amely felett be 2002 jelképes hosszú gyalogoshidat dobtak 18 m és magasság kb 6 m. Megtörtént a hivatalos felavatása június 3.
Bár a híd és a kanyon nem a legizgalmasabb hely a szigeten, a kontinensek találkozási pontján való állás lehetősége is egyedülálló élmény.
Ingyenes parkolási lehetőség áll rendelkezésre 425-ös számú út. Koordinátái: 63.866410, -22.676206.
Kevesebb, mint egy átjárónk lesz gyalog a parkolóból 200 m.
Gunnuhver geotermikus terület
A Gunnuhver egy izlandi tájra jellemző geotermikus terület. Bugyborékoló iszapmedencék és jellegzetes (nem túl kellemes) szagú gőz- és gázgőzök egyaránt vannak. Az egyik helyi iszapmedence a legnagyobb a szigeten - szélessége akár 20 m. A sűrű párafelhők pedig akár több méteres magasságot is elérhetnek.
A geotermikus terület mentén fából készült kilátó került kialakításra. A közelben ingyenes parkoló található (koordináták: 63.818389, -22.687246).
Ha alaposan megnézzük, könnyen észrevehetjük az előző nézőpont romjait. Egy tucat évvel ezelőtt a geotermikus aktivitás annyira megnövekedett, hogy elnyelte az előző platformot, és az egész területet egy ideig elzárták a látogatók elől.
Legenda egy baljós jelenésről
Gunnuhver névvel, amit így is fordíthatunk Gunny meleg forrásai, egy sötét legenda kapcsolódik. Nagyon régen, valószínűleg az elején Tizennyolcadik század, a félsziget egyik farmján élt Guðrún Önundardóttir, ismertebb nevén Gunna. A nő egy időben anyagi gondokba ütközött, és nem tudta fizetni a bérleti díjat. Az ingatlankezelő nem volt megbocsátó, és elkobozta a nő szeretett edényét, ami az egyetlen tulajdona volt.
Gunna emiatt kétségbeesett, és nem sokkal ezután meghalt. Közvetlenül ezután elképzelhetetlen dolgok kezdtek történni. Először a teste tűnt el és egyenesen a koporsóból, a temetés napján, közvetlenül a sírba helyezés előtt.
A következő éjszaka kínzóját holtan találták. A teste úgy nézett ki, mintha egy dühödt megvadító látta volna, és nehéz volt egyetlen töretlen csontot sem találni. Pillanatok alatt hasonló sors jutott a menedzser feleségére is, a lakók joggal kezdtek erre gyanakodni Gunna szellemként tért vissza, és bosszút áll a sérelmeiért. Egy gonosz szellem sokáig kísértette a helyi közösséget – mindenkit meggyilkolt vagy megőrjített, akivel útközben találkozott.
A fáradt lakosok, akik megoldást kerestek problémájukra, elmentek Eiríkur lelkész, aki boszorkányos tehetségéről ismert. Adott nekik egy általa kitalált csapdát: fonalgolyó. Elképzelése szerint a jelenés az volt, hogy megragadják a kiálló fonalat, és egyúttal a labda oda kerül, ahol a jelenés ereje már nem fenyegeti őket.
Minden pontosan úgy alakult, ahogy a lelkész eltervezte. Gunna követte a fonalat a golyóba, amely a hőforrásba esett, és eltűnt a később róla elnevezett iszapmedencében. Azóta nyoma sincs, bár láthatóan néhányan még mindig hallják a hangját…
Reykjanesviti: A sziget legrégebbi működő világítótornya
Egy kis dombon áll, szemben a Gunnuhver geotermikus területtel a legrégebbi folyamatosan működő világítótorony Izlandon.
Érdekes módon nem ez volt az első világítótorony a félszigeten. A korábbi ben alakult 1878 a közeli Valahnúkur dombon (ez volt az első ilyen típusú létesítmény az egész szigeten). Ez az épület, akárcsak a domb, amelyen állt, egy földrengés során szenvedett el 1905. A helyiek még attól is tartottak, hogy az óceánba eshet.
BAN BEN évek 1907-1908 így új világítótorony épült. A helyszín a parttól kissé távolabb fekvő domb volt, ami stabilabb talajt biztosít. A fehér világítótorony épülete magas 26 més fényjelzése szinte magasságban világít 69 m tengerszint feletti magasságban
Magához a világítótoronyhoz kavicsos úton juthatunk el, amely továbbvezet minket a Valahnúkamöl sziklákhoz. Ezt az útvonalat nem különösebben nehéz leküzdeni, de számunkra ez volt az első menet egy tipikus izlandi kavicsos felületen, amikor megismertük a nagy sziklák futóművét ütő hangját.
Valahnúkamöl: sziklák és sziklaképződmények
Közvetlenül a Reykjanesviti világítótorony mögött található a félsziget egyik legfestőibb része. Az egész helyi part vulkáni tufa és láva rétegekből áll, amelyek folyamatos eróziós folyamatoknak vannak kitéve, vagyis leegyszerűsítve - a hullámok becsapódása folyton formálja őket.
Ennek eredményeként fejlődtek színes sziklák és a vízből előbukkanó sziklaképződményekamelyen számtalan madár lóg. A madarak sajátos oázisa kb 15 km a sziget partjáról Eldey (fél. A Tűz Szigete), amely akár elfér 18.000 pár szúdák. Majdnem magas 77 m a szigetecske látható a horizonton.
A tengerpart egyedülálló vonzereje, hogy közel lehet ahhoz a ponthoz, ahol két tektonikus lemez törése (határa) kiemelkedik az óceánból.
Biztosan felkelti majd a látogatók figyelmét egy pingvinhez hasonló megjelenésű madár szobra. Egy kihalt faj képviselőjét mutatja be óriás auks. Ezek az állatok magasra nőttek 70 cm-ig és 5 kg-ig is nyomott. Régen nagy lakosságuk élt Eldey szigetén. Sajnos júniusban 1844 e faj utolsó képviselőit ott ölték meg.
A sziklaparkoló közvetlenül a lámpás domb mögött található. Koordinátái: 63.813082, -22.715126.
Annak ellenére, hogy a helyhez vezető út kavicsos (elég nagy kövekkel), kis autóval nem volt gondunk az átjutással. Először fel kell menni a dombra a világítótorony felé, majd lefelé.
Brimketill: természetes sziklamedence
A délnyugati parton, a közelben 425-ös számú út, találunk egy nagyon festői sziklamedencét Brimketill. Ezt a szokatlan képződményt a környék többi részével együtt az óceán hullámainak végtelen becsapódása faragta a kiszáradt láva szikláira.
A helyi néphit szerint a Brimketill-medence a múltban a róluk elnevezett trollok kedvenc fürdőhelye volt. Oddnýaki ezeken a részeken élt férjével és fiával.
Sajnos egy alkalommal olyan sokáig maradt a vízben, hogy amikor visszatért, meglepte a napfény, és kővé változtatta. Sokáig sziklája díszítette a környéket, de végül a tenger megtörte és elnyelte.
Ingyenes parkolási hely: 63.820402, -22.605794.
A megállótól a sziklaképződményekig egy útvonal vezet, a végén kilátóval. Minden hullám olyan erős, hogy a sziklákról visszapattanva a magasba repül. Érdemes türelmesnek lenni és várni egy kicsit ezzel az előadással.
Figyelem! Ha nem akar elázni, figyelje alaposan a hullámokat (még az autóhoz való visszatéréskor is) - néha egy sziklának ütközés után egy hatalmas vízfröccs sok métert repül a szárazföld belsejébe.
Blue Lagoon (Bláa Lónið): geotermikus gyógyfürdő
Kétségtelenül ez a leghíresebb termálfürdő Izlandon. A repülőtértől és a fővárostól való rövid távolság teszi lehetővé A Blue Lagoon az egyik legzsúfoltabb hely a szigeten. Még Reykjavíkból is vannak olyan autóbuszok, amelyek két órára hoznak és visszahoznak turistákat.
A helyi medencéket tejeskék vízzel közvetlenül a szomszédos erőműből táplálják Svartsengiamelyet legfeljebb két napon belül teljes egészében kicserélnek. A víz hőmérséklete állandó (nem évszaktól függ), és kb 37-39 °C.
A Blue Lagoon árai magasak. Ez azonban nem riasztja el a turisták tömegét, így főszezonban érdemes megfontolni az online jegyvásárlást, mert előfordulhat, hogy már nem lesz szabad hely a környéken. A látogatás előtt minden hasznos információ megtalálható a hivatalos weboldalon.
Grænavatn: egy kis tó, festői vízszínnel
Közvetlenül a címen 42-es számú út találunk egy kicsi és egyben meglehetősen mély (közel 45 m) egy vulkáni kráterben keletkezett tó. A Grænavatn nevet így fordíthatjuk Zöld tóami a víz jellegzetes pasztellszínére utal.
A tó kicsi és viszonylag gyorsan körbejárhattuk, de igazából nincs sok értelme és csak a partról kell ránézni.
Seltún geotermikus terület
Seltún egy másik népszerű geotermikus terület a Reykjanes-félszigeten. A helyi tájat sokféle szín különbözteti meg - a legszembetűnőbbek az ezüst iszapmedencék és a felszínt borító többbarikádos (pl. sárga, narancssárga vagy akár vöröses) üledékek sávjai.. Az érzékenyebb olvasók kissé kényelmetlenül érezhetik magukat a helyszínen a jellegzetes kénszag miatt.
A turisták számára kilátók és fából készült utak állnak rendelkezésre. Akinek több ideje van, felmászik a geotermikus terület melletti dombra, melynek tetejéről csodálatos kilátás nyílik a környékre.
Parkolási hely: 63.895545, -22.052006.
A parkoló gyakorlatilag a látványosság mellett található.
Figyelem! A geotermikus területek veszélyesek, semmi esetre se térjünk le a kijelölt útról.
Kleifarvatn-tó
A Kleifarvatn a legnagyobb tava az egész félszigeten. Több mint területet fed le 9 km2közel nyúlik 5 km és a maximumig mély 97 m. Az itteni tengerpartot különféle sziklaképződmények jellemzik.
A tó nyugati oldalán egy dombos út vezet, több kilátóval. Az északi parton (koordináták: 63.946405, -21.965155) található egy fekete strand és egy parkoló.
A félsziget lakossága úgy véli, hogy a falu a a tó egy monumentális fekete kígyóra emlékeztető szörnynek ad otthont. A parton sétálva tehát érdemes óvatosnak lenni és túl sokáig nem fordítani hátat a víznek!
Hvalsneskirkja templom
Az években emelt 1886-1887 A fekete lávatömbökből álló templom Izland egyik legfestőibb fekvésű műemléke. Egy zöld tisztásban hozták létre, közvetlenül a tengerparton. Színes, filigrán torony különbözteti meg. A templom belsejében az óceán által partra mosott fát használtak.
Az épület nagyon jó állapotban maradt meg napjainkig. Kis temető veszi körül.
Njarðvík: hagyományos horgászszekér, Fekete templom és a Viking Világmúzeum
Keflavík repülőterével szomszédos város Njarðvík számos érdekes műemlékkel és látnivalóval büszkélkedhet.
Az egyik az Stekkjarkot, hagyományos, fából és kövekből készült, tőzeggel borított halászkunyhó. Az épület története félúton nyúlik vissza századi XIX. években épült 1855-1857. Elsőre 37 évig mindössze három család lakta. A század végén azonban elhagyták. A későbbi lakók csak betelepítették 1917majd gazdaságként használták a következő elhagyásukig.
Az 1990-es években a történelmi komplexumot felújították és megnyitották a nagyközönség előtt. A látogatás során megtekintjük az épület legrégebbi részét és a már felépített újabb épületeket is A huszadik századból.
Egy másik műemlék a városban Njarðvíkurkirkja templom, némileg hasonló az előző részben leírt Hvalsneskirkjához, bár ebben az esetben a torony hófehér.
A városban múzeum is létesült Viking világ. A létesítmény kicsi és jellemzően informatív. A lényege az egy viking csónak pontos mása. Alkotói mintájára ún hajók Gokstadbóltalálhatók 1879 a környék egyik talicskájában Norvégia. Az eredeti tárolva van Viking Hajó Múzeum Oslóban.