Az üstökösök az aszteroidákhoz hasonlóan kis égitestek, amelyek a Nap körül keringenek. Az aszteroidákkal ellentétben azonban az üstökösök többnyire fagyott ammóniából, metánból vagy vízből készülnek, és csak kis mennyiségű kőzetanyagot tartalmaznak.
1. Az "üstökös" szó a latin "cometes" szóból származik, amely a görög "cometes" szóból származik, ami "hosszú hajú".
2. Az üstökösfarok hossza meghaladhatja az 1 millió km-t.
3. Mark Twain azon a napon született, amikor a Halley-üstökös közel repült a földhöz.
4. 11 év űrben töltött év után a Rosetta űrszondát szándékosan összetörték egy üstökössel, hogy közeli képeket készítsenek.
5. 2011-ben a tudósok azt is felfedezték, hogy az üstökösben lévő víz majdnem ugyanolyan kémiai összetételű, mint a Föld óceánjaiban – ami arra utal, hogy az üstökösök hozhatták vissza a vizet a Földre évmilliárdokkal ezelőtt.
6. Az üstökös magja jégből és kőzetből áll, átmérője több száz métertől 100 km-ig terjed.
7. 1999-ben a NASA sikeresen mintát vett egy üstökösről. A minták folyékony vízre utaló bizonyítékot tartalmaztak, bár a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az üstökösök soha nem melegszenek fel annyira, hogy megolvasztják a szállítható jeget.
8. Az üstökösök életre kelthették a Földet, és betölthették óceánjainkat. 2009-ben a NASA űrszondája mintát vett a Wild-2 üstökösből, és megállapította, hogy az a glicin aminosavat tartalmazza – ez az élet elengedhetetlen építőköve.
9. Amikor egy üstököst felmelegít a Nap, jege szublimálódni kezd. A napszélben jégkristályok és por keveréke fújja ki az üstökös magjából, és egy farokpárt képez. A farok az, amit általában akkor látunk, amikor üstökösöket nézünk a Földről.
10. Egyes kutatók úgy vélik, hogy az üstökösök eredetileg visszahozhatták a Földre azoknak a víz- és szerves molekuláknak a részét, amelyekből ma itt az élet.
11. A Jupiter egy "űrporszívó". Gravitációs hatása üstökösök és aszteroidák ütközését okozza a felszínén. A Jupiter befolyási sebessége körülbelül 2000-8000-szerese a Földének. A Jupiter nélkül sokkal nagyobb lenne az aszteroida ütközések valószínűsége a Naprendszer bolygóival.
12. Az üstökösöknek két farka van – nem egy. Ahogy az üstökösök közelednek a Naphoz, a napszél és a nap mágneses tere a részecskéket az üstökös feje mögé nyúló farokba sodorja. A porrészecskék ívelt farkot alkotnak.
13. Üstökösök keringenek a Nap körül, de többségükről úgy tartják, hogy az Oort-felhőként ismert területen laknak, jóval a Plútó pályáján túl. Időnként az üstökös áthalad a belső Naprendszeren. Vannak, akik rendszeresen, mások csak néhány évszázadonként egyszer.
14. Az üstökösök elliptikus pályán keringenek a Nap körül – akárcsak a bolygók. Az üstökös útja azonban sokkal elliptikusabb, mint bármely bolygó.
15. Sok üstököst láthatunk szabad szemmel, amikor a nap közelében haladnak el, mert a farkuk visszaveri a napfényt, és még világít is a napból felvett energia miatt. A legtöbb üstökös azonban túl kicsi vagy halvány ahhoz, hogy távcső nélkül is látható legyen.
16. Az üstökösök több kategóriába tartoznak. Ezek közül a legnépszerűbbek a periodikus és nem periodikus üstökösök.
17. A periódusos vagy rövid periódusú üstökösök általában 200 évnél rövidebb keringési periódusúak.
18. Az üstökös magja olyan, mint egy koszos hógolyó. Az üstökös magja jégből, porból és sziklákból áll – a 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Naprendszer maradványaiból. Az üstökösmagok a Naprendszer legsötétebb objektumai közé tartoznak, mindössze a fény négy százalékát verik vissza.
19. Halley üstökös első "képe" a bayeux-i kárpiton látható, amely valószínűleg 1077-ben készült el.
20. 2014-ben fedeztek fel egy üstököst, amely alkoholt és cukrot választ ki a farkában.
21. Üstökösök lecsaphatnak bolygónkra – és már meg is tették. A kutatások szerint az üstökös körülbelül 28 millió évvel ezelőtt zuhant le a Szaharában.
22. Az üstökösök törmeléknyomokat hagynak maguk után, amelyek meteorrajokhoz vezethetnek a Földön. Például a Perseida meteorraj minden évben augusztus 9. és 13. között zajlik, amikor a Föld áthalad a Swift-Tuttle üstökös pályáján.
23. 1909-ben egyesek úgy gondolták, hogy a Halley-üstökös hatalmas robbanást fog okozni, vagy nevetőgázba nyeli el a világot. Mások csak élvezték az üstökös látását.
24. Az üstökös pályájának a Naphoz legközelebb eső pontját "perihéliumnak" nevezik. A legtávolabbi pontot "afelionnak" nevezik.