Łódź az egymást követő uralkodó csapatok megfeszített erőfeszítései ellenére továbbra is a szürke város képével küzd. A sok aktív tevékenység ellenére a turisták betérnek "textilmunkások városa" még mindig nincs elég. Bármi legyen is az igazság ezzel kapcsolatban Lengyelország egyik legnagyobb városa, érdemes eljönni és saját szemükkel megbizonyosodni arról, hogy az „Ígéret Földjével” vagy a „Rossz várossal” van dolgunk.
A város rövid története és érdekes tények
A Ner, Łódka és Bzura folyók településének története a legrégibb időkben kezdődik, de ezeknek a régészeti leleteken kívül nyoma sem maradt fenn. Csak 1332-ben említik először Lodza falut. A mai napig nem tudni, honnan származik ez a név. A legnépszerűbb hipotézis szerint a csónakból származottA probléma azonban az, hogy a település soha nem volt hajózható folyókon, és lakói nem foglalkoztak hajóépítéssel. A kutatók apanévi eredetet is figyelembe vettek (a Włodzisław névből vagy Łódź nemesi címeréből) vagy a fűz régi nevéből - "fonott". Egy kis település meglehetősen gyorsan fejlődött és 1423-ban városi jogot kapott valamint a vásárok szervezésének kiváltsága. Központi fekvése ellenére Łódź soha nem fejlődött, talán a közeli Łęczycával, Łowiccel, sőt Lutomierszkkel való verseny miatt. Ezenkívül a várost a svéd özönvíz és több tűzvész is megsínylette. Az első felosztás után porosz fennhatóság alá került, és ekkor még városi jogainak elvételét is fontolgatták. Ez azonban nem történt meg, és 1820-ban (már az orosz felosztásban) Łódź-t a kalisz-mazóviai ipari körzetbe foglalták. Rajmund Rembliński kérésére történt, aki felfigyelt a város kényelmes elhelyezkedésére, és úgy döntött, hogy itt textilipar központot hoz létre. Ez a dátum úgy tekinthető az "ipari Łódź" kezdete.
Tekintse meg szövegünket is: Łódź gyárak és gyártók nyomdokain.
A következő évek a város rohamos fejlődését hozták: 1815-ben valamivel több mint 300, 1860-ban 30 000, 1900-ban 314 000 felett, az I. világháború kitörésének napján pedig félmillió fölött volt! A város létrejöttében a lengyeleken kívül óriási szerepet játszottak a cári közigazgatást képviselő zsidók, németek és oroszok. Szokatlan és példátlan képet adott a multikulturális társadalomról. Az irodalomban találta meg tükröződését - a Łódź-t leíró leghíresebb regények között található "Hotel Savoy" Józef Roth és "Az ígéret földje" Władysław Reymont. A munkások helyzete azonban tovább romlott, aminek következtében egyre gyakoribbak a sztrájkok, lázadások (köztük a híres 1892-es lódzi lázadás), végül az 1905-ös forradalom. Az akkori város apokaliptikus képét Zygmunt Bartkiewicz egy riportgyűjteményben mutatta be. "Rossz város". Az első világháború okozta pusztítások ellenére (a keleti front legnagyobb manővercsatája Łódź környékén zajlott) a város kezdett visszanyerni korábbi lengyel textilközpont pozícióját. Az állami hatóságok azonban hanyagul kezelték a „lengyel Manchestert”, és úgy döntöttek, hogy nem alapítanak egyetemet Łódźban.
A második világháború sok veszteséget hozott – a lengyel értelmiség és a zsidó lakosság súlyos veszteségeket szenvedett el. Łódź lakossága több mint 50%-kal csökkent, de szerencsére a város nem szenvedett komoly infrastrukturális veszteségeket. A Lengyel Népköztársaságban a várost úgy hívták "Vörös csónak" a központi kormányzat állítólagos támogatása miatt. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy itt zajlottak a híres munkássztrájkok (1971. február) és a diáksztrájkok (1981).
A város különösen fájdalmas politikai átalakuláson ment keresztül - tömegesen bezárták az állami pénztől függő, a szabadpiaci versenyre felkészületlen textilgyárakat. Ma a város megpróbál szakítani a "lengyel Detroit" arculatával, és megtalálni a helyét a korabeli Lengyelországban. 1999-ben a város bekerült a Réseau Art Nouveau Network vagyis a sok várossal rendelkező városok uniója Szecessziós műemlékek.
Városnézés Łódźban
Városközpont
"A Lodzian a legnagyobb gond, hogy minden elférjen a Piotrkowska utcában" Jan Sztaudynger írt egyszer, és szerintem igaza van. Az egykori Piotrkowski utat évszázadokon keresztül a város kirakatának tartották, és mellé épültek a legszebb bérházak. Híres Pietryna a Wolności tértől indulmely mellett a Łódźi városháza (kissé elhanyagolt) épülete maradt fenn. Közvetlenül mellette, a bérház kapujában a Piotrkowska 3. szám alatt található "Rózsa átjáró" - Joanna Rajkowska művész projektje szembetegséggel küszködő lányának emléket állít.
Bővebben: Piotrkowska utca Łódźban - műemléki útmutatónk
Van még az ún Lodz nagy népének galériája vagyis szoborcsoport, amely a "csónakos kastély" híres lakóinak állít emléket. A Piotrkowska utcában található bérházak valószínűleg minden 19. századi és 20. századi stílust képviselnek.
A központtól délre, ahol a sétány véget ér, egy monumentális buszmegálló épült, amely a város szecessziós építészetére hivatott utalni – a kritikus hangok ellenére a projektet Lodz lakossága jól fogadta, és viccesen "unikornisnak" nevezték. stabil". A Piotrkowska utca végén Łódź két legfontosabb temploma található - Utca. Stanisław Kostka és Evangélikus-aubszúr templom a Szt. Matthew.
A továbbiakban az ún "Fehér gyár" illik A Központi Textilmúzeum és a Lodzi Faépítészeti Szabadtéri Múzeum. Az utca a Plac Niepodległości-vel végződik - az 1990-es években elhanyagolt helyet a katolikus egyház erőfeszítéseinek köszönhetően újították fel Szent Fausztina - a város védőszentjének - szentélyének megépítése után.
A központtól keletre található modern vasútállomás Łódź Fabryczna. Közvetlenül mellette emelkedik ortodox katedrális Alekszandr Nyevszkij.
Baluty
Korábban hírhedt városi kerület (a varsói Prágához képest) megőrzött néhány érdekes műemléket. Elsősorban rájuk tartozik Łódź Város Történeti Múzeuma és Izrael Poznański egykori gyára. A híresek a gyár területén találhatók Manufaktura bevásárló és szórakoztató központ. Ide is illik MS2 vagyis kortárs művészeti gyűjteményt tartalmazó múzeum (Katarzyna Kobro és Władysław Strzemiński szobrai). A Manufaktura keletre látható az ún "Régi temető" vagyis három felekezetű nekropoliszok Łódź-i gyártók sírköveivel. A központtól távolabb a Bracka utcában van zsidó temető (akkoriban a legnagyobb a világon).
Bővebben: Manufaktura, egykori gyáregyüttes, amelyet bevásárlóközponttá alakítottak át Łódźban
Księży Młyn
A gyár tulajdonosa, Karol Scheibler építette munkáslakótelep ez egy lenyűgöző hely tele számos műemlékkel. A vörös téglaházak mellett a gyári munkások számára (az ún famuły vagy azt is familaki - ezt a kifejezést például Chojnyban élők használják) ide látogathatunk Herbst palota (Belső Múzeum), Łódź legrégebbi parkja - Źródliska, pálmaház, Filmművészeti Múzeum. Itt található a híres Lodzi "filmiskola" vagyis az Állami Film-, Televízió- és Színházi Felsőiskola Leon Schiller Łódźban.
Zöld területek
A "szürke város" véleménye ellenére Łódźnak számos parkja és erdője lehet. Érdemes megnézni az északi Łagiewniki erdőt a barokk ferences kolostorral. A központhoz közelebb van a népszerű Zdrowie, vagyis a város rekreációs területei, ahol a parkon kívül állatkert és botanikus kert található. Lodz lakosai szívesen látják a Poniatowski Parkot, a Julianowski Parkot és a May III Parkot is. Érdekes tény a látogatók elől elzárt Polesie Konstantynowskie rezervátum – a Łódźi erdő utolsó töredéke.
OFF Piotrkowska és Piotrkowska 217
Ezek két szokatlan hely érdekes módon Łódź térképén ötvözik a történelmet és a modernitást. OFF Piotrkowska ez az egykori Ramisch-gyár helyénamelyet a 19. század végén hoztak létre. A jól fejlődő üzemek gyorsan részvénytársasággá alakultak, és nevet is kaptak Fabryka Wyrobów Bawicznych Spółka Akcyjna Franciszek Ramisch Łódźban. Fejlődésük csúcsán több mint 1000 embert foglalkoztattak. Jelenleg területükön van az ún OFF Piotrkowska, vagyis gasztronómiai létesítmények, szolgáltató egységek klasztere és az ún kreatív iparágak. Bár Lodz lakosai közül sokan panaszkodnak az OFF túlzottan "hipszter" jellegére és a magas árakra, érdemes itt megnézni a "Pietryna" környékén sétálva.
Ugyancsak a Piotrkowska utcában, de a maga részéről térkő nélkül található "Piotrkowska 217" időnek nevezik "Második KI". Ez is posztindusztriális terület, de érdekes módon nem sok köze van a csónakokra jellemző textiliparhoz. Itt helyezkedett el A Sebességváltó-, Gép- és Vasöntödék Építési Részvénytársaság „J. János". Ez a gyár a Łódź-i fonóműveket látta el pótalkatrészekkel. A háború alatt a németek birtokba vették, tulajdonosát, Guido Johnt pedig rejtélyes körülmények között lelőtték (valószínűleg azért, mert nem volt hajlandó aláírni a volkslistát). A háború utáni években a gyárépületek nagy részét lebontották. Ennek a területnek a megfelelő fejlesztéséhez azonban évtizedekbe telt. Ma éttermeknek, puboknak és a Before Food Marketnek ad otthont vagyis egy terem, ahol az érdekes konyha szerelmesei biztosan találnak maguknak valamit.
Mindkét helyen találunk hagyományos helyeket és ilyen "szabad levegőt" - food truckokat. Mindkét helyszínt hatalmas falfestmény díszíti. Az OFF Piotrkowskánál széles kulináris kínálatot találunk. Többek között ott is kipróbálhatod száraz és édes palacsintákat (az összetevők sokféle kombinációjában), hamburgert és finom fagylaltot egyaránt. A Piotrkowska 217 szintén a finomságok széles választékát kínálja. A pizzarajongók itt találjanak maguknak valamit, vegetáriánus ételeket is fogunk enni és még sok mást.
A "Dętka"-csatorna múzeuma
Kevesen tudják, hogy a "textilmunkások városa" alatt húzódik lenyűgöző csatornahálózat együtt az ún földalatti katedrális (azaz egy óriási ivóvíztartály). A legtöbb nem nyilvános (a "katedrális" nagyon ritkán látható - amikor leeresztik a vizet). Szerencsére 2008 óta a turisták meglátogathatják a Plac Wolności alatt épült épületet. "csövek" vagyis antik tartály… esővízhez. A csatorna 1926-ban épült, és a híres William Lindley tervezte. A Várostörténeti Múzeum különleges turistaútvonalat alakított ki ottamelyet Robert Kuśmirowski művész gazdagított ötleteivel. A földalatti séta vezetők által vezetett csoportokban zajlik, és nem tart tovább fél óránál. Lehetőséget ad azonban egy szokatlan és szokatlan hely megismerésére.
A "Dętka" májustól októberig 10 és 16:30 között, szerdán 11:00 és 18:00 között, szombaton és vasárnap 12:00 és 18:30 között tart nyitva. A belépőjegyek ára 5 és 3 zloty (normál és kedvezményes). Szerdán ingyen nézzük a csatornákat. Ha egy Łódź-i kirándulás során valamilyen okból nem látjuk meg ezt az érdekes múzeumot, semmi sincs veszve - Krzysztof Beśka „A Styx harmadik partja” című regényével irodalmi körútra indulhatunk a Łódźi csatornák és titkaik körül.
Hogyan lehet pénzt megtakarítani Łódźban?
Łódź Lengyelország egyik legolcsóbb városa, és egy idelátogatás nem terheli meg a zsebünket. Azt azonban érdemes tudni, hogy a lódzi múzeumokba ingyenes belépőnapok vannak. Szerdánként ingyenesen látogathatjuk például a Várostörténeti Múzeumot, csütörtökön a Központi Textilmúzeumot, csütörtökön az MS2-t, kedden a Filmművészeti Múzeumot, csütörtökön pedig a Herbst-palotát.
Biztonság Łódźban
"Łódź az egyetlen város a világon, amelynek központjában nyomornegyedek találhatók" – mondják tréfásan a lakók. Bár a veszélyes város mintája kissé eltúlzottan kötődik Łódźhoz, sötétedés után érdemes elkerülni a következő utcákat: Wschodnia, Gdańska, Abramowskiego és a Bałucki piac környéke.
Kirándulások a környéken
A kiterjedt tömegközlekedési hálózat (beleértve az elővárosi villamosokat is) lehetővé teszi a környék rövid utazásait. Érdekes műemlékek találhatók itt Pabianice (püspöki udvar), Lutomerszk (barokk kolostor)vagy be Zgierz (takácsok házai). A természet szerelmesei érdeklődhetnek Wzniesienia Łódzkie Tájpark.