Székesfehérvár (Főváros Bialystok) - városnézés

Tartalomjegyzék:

Anonim

Régi magyar város, félúton Budapest és a Balaton között, a legtöbb turista számára ez legfeljebb egy átszállási hely a "Magyar tengerhez". Szóval talán érdemes rászánni egy kis időt, már csak a bájos óváros és a szokatlan történelem miatt is?

Kezdet

Ezeken a területeken a betelepülés története több ezer évre nyúlik vissza Krisztus születése előtt, de nagy története a magyar törzsek bevonulásával és az úgynevezett „haza megszállásával” kezdődik. A X. században (pontosabban 972-ben) Gejza herceg alapított ezen a helyen. Fehérvár vagyis Białogród. Kényelmes fekvésének és I. István által emelt bazilikának köszönhetően a város a középkori állam fővárosa lett. Így a neve előtagot kapott Székes (az uralkodói széket jelöli).

Az aranybika

Ebben a városban adta ki II. András király az elnevezésű dokumentumot "Aranybika". Ennek az uralkodónak az uralma és a külügyekben való részvétele (beleértve a keresztes hadjáratban való részvételt is a Szentföldre) azt jelentette, hogy az országban megjelent az e helyzet miatt aggódó mágnások csoportja. Az elégedetlenség akkora volt, hogy a hatalmasok meggyilkolták Gertrud királynőt, a megrémült II. András pedig képtelen volt megbüntetni a bűnöst. A trón megtartása érdekében az uralkodónak engedményeket kellett tennie. Ezért döntött úgy, hogy kiad egy dokumentumot, amely korlátozza a királyi hatalmat a nemesség és az egyház javára (bár meg kell jegyezni, hogy csak az "Aranybulla" második változata vette figyelembe a papság kiváltságait). Székesfehérváru számára ez azért volt fontos, mert II. Andrzej vállalta, hogy minden évben összehív itt egy közgyűlést, amelyen tárgyalja alattvalói panaszait.

Királyi koronázások és temetések

Elmondható, hogy a város fejlődése a középkoron keresztül folytatódott. A város még az 1241-es mohi-síksági csatában elszenvedett magyarok katasztrofális veresége után is ellenállt a tatár támadásnak. Királyi megbecsülésnek is örvendett, mert a magyar uralkodók ezen a helyen helyezték el templomukra Szent István koronáját és itt helyezték el a földbe halandó maradványaikat is. Becslések szerint vagy tucatnyi királyt temettek el itt (és számos királynő), harminc felett pedig Białogródban emeltek trónra. A háborúk és puccsok miatt itt meglehetősen gyakran történt temetés, koronázás. És igen például I. Salamon királyt kétszer is meg kellett koronázni Székesfehérváron (kiutasították az országból), itt koronázták meg V. Władysławot tizenkét éves korában, II. Béla pedig vak volt (a szemeit a nagybátyja szúrta ki), viszont 1526-1527 között Białogród akár két koronázást is megnézett ( Zapolya János trónját követelői és I. Ferdinánd közötti háborúhoz kapcsolódott.

Esik

Székesfehérváru fejlődésének visszafejlődése a török uralom hatására kezdődött. A megszállók jól tudták, milyen fontos ez a város a magyarság számára. Ezért katonai raktárt rendeztek be a megrongálódott katedrálisban. A 17. század elején az ókori templom felrobbant és elpusztult. Białogródot 1688-ban szabadították fel.

További történések

A város bejutott a Habsburgok uralma alatt és elkezdődött számára a fejlődés időszaka. Sok telepes érkezett ide akkor Szerbiából. A lerombolt központot megtisztították (de a székesegyház romjait lebontották), megújult a püspökség, és Białogródot is fontos oktatási központtá alakították. Székesfehérváru fejlődése megrekedt Nemzetek tavasza - az egykori magyar főváros gazdát cserélt (1848-ban Josip Jelačić horvát tábornok foglalta el), és ebből a háborúból másodlagos városként került ki. Soha nem nyerte vissza fővárosi szerepét. 1945 után a népesség nagymértékű növekedésének időszaka kezdődött. Összefüggött a kommunista hatalom Székesfehérváruval szembeni politikájával. Az uralkodók tartottak a régi főváros reakciós természetétől, ezért úgy döntöttek, hogy megváltoztatják a karakterét, és számos gyárat és munkahelyet építenek a külvárosokban.

Történelmi emlékművek

A város műemlékeinek nagy része a központban vagy annak közvetlen közelében található. Csak a Bory-kastély esetében kell Białogród külvárosába mennie. A városba jutás nem jelenthet túl nagy problémát. Budapestről számos vonat viszi a turistákat a Balatonra. Az óváros némi távolságra van a központtól, de a bejárással nem lehet gondunk. A legjobb módja annak, hogy a Bory-kastélyt busszal (26-os szám) érjük el.

Székesfehérvár látnivalói:

  • Vasútállomás - Ha nem is a belváros meglátogatása mellett döntünk, az állomás épületét érdemes felkeresni. A második világháború pusztítása után 1951-ben újjáépítették. Aulájában két nagy szocialista realista freskó található, amelyek tökéletesen tükrözik az akkori művészet naivitását és az akkori évek szellemét.
  • Romok kertje - Még a tizenkilencedik században is úgy tűnt, hogy a régi katedrálisnak még csak nyoma sem volt. A megőrzött falakból épült püspöki palotaaz alapokat pedig széles négyzet borította. Azonban vett A régészeti munkák feltárták egy román és gótikus templom alapjait, és megtalálták az egykori uralkodók temetkezési helyét. Ezért úgy döntöttek, hogy újjáépítik a teret és itt alakítják ki mauzóleum - emlékeztető a magyar állam egykori dicsőségére. A templomrom után itt láthatjuk az állítólagost Szent István szarkofágja. Figyelni szokatlan freskók - a magyar történelem színes és komikus szereplői nem egy kortárs graffiti művész munkái, azokat Aba-Novák Vilmos művész festette a 20. század első felében.
  • Óváros - Épületeinek nagy része a Habsurgia korból származik, és az érett és késő barokk stílusát képviseli. Itt kiemelkedik a püspöki palota, melynek alapjait a régi székesegyház maradványaiból építették. Tekintettel arra, hogy a város továbbra is az egyházmegye székhelye, a palota eredeti funkcióját tölti be, látogatási esélye csekély. Ehelyett macskaköves utcákon sétálhatunk, és megtekinthetjük a 17. és 18. századi, megőrzött bérházak homlokzatát. A palota előtt egy kis, királyi alma formájú emlékmű áll, amely a régi székesfehérvári hagyományokra hivatott emlékeztetni az embereket.
  • A Szent István-székesegyház és a Szent Anna-kápolna - Az impozáns barokk épület a 13. századra nyúlik vissza, de mai formáját Mária Terézia uralkodása idején kapta. A templomban őrzik I. Szent István koponyáját, a monumentális templom mellett egy kis kápolnát láthatunk - ez a város egyetlen teljesen fennmaradt középkori emléke. A kápolna csak azért élte túl a török hódoltságot, mert a muszlimok imaházként használták.

  • Volt szerb kerület - által Rác utca 11 nézhetjük skanzen bemutatása a szerb kisebbség maradványai. A város lakóinak erőfeszítéseinek köszönhetően az utca újjáépült (mellett több ház és műemlék templom is található).

  • Bory vár (Borego vára) - A városközponttól mintegy öt kilométerre északkeletre szokatlan építmény áll. Ez egy kastély a… A huszadik század első fele! Bory Jenő építész és szobrász építette feleségének, az asszony pedig az épület díszítéséről gondoskodott. A házastársak szabadon kombinálhatták az építészeti stílusokat, és olyan lakóhelyet hoztak létre, amely egyeseknek örömet okoz, másoknak pedig fejfájást okoz.