Kicsit a kitaposott város, egy hosszú és gazdag múltú, egykori szépségét lassan visszanyerő város, egy borászati hagyományokkal rendelkező város - Sopron - egy igazi gyöngyszem a magyar-osztrák határon.
Sopron – a név
Az egykori római település, amelyet a modern város kezdetének tartanak, nevet viselt Scarbantia. A középkori említések itt létezőről beszélnek "Castelum Cyperon". Valószínűleg ez a név Cyperon (később Suprun, majd Sopron néven alakult át) adta a város mai nevét.
Sopron rövid története
A régészek rámutatnak arra a soproni néplét első nyomai az őskorból származnak. Az első erődített település valószínűleg a Hallstatt-korszakban jött létre itt. Által hozott keltákmajd az által rómaiak a modern városok megfelelőjévé fejlődött. Scrabantia a borostyánösvényen feküdtu amely a fejlődését is meghatározta. A mai Sopron térségében és a környező dombvidéken több mint hetven római villa maradványait számolták meg a régészek.
A migrációs időszak és Róma bukása különösen akutnak bizonyult Scarbanti számára. A feltételezések szerint a település hosszú évekig lakatlan maradt. Csak a magyarok uralma alatt kezdte visszanyerni korábbi értelmét. Az első említése kastély Sopotban. Állítólag megépül a római fellegvár fennmaradt falait használták fel.
A tizenharmadik században Sopront elfoglalta a cseh király Přemysl Otakar II. Az uralkodó nem bízva a lakosokban, fiaikat túszul ejtette, de amikor a magyarok közeledtek a városhoz, a városlakók habozás nélkül kinyitották a kapukat. Hálás király Władysław IV kiváltságokat adott a városnak (adómentességet, bekebelezést a királyi földek közé és a Fertő-tavon történő közlekedési adó beszedésének jogát), amelyeket a későbbi uralkodók megerősítettek. A jól megerősített és a határon fekvő város az Ausztriával vívott háborúk fontos pontja lett. Hatalmának vége Magyarország bukásával jött el. Az elavult erődítmények nem tudtak ellenállni a lőfegyvereknek, ráadásul a várost körülvevő dombok nehezítették a védekezést. A Habsburgok úgy döntöttek, hogy nem korszerűsítik a helyi erődítményeket, de a boldog török invázió nem érte el Sopront.
A 17. században pestisjárvány és nagy tűzvész sújtotta a várost. A leégett épületek helyén újakat emeltek, ezért Sopront „a barokk gyöngyszemének” is nevezik.. A tizennyolcadik században Gazdasági fellendülés tapasztalható, ami a későbbi ipari forradalom idején is megfigyelhető (számos bánya épül a területen).
Az első világháború után a várost Ausztria kapta az egész burgenlandi régióval együtt. A magyarok azonban felkelést robbantottak ki, és létrehozták a Lajtabánság (Litván Pfalz) államot. Ennek köszönhetően Sopron Magyarország határain belül maradt.
A második világháború alatt bombázást szenvedett. A háború utáni időszak is rendkívül kedvezőtlen volt, az ipar hanyatlóban volt, a szocialista hatalom által bevezetett korlátozások pedig negatívan hatnak a turizmusra. Mára lassan megújulnak az elhanyagolt bérházak, egyre több turista érkezik a városba.
Mozgás a városban (2022. július)
Központjában és közvetlen közelében találhatók a város legfontosabb műemlékei. Előfordulhat azonban, hogy valamelyik városi buszt kell használnunk. Jegyeket vásárolhatunk sofőrtől (felár ellenében) vagy kioszkban. Jegyautomatákat is lehet találni, de elég ritkák.
A buszjegyek árai Sopronban a következők:
- Egy út - 320 Ft (kb. 4,48 PLN)
- Egy út a sofőrtől vásárolva - 390 Ft (körülbelül 5,46 PLN)
- A nap 24 órájában - 780 Ft (körülbelül 10,92 PLN)
- Hét napra - 2250 Ft (körülbelül 31,50 PLN)
Kerékpárkölcsönzésre is van lehetőség, például a Hotel Sopronban (Fövényverem u. 7) vagy Fertőrákoson a Puskás Sörkertben (Fő utca 175). A városról, kerékpárkölcsönzésről és egyéb felszerelésekről bővebben lásd Turisztikai Információs (Szent György u. 2.).
Városnézés Sopronban
Óváros
Az egykori városfalak környéke és közvetlen környéke igazi csemege a barokk építészet szerelmeseinek. Tovább Fő tér (Fő tér) megőrzött bonyolult díszítéssel Szentháromság-oszlop (18. század eleje). Érdekes módon a modern piac területe a római Scarbanti főtere is volt (ezt speciális táblával jelölték).
Meglátogathatod Gyógyszertár Múzeum (Angyal Patika Múzeum, Fő tér 1. főszezonban nyitva, hétfő kivételével 10-14 óra között; normál jegy 500 Ft (kb. 7 PLN), kedvezmények 250 Ft (kb. 3,50 PLN)) (frissítve: 2022. július).
Az igazi gyöngyszem a gótika Kecsketemplom (Kecske-templom, Templom u. 1. templombelépő 500 Ft (kb. 7 PLN), templom, kripták és középkori kápolnák megtekintése 900 Ft (kb. 12,60 PLN)) (frissítve 2022. július). Neve abból a legendából származik, amely szerint a templomot egy kecskepásztor alapította, miután megtalálta a hegyekben elrejtett kincset.
A piac északi része zárva tart Tűztorony (Tűztorony, Fő tér 5). A középkorban épült, ma sokszor átépített, látható barokk elemek, például sisak vagy domborművek. Itt működik Városi Múzeum kilátóval a tetején (normál jegy 1150 Ft (kb. 16,10 PLN), kedvezmények 600 Ft (kb. 8,40 PLN); nyitva keddtől vasárnapig 10-18 óráig) (frissítve: 2022. július).
A toronytól keletre túlélték a városfal, a vár és a kora újkori erődítmények jól megőrzött töredékei. Paradox módon az 1945-ös bombamerénylet, amely számos bérház lerombolásához vezetett, hozzájárult a korábban lakóházak sorában szereplő középkori falak feltárásához. A közelükben a földszint római kori töredékei is fennmaradtak (Városház u. 6.).
Az utcán Várkerület 62 egy másik túlélte barokk oszlop (Máriának szentelve)mellette emlékművet állítottak a városért érdemlő alakoknak.
Érdemes sétálni az óváros szűk utcáin, és megnézni a történelmi bérházakat. Az egyik legérdekesebb a barokk Caesar háza (Cézár-ház, Hátsókapu 2). Az érdekes árkádos udvarral rendelkező épületben ma magyaros húsokat kínáló étterem működik. A szecessziós építészetet képviseli Petőfi Színház (Soproni Petőfi Színház, Petőfi tér 1).
Az óváros érdekesebb templomai közül még meg kell említeni: a barokk templomot Domonkos templom utca. Judy Tadeusz (Szent Júdás Tádé Temawod; Széchenyi tér 3-4), evangélikus templom (Temmium utca 19.) ill egy neogótikus templom, amely korábban az Oroszlán rendet szolgálta (Orsolyita-temomadz, Orsolya tér 2-3).
Utca. Michael és a környék
A város északkeleti részét kevésbé látogatják a turisták. Aki rejtett, enyhén elhanyagolt szépséget keres, annak ide kell mennie. A kis házak homlokzatán könnyen találhatunk antik szobrokat, a földszinteken pedig köveket, amelyek még emlékeznek a város fénykorára. Az egyik legszebb az Ház a két mór alatt (Két mór-ház, Szent Mihály u. 9.) példa az ún polgári barokk.
A Szent Mihály utca elvezet bennünket e kerület legjelentősebb műemlékéhez, i.e. Utca. Michael (Szent Mihály-tewod). Ez a város legrégebbi emelt temploma (gótikus a XII. századból) a középkori temető mellett. Érdekes módon a védőfalakon kívül helyezkedett el, és erősen fejlett városrész keletkezett. A középkori is máig fennmaradt Utca. James. A közelibe is érdemes elmenni temető (Híd utca), amelyen sok minden szépen megmaradt faragott sírkövek. Ebben a kerületben történelmi pékséget látogathatunk meg (Pékmúzeum, Bécsi út 5. csak főszezonban nyitva keddtől vasárnapig 14-18 óráig) (2022. júliusi frissítés).
A zsidók
A soproni zsidóság története egészen a 14. századig nyúlik vissza, amikor az egyik tűzvész után behozták őket a városba. Először száműzték őket a fekete halál idejénismét kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat 1526-ban. Idővel megengedték nekik, hogy a városban maradjanak, de ez nagyon korlátozott volt. A sopoti zsidók nagy része meghalt, miután a Wehrmacht belépett Magyarországra. Az óvárosban egy 19. századi zsinagógát láthatunk (Ó-Zsinagóga, Új u. 22), kicsit távolabb van egy ortodox zsinagóga (Ortodox Zsinagóga), azonban jelenleg felújítás alatt áll (frissítés 2022. július). A Szent István-templom szomszédságában. Martin, meglátogathatjuk a zsidó temetőt (Okai u. 24.). A nekropolisz városi gondozás alatt áll, de nyitvatartási idő nincs megadva.
Sopronskie hegység
Ez kicsit furcsának tűnhet a város déli részén fekvő alacsony erdős csúcsok az Alpokde a geográfusoknak nincs kétsége afelől. Ha kirándulni szeretne, az valamelyik déli, közigazgatásilag Sopron városból (Görbehalomtelep, Brennbergbánya) vagy a déli városrészből indulhat rá. Ez utóbbi esetben egyébként érdemes megnézni barokk kolostor és karmelita templom (Sopronbánfalvi Pálos-Karmelita kolostor) és a közelben katonai temető világháborúból (Hősi Temető, Szikla u.). érdekes tény században a város egyik lakója által épített magánkastély (Taródi vár, Csalogány köz 34).
Kuruców-hegy (Kurucdomb)
A központtól keletre található domb nevét a 18. század eleji hős felkelőkről kapta. 1705-ben megpróbálták elfoglalni Sopront, és ezen a dombon állították fel az ágyúikat. Ma itt található 19. századi, szárnyatlan szélmalom.
Fertő tó
A legtöbb turista a barokk óváros felfedezése után úgy dönt, hogy a listán szereplőkhöz megy UNESCO Fertő tó. Emlékezzünk e szokatlan víztározó sajátosságaira - a tó nagyon sekély és iszapos, partjait több kilométer hosszú nádas öv borítja. Ezért kevés olyan hely van, ahol napozhat. A Sopronhoz legközelebbi tópart a Fertő-tóban van (a vasútállomásról busszal a Lackner Kristóf utca 9. szám alatt lehet menni (frissítve 2022. július)). Vannak, akik a tómalmi duzzasztóparton választják a strandot (ide a buszpályaudvarról is el lehet jutni (frissítve 2022. július)). Ne feledje, hogy mindkét strandra belépőt kell fizetni (kb. 800 Ft éjszakánként - kb. 11,20 PLN (frissítve 2022 júliusában))!
Hiba
Magyarországon léteznek 22 ún borvidékek. Egyikük csak Sopron (Soproni borvidék). Leggyakrabban a borok kötődnek ehhez a régióhoz Kékfránkosamelyeket egy azonos nevű szőlőfajtából (németül: blaufränkisch) készítenek. Mind a városban, mind a környékén számos borozó található. Érdemes meglátogatni például a jól felszerelt Koffer Bor boréttermet (Ikvahíd u. 1).
