München történelmi belvárosának szívében és a város szélén az egykori bajor dinasztia palotái és kúriái állnak. Wittelsbach. Sok Münchenbe látogató turista keresi fel a belváros fő rezidenciáját, és néhányan az egykori városfalaktól nyugatra található nyári táborba is ellátogatnak. Nymphenburg palotakomplexum.
Nem mindenki tudja azonban, hogy München központjától több kilométerre északra, a kommunán belül Oberschleißheim (Oberschleissheim), van egy másik palotakomplexum - a barokk Schleißheim-palota (németül: Schloss Schleißheim)ami semmivel sem alacsonyabb a korábban említett kettőnél.
A Schleißheim kastélyegyüttes három, egy sorban elhelyezkedő épületből áll: Régi palota (német Altes Shloss), Új palota (németül: Neues Schloss) és Lustheim-palota (németül: Schloss Lustheim). Az utolsó kettőt több mint egy kilométer hosszú barokk választja el egymástól a palota kertje (németül: Hofgarten).
Jegyvásárlás után az összes palotát megtekinthetjük, a kastély kertjei pedig egész évben ingyenesek.
Több kép: Galéria a Schleissheim-palotából és a Lustheim-palotából (München környékén).
Történelem
A schleissheimi kastélyegyüttes eredete a végéhez ér XVI századamikor a bajor herceg Vilmos V vásárolt be 1595 több vidéki épület a mai Ópalota helyén. Wilhelm a vidéki épületeket egy kis rezidenciává építette át, amelyben szeretett a kastélytól távol tölteni az idejét. És bár Vilmos ambiciózus építőként és szervezőként vált híressé, végül ő alapította meg a mai napig fennálló királyi sörfőzdét (Staatliches Hofbräuhaus vagy egyszerűen Hofbräu), a reneszánsz régi palotát csak fia és utóda építette Maximilian I.. Vilmos megélte Szentpétervár végét. 1617 újjáépült és az újjáépített palota falai között halt meg 1626-ban.
A komplexum újabb jelentős bővítése ben kezdődött 1684. Bajor választófejedelem Maximilian II Emanuel megbízást adott egy barokk kert és a Lustheim-palota kialakítására, amelyet nászajándéknak szántak Habsburg Mária Antoinette. A Lustheim-kastély használata az akkori udvari életre jellemző volt - a palota egy vadászkastély volt, ahol a hercegnő megpihenhet a vadászat után, ugyanakkor lehetővé kell tenni különféle rendezvények lebonyolítását. A 4 évig épült palota olyan pompás volt, hogy számos bál és udvari rendezvény házigazdája lett.
Maksymilian Emanuel korának egyik legambiciózusabb uralkodója volt. Önmagát és gyermekeit egyaránt látta Nyugat-Európa legfontosabb trónjain. BAN BEN 1695három évvel Marie Antoinette halála után feleségül vett egy lányt Jan III Sobieski, Teresa Kunegunda. Bár ez az esküvő lehetőséget adott neki, hogy a király halála után megküzdjön a lengyel trónért 1696, Maksymiliannak sokkal nagyobb ambíciói voltak.
A bajor választófejedelem, akit az Oszmán Birodalom csapataival vívott harcok győzelmei szárnyaltak, inkább a császár szerepében látta magát. Szent Római Birodalom. Jövőbeli szerepére tekintettel Maximilian új palota építése mellett döntött, ahová a császári jelölést követően azonnal költözik müncheni rezidenciájáról. A tervek nagyon ambiciózusak voltak – az új komplexumnak négy szárnya volt, és akkora lenne, mint a versailles-i és a bécsi palota! A palota tervezéséért egy svájci származású udvari építész felelt Henrico Zuccalli.
A kezdeti tervek nagyon ambiciózusak voltak. Az első tervek szerint az új palotát közvetlenül a régi palotával kellett összekötni. Az építkezés ben kezdődött 1701 és a következő három évben sikerült felhúzni a főszárny csontvázát. Maksymilian sorozata nem sokkal az építkezés megkezdése után véget ért. A vereség után v 1704 ban ben a blenheimi csata Bajorország választóját Franciaországba száműzték, ahol annyit költött, mint 11 év. Négy évvel a hazatérés után Maksymilian folytatta a rezidencia építését, ezúttal egy építész felügyelete alatt. Effner József. A fő munka órától tartott 1719-től 1726-ig és ekkor bővítették ki a mai napig létező egyetlen főszárnyat. A palotát a francia késő barokk stílusban rendezték be, amit Bajorország választófejedelme francia földön való tartózkodása során kedvelt.
Maximilian nem élte meg a Szent Római Birodalom császárát, és soha nem költöztette át udvarát az újonnan létrehozott rezidenciára. Elektor ben meghalt 1726. február évben munkája befejezése nélkül, bár Maximilian halálának napján már csak néhány szoba berendezése és díszítése volt hátra. Az Új Palota munkálatai egy pillanattal később, a kormány idején fejeződtek be Károly Albrecht.
A palota egyes helyiségeit neoklasszikus stílusban építették át Maximilian Emmanuel unokája uralkodása alatt - Maximilian III József.
Új palota
Habár Új palota (németül: Neues Schloss) Nem az eredeti terv szerint épült, végül csak egy szárny épült, Maximilian Emanuel rezidenciája ma is Európa egyik legérdekesebb barokk palotája.
A palota belseje nagyrészt Maximilian önmagára és életútjára vonatkozó látásmódját tükrözi. A legjobb példa erre több tucat motívum, amelyek a választót harcosként vagy vezérként ábrázolják – ezek egyrészt Brüsszelben készült faliszőnyegek, másrészt Maximiliánt a hadseregben vagy a csatatéren ábrázoló festmények. Valójában az Oszmán Birodalommal vívott háborúkban a választó bátor és bátor volt - III. Sobieski mellett harcolt Bécs védelmében és sok más csatában, és legnagyobb sikere a Belgrád török kézből.
A palota termeiben Maximilian művészetszeretete is látható, különösen a barokk művészek alkotásai iránt. Maximilian spanyol Hollandia kormányzójaként egy ideig Brüsszelben tartózkodott, ahol érdeklődni kezdett, és a holland mesterek számos művét megszerezte. Belgium mai fővárosában egy faliszőnyeg-csoport létrehozását is megbízta, amely bemutatja eredményeit.
Az eredeti bútorok és étkészletek közül csak néhány maradt fenn a palotában. Az új palota azonban nem szenvedett túl sokat a bombázás során, aminek köszönhetően a müncheni rezidenciával ellentétben itt maradt fenn a legtöbb eredeti freskó és dekoráció. A legtöbb mennyezeti freskót egy velencei művész festette Jacopo Amigonibár a szobák egy részét egy helyi művész rendezte be Cosmas Damian Asammelynek freskói számos müncheni templomot díszítenek. Ő volt a felelős a stukkó díszítésekért Johann Baptist Zimmermann, amely a müncheni barokk és rokokó egyik fő előfutára volt.
A palotát önállóan is meglátogathatjuk. Van mit meglátogatni 30 szoba. Sok helyiségben barokk mesterek alkotásai találhatók, így nagy túlzás nélkül lehet nevezni egy palotát is művészeti Galéria.
Amikor bemegyünk, az egyik első dolog, amit látni fogunk, Joseph Effner egyik utolsó, az Új Palota bővítésére vonatkozó ambiciózus tervének makettje lesz.
Már a földszinten számos szoba és hely található, amelyeket érdemes meglátogatni. A hatalmas előcsarnokot (előcsarnok a palota bejáratánál) sötétebb színek és toszkán oszlopok különböztetik meg.
A földszinten a legfontosabb helyiségnek tartják Az ebédlő. Érdemes megjegyezni, hogy ennek a helyiségnek a neoklasszikus megjelenése az évek során történt rekonstrukció eredménye 1771-1774. A mennyezeten azonnal feltűnik az a freskó, amely a Calypso nimfa által Odüsszeusz számára készített lakomát ábrázolja, miután megérkezett Ogygia szigetére. E téma alapján határozták meg a helyiség használatát. A mennyezet elején található stukkó az állatöv jegyeit ábrázolja, a falakon pedig a Wittelsbach-dinasztia egykori uralkodóinak portréi láthatók: I. Maximilian, Ferdinand Maria, Maximilian Emmanuel, Charles Albrecht (a Szent Római Birodalom későbbi császára) és Maximilian III József.
Az Ebédlő másik oldalán található a Kertszoba, amelyet Cosmas Damian Asam kerti motívumával és Johann Baptist Zimmermann lenyűgöző stukkóival díszített freskói díszítenek.
A 41-44-es szobákban francia barokk galériát rendeztek be. Belül látni fogjuk többek között egy nagy festmény, amely Maksymilian Emanuelt családjával ábrázolja, miután visszatért Franciaországból, és egy alkotás, amely a hadsereget ábrázolja XIV. Lajos (Napkirály) a spanyol Hollandiával és Hollandiával vívott harcok során.
A lengyel turisták érdekesek lehetnek 43-as szoba szerzői alkotásokkal Pierre-Denis Martinaahol a művész bemutatta Jan III Sobieski törökkel vívott csatáit és magának az uralkodónak a portréját. Érdekes módon a festményeket a Sobieski oldalán harcoló francia tisztek egyike rendelte meg - Philip Dupont.
Egy fenséges lépcső vezet fel az első emeletre, ahol a királyi lakások találhatók. A lépcső felett egy gyönyörű mennyezeti freskót láthatunk, amely Vénuszt ábrázolja a Vulkán kovácsművében. A mű szerzője Cosmas Damian Asam, és ez volt az első általa készített világi freskó. Többek között a lépcső fogalmát használták lépcsők tervezése egy würzburgi rezidenciában.
Miután felmentünk az emeletre, mehetünk a Nagytermében, amelyben a fő motívum Maximilian Emmanuelnek az Oszmán Birodalom csapatai felett aratott győzelmeinek megörökítése. A mennyezetet Jacopo Amigoni freskó díszítette, Johann Baptist Zimmermann pedig katonai motívumokkal készített fehér stukkó dekorációkat. A szobában két hatalmas festmény is található, amelyek Maksymilian katonai eredményeit ábrázolják a művésztől. Franz Josef Beich.
A nagytermet különféle rendezvények lebonyolítására béreljük és látogatásunk során megtelik székekkel és/vagy színpaddal.
A Nagyterem mögött találjuk a Győzelem termet, amelyet étkezőnek használtak. Jacopo Amigoni mennyezetfreskója mellett több festmény is látható, amelyek Maximilian Emmanuel győztes harcait ábrázolják a törökök elleni harcok során az években. 1683-88. A festmények szerzője, akárcsak a nagyteremben, Franz Josef Beich.
A nagyteremből az ún Nagy Galéria, azaz egy hosszúságú folyosó 57 méter és magasság 8 méter11 ablaka a kertre néz. A folyosó mindkét oldalán találhatók a királyi lakások – balra a hercegné, jobbra pedig a választófejedelem. Ha a palota mindkét részén minden ajtó nyitva lenne, akkor egy egyenes hosszúságú folyosót kapnánk 160 méter.
Maksymilian Emanuel úgy döntött, hogy a folyosót művészeti galériává alakítja az esküvő alkalmából Károly Albrecht ban ben 1722. A galéria a Louvre Grande Galérie mintájára készült, abból az időből, amikor a Louvre a francia királyok rezidenciája volt. Kezdetben a falakat olasz és flamand mesterek munkái díszítették, amelyek egy része a mai napig itt lóg. Piotr Rubens két nagy festménye ("Péter és Pál" és "Ézsau és Jákob megbékélése") a legfontosabb alkotások.
A turisták egy része számára nem a festmények lesznek a Nagygaléria legnagyobb kincse, hanem a müncheni udvarház fenséges csillárjai és faasztalai.
Csehországi manufaktúrában készült félhosszú csillárok 18. század barokk műalkotásoknak számítanak. Mind az ötből áll kb 2500 pohár elemeket és 1,70 méter magas! Nem meglepő, hogy a csillárok egyike sem maradt fenn eredeti állapotában a mai napig. Az elmúlt években felújításon estek át, és minden hiányzó elemet beépítettek az észak-csehországi manufaktúrákba. A bécsi csillárokat Maksymilian III Józef vásárolta.
A faragott asztalok pedig a Wittelsbach család palotáira és rezidenciáira jellemző tulajdonságok voltak. Gyártásukért a bajor uralkodók magángyártása volt felelős. A Nagyteremben lévők tervezéséért Effner József felelt.
A kétoldali lakások hasonló elrendezésűek. Mindkét folyosón Maximilian Emmanuel győzelmeit ábrázoló brüsszeli szőnyegek lógnak. A szobákban Jacopo Amigoni mennyezetfreskóit is láthatjuk majd.
A reprezentatív funkciókat is betöltő hálószoba választói részről figyelmet érdemel. A helyiséget bajor oroszlánokkal díszített korlát osztja két részre, a fülkében eredeti barokk ágy található, mely a mai napig épségben fennmaradt. Az uralkodó hálószobájának mennyezeti freskója a háború alvó istenét, Marsot ábrázolja.
A flamand mesterek munkái a 9. szobában, a választói lakások nagy dolgozószobájában láthatók. A terem legfontosabb alkotásai a festmények Antoon van Dyck. A mester munkái között kereshetünk reprezentatív portrét lengyel kozák.
A hercegnéi lakások esetében a legimpozánsabb a palota legvégében található, különleges, márványt imitáló panelekkel díszített kápolna. Érdekes tény, hogy a panelek ben készültek 1629 müncheni rezidenciájára, és csak ben 1724 Teljesen átköltöztették őket az Új Palotába. Az oltár fölött a Peter Rubens iskola festménye függ, amely Mária mennybemenetelét ábrázolja.
A hercegné lakásaiban sétálva megkereshetjük Teresa Kunegunda portréját, amely a közönségteremben található. A hercegnő szárnyában, a művészeti galéria egy részében olasz barokk mesterek munkáit állítják ki.
A palota nyugodt látogatásához kb 90 perc.
Palotakert (németül: Hofgarten)
Az Újpalota mögött több mint egy kilométer hosszú palotakert található, melynek első változatát ő tervezte Henrico Zucalli ban ben 1684. Néhány évvel később egy fejlett csatornarendszert hoztak létre, amely nemcsak átfolyik a parkon, hanem közvetlenül kapcsolódik: a folyóhoz Izara, Folyó Würm és Dachau palota.
A kertek közepén egy széles központi csatorna fut, amely körülveszi a Lustheim-palotát, és egy kis szigetet alkot. A központi csatornába a víz a keleti csatornából közvetlenül az Isarból folyik be.
A központi csatorna mellett további két keskenyebb csatorna folyik át a kertben - az északi és a déli. A déli csatorna nyugatról keletre folyik a Würm folyótól - elhalad a Schleißheim-palotán és a Lustheim-palotáig folyik, majd csatlakozik az Északi-csatornához. Az északi csatorna keletről nyugatra halad, vagyis a Lustheim-palotától a Schleißheim-palotáig, majd tovább a Dachau-palotáig. Az Izara folyók és kisebb mértékben a Würm vize az Északi Csatornába ömlik.
A végén XVII század a csatornahálózatot kibővítették és a Nymphenburg-palotába vitték. Egy ilyen kiterjedt hálózat egyedülálló volt Európánkban; a megoldást a Hollandiában talált szerkezetek mintájára alakították ki. Az Oszmán Birodalomból elfogott foglyokat használták fel a csatornák ásására. A csatornákat áruszállításra és a királyi rezidenciák közötti normál mozgásra használták. A három palota – Dachau, Nymphenburg és Schleißheim – között velencei gondolák futottak.
Az Új Palota építése során Maksymilian Emanuel Dominique Girard kertépítészt bízta meg a francia kert egy részének újjáépítésével. Annak idején pl. kertes földszint közvetlenül az új lakóhely mögött. Girard a Nymphenburg-palota kertjeinek újjáépítéséért is felelős volt, és mindkét palotában hasonló fogalmakat láthatunk, mint például vízesések és szökőkutak.
A Nymphenburg-palota mögötti parkkal ellentétben a Schleißheim-kastély kertjét nem építették újjá századi XIX. Ennek köszönhetően megőrizték eredeti barokk elrendezésüket és formájukat, így Közép-Európa kevés autentikus és nagy barokk kertje közé tartoznak.
A második félidőben századi XIX király Lajos I megbízta az udvari kertépítészt Carl Effner a 17. század végi kert eredeti stílusát megőrző felújítása. Ma a kertben sétálva viszont nem sok szobrot, díszt fogunk látni, mert ezek többsége a XX. századi hadviselés során halt meg.
A kertbe a belépés ingyenes. Nyitvatartás: (frissítve 2022. augusztus)
- Január, február, november, december - 8-17 óráig
- Március, október - 8:00 órától 18:00 óráig.
- Április, szeptember - 8:00 és 19:00 óra között
- májustól augusztusig - 8:00 és 20:00 óra között
A kerti szökőkutakban vízi előadások zajlanak áprilistól szeptember közepéig. Hétfőtől péntekig 11:30 és 16:00 között, hétvégén 10:00 és 18:00 óra között. (frissítve: 2022. augusztus)
Lustheim palota
A Lustheim-palota ben épült 1684-1688 és Maksymilian Emanuel esküvői ajándéka volt Habsburg Mária Antoinette első feleségének. A választó feltevés volt, hogy egy vadászházat és egy palotát hozzanak létre, ahol bálok és udvari rendezvények is helyet kaphatnak.
Fő kétszintes Bankett terem Egy lenyűgöző mennyezeti freskó jellemzi a vadászat istennője Diana. Itt érdemes megemlíteni, hogy volt az első ilyen nagy freskó, amelyet egy világi épületben készítettek Európán belül. A palota festményei között Teréz Kunegunda hercegnő egy portréja lóg. A palotában a freskókon, faldíszeken és a konyhán kívül az épület eredeti rendeltetésének más maradványait nem találjuk.
BAN BEN 1971 megnyitották a palotát Meisseni porcelánmúzeum (németül: Meißen). A palota minden helyiségében tematikusan elrendezett kiállítások a gyár működésének első 50 évéből - 1708-tól a hétéves háború (1756-1763) kitöréséig - láthatók. Közel 2000 különféle kiállítás látható. Némelyiküket megjelenésük és eredetiségük, másokat pedig egyszerűen kivitelezésük különbözteti meg. A meisseni porcelánok legfontosabb gyűjteménye Szászországon kívül. Sajnos az oldalon található leírások többnyire német nyelvűek.
Elérjük a Lustheim-palotát tucat percre az Újpalota kijáratától indulva. Majdnem másfél kilométert kell gyalogolnunk!
Pavilonok a Lustheim-palotában
A fő Lustheim-palota építése során két pavilon is épült, amelyek az északi és a déli oldalon, a szigeten kívül találhatók.
Létrejött a déli pavilon kápolna (németül: Renatuskapelle). Maga a kápolna ugyan nem nyűgöz le a dekorációjával, de az igazi gyöngyszem az oltár mögött található - ez egy hatalmas keret, festményt tartó angyalok formájában.
Az egész komplexum egyik legérdekesebb kincse - az ún Gyönyörű istállók. Az épület tele van mennyezet- és falfreskókkal, és nehéz elhinni, hogy valóban lovakat tartottak ilyen helyen.
És bár nem tudunk bemenni, a nyitott ajtón keresztül könnyen belátjuk majd a belső teret.
Mindkét pavilonba ingyenesen léphetünk be/látogathatunk. A pavilonok áprilistól szeptemberig 9:00-18:00 (hétfő kivételével) tartanak nyitva. A hátralévő hónapokban a pavilonok zárva tartanak.
A régi palota
években alakult 1617-1623 Régi palota (németül: Altes Schloss) egyike volt az első kora barokk épületeknek egész Bajorországban, és évszázadokon át kitűnt gazdag díszeivel és gyönyörű dekorációjával.
A ma létező Régi Palota nem sok közös vonást mutat prototípusával. Az eredeti épület a második világháború bombázása során megsemmisült, és csak a lövedéket építették újjá az 1970-es évek elején.
Belül két, egymással összefüggő múzeumot nyitottak meg. Az egyikben egy vallási folklór múzeumot találunk, több ezer kiállítási tárggyal. Vannak többek között Lengyelországból különféle betlehemeket és Łowicz-i kivágásokat állítottak ki.
A múzeum második része egy lengyel turista szemszögéből vitatható lehet. A kiállítás középpontjában a korábban Poroszországhoz tartozó területek állnak, amelyek mindkét világháború eredményeként már nem a német állam határain belül helyezkednek el. A tematika eltérő, és a Német Lovagrend idejétől a 19. század végéig terjedő időszakot öleli fel. A kiállítás részét képezik például Toruńt bemutató kiállítások.
Mindkét kiállításon csak német nyelvű leírás található.
Városnézés
Mindhárom fent leírt palota megnyílt a nagyközönség előtt. Mindegyiket önállóan és idegenvezető nélkül látogatjuk meg. A paloták nem túl népszerűek, és ha lemaradunk egy iskolai kirándulásról vagy egy német csoportos kirándulásról, a legtöbb szobában teljesen egyedül lehetünk.
Az Új Palota meglátogatásához kb 60-90 perc. Belül a bajor választópolgárok által használt lakásokon és szobákon kívül számos barokk mester alkotását láthatjuk – Németországból, Olaszországból és Hollandiából. A jegypénztárban angol nyelvű audiokalauzt kölcsönözhetünk 2,50 €-ért. (frissítve: 2022. augusztus)
Ma a Lustheim-palota ad otthont a Meisseni Porcelánmúzeumnak. A kiállítások mellett érdemes megnézni a főbáltermet is, gyönyörű freskóval. Szükségünk van rá a helyszínen 30-45 perc.
Ne feledje, hogy van egy átjáró az Új Palotától a Lustheim-palotáig csaknem másfél kilométer, ami akár több percet is igénybe vesz.
Véleményünk szerint a paloták és a kert meglátogatásának minimális ideje kb 3 óra.
A régi palota a háború alatt elpusztult, és csak a héját építették újjá. Belül nem fogunk látni semmilyen eredeti szobát freskókkal, bútorokkal vagy dekorációkkal. Mindkét belső múzeum leírása csak német nyelvű. Előnye, hogy a kombinált jegy megvásárlásával minden további díj nélkül be lehet lépni az Ópalotába, és egyszerűen "repülni" a kiállításon.
Jegyek és bérletek (frissítve: 2022. augusztus)
Jegyek:
- Új palota - 4,50€
- Lustheim palota - 3,50€
- Régi palota - 3€
- Kombinált jegy az összes látnivalóra - 8€
Gyermekek és serdülők 18 éves korig neveznek ingyenes.
Nyitva tartás (frissítés: 2022. augusztus)
Minden palota azonos nyitvatartással rendelkezik:
- áprilistól szeptemberig 9.00 órától 18.00 óráig.
- októbertől márciusig 10:00 és 16:00 óra között
Figyelem! Hétfőn minden palota zárva tart.
A paloták is zárva tartanak: január 1-jén, hamvazószerda előtti kedden, valamint december 24-én, 25-én és 31-én.
Útvonalterv (frissítve: 2022. május)
A Schleißheim kastélyegyüttes München főpályaudvaráról elővárosi vonattal érhető el S1 megy a repülőtér felé. A buszmegállóban szállunk le Oberschleißheim. Figyelem! Ez az első megálló a központi zónán kívül, ezért drágább jegyet kell vásárolnunk.
Az állomás elhagyása után nem kell mást tenni, mint gyalog menni délre - oda kb 15 perc.
Mozgáskorlátozottak hozzáférése (frissítve 2022. augusztus)
Az Új Palota és a Régi Palota mozgáskorlátozottak számára is alkalmas. A palotákhoz rámpák vezetnek, bent pedig liftek vannak.
A Lustheim-palota esetében több lépcsőfokon kell felmenni a belépéshez. Az alagsori helyiségekbe csak lépcső vezet, amelyen a múzeum munkatársa egy speciális lift segítségével tud leküzdeni.