Svájc egyike a a világ legszervezettebb és legmodernebb országai. Ugyanakkor nagy sokszínűség jellemzi – nyelvi, kulturális és vallási szempontból egyaránt, a régiók (az úgynevezett kantonok) pedig nagy autonómiát élveznek.
Alapinformációk:
- Valuta: svájci frank (CHF)
- Segélyhívó szám: 112
- Hivatalos nyelvek: német, francia, olasz és román (román)
- Nemzeti domain kód: ch
Svájc, Svájci Államszövetség, Confoederatio Helvetica
Ennek az alpesi országnak egy neve van lengyelül - Svájc. Ott tartózkodva azonban észrevehetjük, hogy különböző helyeken van egy rövidítés CH. Ez vonatkozik többek között a Svájci nemzeti domain, a helyi termékek jelölései vagy maga a pénznem (CHF).
A CH betűk a latin név rövidítései Confoederatio Helveticaamelyre le tudjuk fordítani Svájci Államszövetség. A latin név a szóból származik Helvetiaamely a Svájci Államszövetség azóta használt női megszemélyesítése volt XVI század. A Svájc szó más nyelveken a kantonra utal Schwyzaki be 1291 volt a legfontosabb az első Svájci Államszövetség három alapító kantonja.
Svájc ma szövetségi állam, amelynek része 26 kanton. A svájci kantonokat az Amerikai Egyesült Államok államaihoz hasonlíthatjuk. Még mindig bent századi XIX a kantonoknak saját katonai vagy pénzrendszerük volt. A szövetség jelenlegi formájában ben jött létre 1848 és a katolikusok és protestánsok közötti feszültségek eredménye volt. A sok különbség ellenére a mai Svájc hatékony ország, amelyet ideálközösség köt.
A mai napig mindegyik kanton nagy autonómiát élvez, és önállóan alakíthatja saját jogának különböző elemeit. A szövetségi állam pedig felügyeli a szövetségi kormányt, amelynek székhelye van Bernie.
Az ország fővárosa
Meglepő lehet néhány olvasó számára, de Svájcban egyetlen város sem rendelkezik az ország hivatalos fővárosa státuszával. A nem hivatalos tőke minősül Bernamely 1848 óta a Svájci Államszövetség kormányának székhelye.
Hivatalos nyelv és angol nyelvtudás
Svájcban négy hivatalos nyelv van. A legnépszerűbb az németaz ország nagy része (mind a középső, északi és keleti része) beszéli.
A németül beszélők azonban meglepődhetnek, amikor eszmecserét folytatnak a svájciakkal, mert egy alemann nyelvjárást (Schwyzerdütsch) beszélnek, amelyet a normál némettől eltérően ejtenek. Szerencsére azoknak, akik beszélnek németül, nem lehet problémájuk az írással.
Francia érvényes az ország nyugati részén; Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy Berntől nyugatra ezt a nyelvet beszélik, bár a francia dominál az egyik legnagyobb svájci kantonban - a déli kantonban. Valais.
olasz nyelv érvényes Svájc legdélibb kantonjában Ticino (más néven Ticino), amely az olasz Lombardia régióval határos, és közvetlenül a Comói-tó mellett található.
A negyedik és legkevésbé népszerű hivatalos nyelv az római (román)amely latin nyelven alapul és elsősorban a kantonban használatos Graubunden.
A két legfontosabb nyelv (német és francia) sokfélesége ellenére a svájci lakosság nagy része kommunikál.
Ha azonban nem tud németül vagy franciául, akkor ne aggódjon túl sokat. A svájciak a világ egyik legképzettebb társadalma és nem lehet gondunk az angol nyelvű kommunikációval. Kisebb városokban és az alpesi területeken talán nehezebb, de a nagyvárosokban általános az angol nyelvtudás.
Belépés Svájcba - határ, útlevél és útlevél-ellenőrzés
Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de tagja schengeni övezet. Ez azt jelenti, hogy a schengeni övezethez tartozó országok állampolgárai (beleértve Lengyelországot is) anélkül léphetnek be Svájcba, hogy át kellene lépniük a határt és át kellene esnie az útlevél-ellenőrzésnek.
Svájcba való belépéskor viszont érdemes személyi igazolványt vagy útlevelet magunkkal vinni, ami hasznos lehet olyan helyzetben, mint például egy rendőri ellenőrzés. Svájcba légi úton történő eljutás esetén beszállás előtt személyazonosító okmányt kell felmutatni.
Fizetés
Svájcban a fő fizetési mód a készpénz és a svájci frank (CHF). A határ menti városokban egyes éttermek és üzletek elfogadják az eurót, de egy-egy árfolyamot alkalmaznak, ami nem túl kedvező a turisták számára. Ráadásul a többit ebben az esetben inkább frankban fogjuk megkapni.
Egy frankot száz egységre osztanak (német rappen vagy francia centime).
A többi átvételekor ne lepődjön meg, ha egy 1/2 értékű kis érmét kap. Ez 50 centime-nek vagy fél franknak felel meg.
Fizetés kártyával
A svájci bankrendszer nem meglepő módon az egyik legfejlettebb a világon. A nagyvárosokban szinte mindenhol tudunk kártyával fizetni (egyes templomokban még automaták is fogadják az adományokat!) Ezen senki sem lepődik meg. A tömegközlekedési jegyeket árusító automatákban is szabványos a kártyás fizetés.
Az ország központjában található kisebb központokban nehezebb lehet kártyás fizetés, bár a turisztikai célú helyek nem különbözhetnek a legnagyobb városoktól.
A népszerű élelmiszerpiacokon gondunk lesz a kártyás fizetéssel, bár egyes standokon terminállal is fel lehet szerelni.
Minden terminálon találkoztunk a Visa és a Mastercard által kibocsátott kártyákkal.
Fizethetek lengyel kártyával Svájcban?
A hitelkártyák esetében az ún konvex kártyákkal és újabb kártyákkal nem lehet gond. Érdemes azonban előre ellenőrizni, hogyan számítják ki az árfolyamot, hogy ne fizessenek túl.
Fizethetek Revolut kártyával Svájcban?
Svájcban nem okozhat gondot a lengyel turisták szívét egy ideje meghódító Revolut által kibocsátott kártyákkal való fizetés.
Üzletek Svájcban
A svájci nagyvárosokban találkozhatunk nagy szupermarketekkel, köztük olyanokkal, amelyek más európai városokból is ismertek. Ha spórolni szeretnénk, keressük a márkaboltokat Lidlamelyeket határozottan olcsóbb árak különböztetnek meg, bár sajnos kicsi a választék a helyi termékekből.
Svájc legnagyobb áruházlánca az Migros, de a márkaboltokkal is olyan gyakran fogunk találkozni Coop. Mindkét cég – a Lidl-lel ellentétben – Svájcból származik.
Mindkét fenti üzletben magasabbak lesznek az árak, de bennük több helyi márkát találunk majd.
A svájci termékek megnevezése
A nagy szupermarketekben egyes termékek (sajt, bor, csokoládé) ára mellett a svájci zászlót is láthatjuk, ami azt igazolja, hogy a terméket ebben az országban gyártották. Ez hasznos azoknak a turistáknak, akik nem ismerik a helyi márkákat.
Az üzletek nyitvatartási órái és napjai
Hétfőtől péntekig az élelmiszerboltok órától tartanak nyitva 7:00-9:00 kb 18:00-20:00. Más pontok, például ruha- vagy csokoládéboltok és kávézók leggyakrabban innen vannak nyitva 10:00 (néha innen 9:00) nak nek 18:00. 18 óra után az utcákon sétálva ritkán találkozunk nyitott és kivilágított kirakatokkal; ez vonatkozik a nagyvárosok főutcáira is! Az egyetlen kivétel itt a vasútállomások és azok közvetlen környéke, ahol az üzletek és kávézók 22:00 óráig tarthatnak nyitva.
Szombaton néhány üzlet rövidebb ideig tart nyitva - 15:00 vagy 16:00 óráig.
Svájcban, akárcsak Németországban és a közelmúltban Lengyelországban, vasárnap zárva tartanak az üzletek.
Svájc biztonságos ország a turisták számára?
Svájc nem alaptalan a világ egyik legbiztonságosabb helye. A lakosok jóléte ritkítja a közönséges bűnözést ebben az országban.
Ez azonban nem ellazíthat minket túlságosan a zsúfolt vonatokon, állomásokon vagy tereken; okos zsebtolvajok egyszerű keresetet szem előtt tartva érkeznek Svájcba.
Iható víz
Svájcban gyakorlatilag mindenhol ihatunk vizet közvetlenül a csapból, vagy akár a városközpontokban található szökőkutakból/csapokból is. Nem furcsa látni, hogy turisták vagy svájciak közvetlenül a városi szökőkútból töltik meg a palackot. A svájci hatóságok hivatalosan azzal büszkélkednek, hogy a vizük egészségesebb, mint a hagyományos palackozott víz.
Figyelem! Természetesen nem minden szökőkút használható biztonságos vízivásra. Ez nem vonatkozik például a művészeti installációkkal ellátott szökőkutakra. Ebben az esetben a szökőkútnál egy „Kein Trinkwasser” figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
Ha mégsem vagy meggyőződve arról, hogy "csapvizet" igyál, a legjobb a Lidl-be menni, ahol a legolcsóbb 1,5 literes palack víz körülbelül 0,25 CHF-ba kerül. A turisztikai információs ponton bármikor érdeklődhetünk, és bővebb felvilágosítást kaphatunk a csapvíz ivásának esetleges ellenjavallatairól.
Alkohol Svájcban
Svájcban, akárcsak a szomszédos Németországban, 16 éves kortól engedélyezett az alacsony alkoholtartalmú alkohol (beleértve a sört vagy a bort is) fogyasztása. Csak az erősebb alkoholok fogyasztása legális azoknak, akik mögött a 18. születésnapjuk van.
Alkoholfogyasztás nyilvános helyeken
Svájcban nincs törvény, amely tiltja a nyilvános helyeken történő alkoholfogyasztást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy e tekintetben anarchia lenne. Svájciakkal gyakran találkozunk valamelyik teraszon, a folyóparton vagy a parkban egy padon sörrel vagy borral, de inkább soha nem sétálunk a városban nyitott itallal a kézben.
Érdemes betartani ezeket az íratlan szabályokat, és nem különböztetni negatívan az őslakosoktól.
Templomok és templomok
Svájcnak ugyan nincs hivatalos államvallása, de keresztény államként definiálható, amely egy evangélikus részre (nagyvárosok) és egy katolikus országra (kisebb városok, illetve a középső és déli rész) osztható.
Svájc be XVI század a reformáció élcsapatában találta magát. Bázelben, Genfben és Zürichben szinte azonnal megkezdődtek a protestantizmussá átalakuló reformok. Ezekben a viharos időkben a Szent Római Birodalom német részéből sok evangélikus menekült talált menedéket svájci városokban.
Ezek a változások némi zűrzavart okoztak a lakosság körében (pl. a világ egyik legrégebbi egyetemét, a Baseli Egyetemet több évre bezárták, mert professzorként katolikusok akartak maradni), de összességében pozitívan megerősítették a svájci kantonok fontosságát. kereskedelmi központok. A templomokból eltűntek a pápaságra, a szentekre és a Mária áhítatra való utalások. Az Istenszülő figuráit eltávolították, vagy fegyvereit hozzáadták, így közelebb került a Helvécia Svájc női megszemélyesítéséhez.
Ha Bázelben járunk, a városháza udvarán (a lépcsőn való feljutás után) láthatjuk az utolsó ítéletet ábrázoló néhány fennmaradt katolikus freskó egyikét. Ha megnézzük a jobb alsó sarkot, egy pápára emlékeztető alakot látunk a lángokban. Valószínűleg ennek a részletnek köszönhetően sikerült a festményt eredeti állapotában megőrizni.
Svájc templomaiba nyitvatartási időben ingyenesen léphetünk be. A templomtoronyba való belépés díj ellenében lehetséges.
Múzeumok és kulturális intézmények
Svájc méretét tekintve azon országok közé tartozik, ahol a legtöbb múzeum, művészeti galéria és kulturális intézmény található.
Sajnos egyesekre nagyon drágák a jegyek. A múzeumok egy része az ún happy hour, azaz egy óra (pl. az utolsó óra az összes vagy néhány napon), amikor ingyenesen léphetünk be a múzeumokba.
A múzeumok hétfőnként zárva tartanak.
Szállás
A svájci szálláskínálat gazdag és jól szervezett, ami sajnos egy lengyel turista zsebében magas árakkal jár. Érdemes előre elkezdeni a szálláskeresést, és időnként új ajánlatokat keresni. Márkás szállodákban ibis költségvetés az árak időnként nagyon "elviselhetőek" lehetnek (Svájcnak!).
Ha a várostól távolabb találunk szállást, érdemes megnézni a közlekedés árait. Néha az ingázás költségeit kompenzálja a szállás megtakarítása, és a belvároshoz közeli szállásunkkal mindenhová gyalog is eljuthatunk. Egy érdekes lehetőség Bázelben érvényes: ha a városon belüli szállodában szállunk meg, akkor a tartózkodás idejére ingyenes tömegközlekedési utazásra jogosító kártyát kapunk!
Városi/idegenforgalmi adó Svájcban (frissítve 2022. szeptember)
Foglalás előtt ne feledjük, hogy a szállás árához városi/idegenforgalmi adót kell hozzáadnunk, amelyet személyenként és minden tartózkodási napra számítanak ki. Például Luzernben és Bázelben az adó összege 4 CHF. Így két személy és két éjszaka esetén 16 CHF kerül hozzáadásra a számlához. Ez minden szállástípusra vonatkozik, beleértve a népszerű foglalási webhelyeken bérelt lakásokat és apartmanokat is.
Nincs egységes összeg az egész országra, és minden kanton eltérő adóösszeget állapíthat meg az egész régióra, de az egyes városokra vagy településekre is. Néha az összeg kevesebb, mint 4 CHF, de nem lehet sokkal magasabb.
Ezt az összeget nem mindig adjuk hozzá a foglalási árhoz. Néha az adózási információk csillaggal vannak feltüntetve a foglalási feltételek között.
Városi és tömegközlekedés
A svájci kommunikáció modern, pontos és általában megbízható. A városokban a fő közlekedési eszközök a buszok és a villamosok. A villamos- és esetenként buszmegállókban is találunk automatákat, ahol jegyet is tudunk venni (legyen lehetőség kártyás fizetésre).
Nem szabad azt feltételeznünk, hogy a buszon közvetlenül a sofőrtől veszünk jegyet. A beszállás módja városonként változhat, de nincs fix szabály, hogy mindig a bejárati ajtón kell felszállnunk.
A legnagyobb svájci állomásokon zárható szekrényeket találunk, amelyekben csomagokat tárolhatunk. További információ az SBB Swiss Railways hivatalos honlapján található (angol nyelven).
Mire kell figyelni, ha Svájcba látogat?
Először is érdemes az árakra figyelni. Egyes termékek, például a sör árai nem mindig jelennek meg az étlapon – a közönséges láger pedig olykor kb. 8-10 CHF!
A hagyományos csokoládé- vagy praliné üzletekben ezeket a termékeket tömeg szerint vásároljuk, és a kilogrammonkénti ár nagyon magas lehet (és inkább lesz) - általában 100 grammra adják meg az árakat. Emlékezzen rá, amikor egy nagy darab csokoládé vagy nagy mennyiségű praliné mellett dönt – a számla negatívan meglephet bennünket.