A festői Ponidzie régióban található, csendes kisváros, nagy múlttal rendelkezik, melynek legfontosabb maradványa egy gyönyörű, gótikus kollégiumtemplom (2005-től kisebb bazilikának hívják).
Érdekesség - A látszattal ellentétben a város neve nem a Visztula folyóból származik. A lengyel folyók királynője mintegy tizenöt kilométerre folyik a város határától. Az egyik elmélet szerint a "wiślech" szó, amelyből a mai név keletkezett, egykor folyami szigetet jelentett.
Szűz Mária születésének főiskolai bazilika - történelem
Nehéz megmondani, mikor épült az első templom Wiślicában. A templom építése sokáig egy pogány fejedelem beszámolójához kapcsolódott, amely ben található "Szent Metód élete": "A pogány fejedelem, aki nagyon erős volt, Wislában ült, sértegette a keresztényeket és bántotta őket. Miután elküldte (megparancsolta) neki, hogy mondja (Módszerek): Jó lenne, fiam, ha szabadon megkeresztelkednél. akarat a földeden, hogy ne kényszerítsenek, megkeresztelkedtél egy másik országban, és emlékezni fogsz rám. És így volt."
Ma nehéz megítélni, hogy ez a történet Wiślicához kapcsolódik-e. A kételyeket csak kiterjedt régészeti munka után lehetett eloszlatni. Az első ismert templomok ereklyéi a mai bazilika alatt és mellette abban a pavilonban találhatók, ahol az ún. "keresztelőtál".
Legidősebb templom (Szent Miklós), azonban legkorábban a 11. században keletkezett. Az új templom építése a 12. században kezdődött, Henryk Sandomierski herceg uralkodása alatt. Az uralkodó tragikus halála nem akasztotta meg a munkát – az épületet testvére, Igazságos Kázmér uralkodása idején fejezték be. Egyhajós templom volt, apszissal és kriptával. A 13. században az egész épületet kibővítették – az új elrendezés két további hajót és tornyot kapott (a mai Długosza utcából). Egy másik jelentős újjáépítésre Nagy Kázmér uralkodása alatt került sor. Az ekkor épült kollégiumi templom az ún "barokk templomok" azaz a király pénzelte a vezeklés részeként Fr. meggyilkolása után. Baryczka Marcin. Władysław Jagiełło rendelte meg a festményt, amely részben megőrződött a mai napig.
A 15. században itt tartózkodott Jan Długosz és talán Wiślicában nevelte fel a királyfiakat. A következő évszázadokban elvégezték a szükséges javításokat, de a templom nem veszítette el eredeti vonásait. A XIX században a főiskolai egyház elvesztette címét, valószínűleg ugyanabban a században Utca. Miklós (és a 15. századi Szentlélek Kórház). Az I. világháborúban súlyosan megrongálódott templomot Szyszko-Bohusz Adolf felügyelete alatt építették újjá. Sajnos a munkálatok alatt két román stílusú torony összedőlt. Meg nem erősített információk szerint a katasztrófa nem lehet véletlen - Szyszko-Bohusz stílusát tekintve szeretett volna egy templomot megtisztítani. A wiślicai plébániatemplom hamarosan ismét kollégiumi egyházi rangot kapott. A háború utáni időszakban számos régészeti munka ért véget híres felfedezésekkel (köztük az orants lemez).
A kortárs Wiślica egy csendes és kissé elfeledett város, rendkívüli történelemmel - érdemes ellátogatni egy Ponidzie-i kirándulás során.
Szűz Mária Születésének Főiskolai Bazilika - látogatás
A templom a piactér (ul. Kościelna) közelében található, a buszmegálló közelében. Elég nehéz lesz kihagyni. Az összes többi létesítmény a templom közvetlen közelében található.
Székesegyház
Gótikus forma templomot emeltek kőből, de az I. világháborús pusztítást tégla oromzattal egészítették ki. A templom ki van építve egy hajóból külön, jóval alacsonyabb presbitériummal. A főbejárat felett van egy kicsi megkönnyebbülés a Baryczka Marcin meggyilkolása után bűnbánó Nagy Kázmér alapításával kapcsolatos. Az uralkodót térdelve adják át Máriának a wiślicai egyetemi templom makettjét. Az uralkodó háta mögött Bodzęta érsek áll, aki Kazimierzt az Istenszülő felé löki. A domborművet Jan Długosz finanszírozta, így idézve fel a száz évvel ezelőtti tragikus eseményeket. Az északi portál fölé további domborműveket (címereket) helyeztek el.
A presbitériumban maradtak fenn középkori festmények töredékei. Ők képviselik bizánci-ruszin iskola, rendkívül ritka a lengyel templomokban. Hasonló műalkotások csak Lublinban, Sandomierzben és Wawelben maradtak fenn. Ő finanszírozta a freskókat Władysław Jagiełłoamelyek támogatták hazánkban ennek a művészeti fajtának a fejlődését. A helyi történetek szerint a király gyakran tartózkodott Wiślicában. A legendák szerint azonban itt pert tartottak a dalewicei Gniewosz lovag felett, aki azt állította, hogy Jadwiga királynő befejezte korábbi kapcsolatát Habsburg Vilmossal. A Wiślicán zajló bíróság a vádlott oldalára állt – a lovagnak nyilvánosan „vissza kellett hátrálnia” szavait (azóta a tárgyalás helyszínét ún. Psia Górka).
Érdemes odafigyelni egy dombormű, az ún A Łokietkowo Madonnáról. A legendák a remete, Szent Péter személyével kötik az emlékmű megjelenését itt. Andrzej Świerad. A hagyomány szerint Władysław Łokietek gyakran imádkozott a szobor előtt. Marynek álmában kellett eljönnie hozzá, győzelmet ígérve. Az apszisban a Madonna látható – egy névtelen szobrász mosolyogva mutatta meg az Anyát és a Fiút, innen ered a kultikus alak második neve.
Néhány szakrális műemléken kívül érdemes odafigyelni a korabelire is portré Szent. János Pál II (az alábbi relikviákkal). A sok giccses pápaábrázolást tekintve a wiślicai kép nagyon jól néz ki.
Kripta
Valószínűleg az első kollégiumi templom építésekor épült, amikor Wiślica volt a hercegi hatalom központja. Ennek az állapotnak a megváltozásával a kripta léte értelmét vesztette, ezért a későbbi évszázadokban eltemették a földalattit.
Ide érdemes lemenni, már csak a lehetőség miatt is, hogy megnézzük az ún orants' slabs (vagy a Wiślica tábla), azaz a 12. századi emelet töredéke megőrzött rajzokkal. A román művészet alkotásai a háború utáni régészeti munkák során kerültek elő. Sokszor mondják, hogy ez világméretű emlékmű és ebben a mondatban nincs sok túlzás. A kutatók mindössze egy tucat hasonló műemléket számoltak össze Európa-szerte. Két díszített csempén imádkozó figurák csoportja látható. A művészettörténészek egyetértenek abban, hogy ez a hercegi családból származó adományozók ábrázolása. Azt azonban nehéz megmondani, hogy pontosan kit mutattak be itt. A legnépszerűbb elmélet szerint az alsó mezőben az Igaz Kazimierz herceget látjuk feleségével, Helénával és fiával, Bolesław-val. A felső tányért Henryk Sandomierskinek, Kazimierz néhai fiának és egy ismeretlen papnak szánnák (egyes elképzelések szerint akár Wincenty Kadłubek áldása is lehetne). A felirat egy része megmaradt: "Szia conculcari querunt ut in astra levari possint et pariter ve…" ami azt jelenti "Azt akarják, hogy eltapossák őket, hogy a csillagokig emeljék őket, és mindkettő…". Bár néhány szakértő lát itt utalásokat a platóni filozófiára, nem szabad elfelejteni, hogy az ilyen helyen elhelyezett lemez a Jézus szavaiban kifejezett evangéliumi igazságra utal: "Ha valaki első akar lenni, legyen mindenek között az utolsó és mindenki szolgája". Érdemes odafigyelni a határba rajzolt fantasztikus lényekre is. Ezek az oroszlán, a kentaur (a mellszobor kiemelve), a baziliszkusz és a sárkány. Ezeket a bűnök szimbólumaként értelmezik. A határon másutt láthatjuk az Életfát, amelyet két oroszlán véd.
A későbbi kollégiumi templom padlója már nem tűnik olyan impozánsnak - rozetta mintájú kerámialapokból készült. A kripta kijáratánál néhány apróságot látunk lapidarium.
"Keresztelő tál"
Az 1950-es és 1960-as évek fordulóján vezényelték. régészeti kutatás (Włodzimierz Antoniewicz és Zofia Wartołowska irányításával) vezetett felfedezéseket (a Szent Miklós-templom ereklyéi közelében) keresztelőtálnak felismert gipszüreg. A történetekre hivatkozva "Szent Metód élete" kiderült, hogy itt végezték el az első keresztelkedést Lengyelországban. Ezért a Szt. Miklóst a 10. században költötték el. Egy 1980-as évekből származó tanulmány azonban kimutatta, hogy az ún a „tálat” jóval később hozták létre. A tűzhöz prof. Andrzej Tomaszewski (tanúja volt az elvégzett munkának), aki számos hibát mutatott ki az 1950-es és 1960-as években az ásatások során. A mai napig nem tudni, mi is volt valójában a titokzatos "tál". Egyes kutatók egyetértenek abban, hogy itt a habarcs keverésére szolgáló épületszerkezetről van szó. Egyesek régészeti álhírre utalnak. Érdekes módon az akkori hatóságok nagyon hasznosnak találták ezt a felfedezést - a tézis a mi földünkön a korábbi (ráadásul a szláv szertartású) keresztségről aláásta a „Lengyelország megkeresztelkedése millenniumának” egyházi ünnepségek értelmét. A Szent István-templom maradványai. Miklós és a titokzatos tárgy a kollégiumi templom mögötti pavilonban látható.
Długosz háza
A gótikus házat, amelyet maga Jan Długosz alapítványa emelt, valószínűleg a helyi kanonokoknak szánták. A helyi hagyomány szerint a híres krónikásnak itt kellett volna felnevelnie a királyfiakat. Későbbi beszámolók (pl. Orzechowski) azt mutatják, hogy Długosz gyakran használt botot a fejedelmek ellen. A wiślicai idegenvezetők azzal viccelődnek, hogy valószínűleg a rossz emlékek miatt hagyták abba a lengyel királyok Wiślica látogatását. A gótikus házban ma a bazilika paplak és a Régészeti Múzeum található. A legérdekesebb tárgyak talán a középkoriak a boltozat alatt feltárt festmények. Feltételezik, hogy a térdelő ember alakja, aki Mária és Krisztus közé kerül, talán maga Jan Długosz. Valószínűleg több freskó maradt fenn a vakolat alatt, de egyelőre nincs elég forrás a kutatómunka finanszírozására.
Szűz Mária Születésének Főiskolai Bazilika – gyakorlati információk (2022. áprilisi állapot)
A Wiślica városba való bejutás saját autó nélkül nem egyszerű. Ide a legkönnyebben Krakkóból (hétköznap több, szombaton több busz) vagy Busko-Zdrójból lehet eljutni.
A bazilika látogatható ingyenes a hét minden napján.
Bevezetés a A Régészeti Múzeum fizetendő: normál jegy 10 PLN, kedvezményes jegy 6 PLN (az ingyenes belépés napja vasárnap). A múzeumlátogatás részeként a turisták betérhetnek a Długosz-házba, megtekinthetik a kriptát és a pavilont az ún. "keresztelőtál".
Figyelem! Mindenképpen érdemes (a jegyvásárláson kívül) idegenvezetői szolgáltatást vásárolni (plusz 25 PLN) – a Wiślica körüli vezetett túrák segítségével megismerkedhetünk a hely történetével. A helyi idegenvezetők ráadásul igen színesen mesélnek a kollégiumi templom történetéről. A nyitva tartásról és a jegyárakról az alábbi honlapon tájékozódhatnak részletesen: LINK.