Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A Peloponnészosz nyugati részén található Olympia legfontosabb központja volt Zeusz kultusza, minden görög isten közül a legfelsőbb. A neki szentelt szentélyt az épület lábánál fekvő sík, erdős területen alakították ki Kronos dombjai.

Bár Olympia elszigetelődött az ókori görög világ nagyhatalmaitól, Hellász vallási, politikai és sportközpontja volt.

A régészek erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült feltárni a szent negyed romjait, az olimpiai játékokat rendező stadiont és a szomszédos épületeket. A régészeti lelőhely mellett két nagyszerű múzeum várja a látogatókat.

Tól től 1989 Olympia régészeti lelőhelye található UNESCO Világörökség része.

Történelem

Olimpiai Zeusz szentélye

körül alapították az olimpiai Zeusz-szentélyt Kr.e. 10. század egy elhagyott mükénéi település helyén. Az első évszázadokban olajfaliget formáját öltötte (úgy nevezett Altis). Bár a legfontosabb Zeusz kultusza volt, más istenségeket is imádtak ott: Hérát, Gaiát és Pelops (a játékok mitológiai alapítója).


Az első monumentális épületek (templomok) kezdtek megjelenni archaikus időszak (Kr. e. 7-6. század). Idővel egyre több és több épült belőlük, és az egész szent kerületet (Altis) falgyűrű vette körül. A három monumentális kapu egyikén léptek be. A falakon kívül magával a kultuszhoz nem kapcsolódó segédlétesítmények épültek, mint például: fürdők, szálláshelyek vagy tornaterem (gyakorlati létesítmények csoportja).

Négyévente Olimpia adott otthont Zeusz tiszteletére olimpiának. Kezdetben a szent kerületben található stadionban játszották (a létesítmény Kronos dombjának közelében állt). Csak benne Kr.e. 5. század a sportjátékokat a szakrális komplexum határain túlra költöztették.

BAN BEN a klasszikus időszakban (Kr. e. 5-4. század) a szentély elérte csúcsformájátés a végén Kr.e. 4. század megkapta végleges építészeti formáját.

A hellenisztikus korszakban új épületeket bővítettek és emeltek Altison túl. A görögországi származású közel-keleti királyságok uralkodói nem kímélték az erőforrásokat, így jó kapcsolatokat akartak fenntartani őseik országával. Példa erre a paleszter, amely az egyiptomi király adományának köszönhetően jött létre Ptolemaiosz II. Ebben az időszakban fürdő, tornaterem és műemlék szálloda is épült.

A római időkből is (a Kr.e. 1. század 4. század végére) pozitív nyomot hagyott a komplexumban. Abban az időben vízvezetéket építettek, és a Cybele-templomot a római császárok tiszteletére szentelt istentiszteleti hellyé alakították.

Olimpia lassú hanyatlása a római császár uralkodása alatt kezdődött Nagy Theodosiusaki a birodalom nyugati és keleti részét uralta. BAN BEN 393 év megtiltotta az olimpiai játékok szervezését az egykori kegyhelyeken, azok pogány gyökereire hivatkozva.


FOTÓK: Régészeti Múzeum - Olympia (Peloponnészosz, Görögország)

Az unokája Theodosius II a száraz tilalom azonban önmagában nem volt elég. BAN BEN 426 év leégette az ősi szentélyt. A pusztítási munkálatokat a földrengések fejezték be VI században, és a következő évtizedekben és évszázadokban az ókori Olimpiát fokozatosan folyami iszap borította és feledésbe merült.


FOTÓK: Régészeti Múzeum - Olympia (Peloponnészosz, Görögország)

Már az elején megtörténtek az első félénk kísérletek egy elfeledett kultuszközpont felkutatására 18. századde az áttörés csak a következő évszázadban következett be. BAN BEN 1875 A német régészeti misszió átfogóan megvizsgálta az egész területet, és egy romkomplexumot tárt fel a szent körben és annak közvetlen közelében. A németországi kutatóknak köszönhetjük az ásatások modern megjelenését, amit a három nyelvű: görög, angol és német tájékoztató táblák is tanúsítanak.

Ókori olimpiai játékok

Olimpiában tartották a legrégebbi és legfontosabb pánhellén sportjátékok (agons néven ismertek). Az elsőt ben szervezték meg i.e. 776és az utolsó benne i.sz. 393 Rendszeresen, négyévente hívták össze őket és a 1168 év képezte a görög naptár alapját. Összességében megtörténtek 293 alkalommal!


FOTÓK: Régészeti Múzeum - Olympia (Peloponnészosz, Görögország)

A pánhellén kifejezés arra utal, hogy összegyűjtötték az összes hellént, és bármely szabad görög részt vehetett bennük. Ne feledje, hogy az ókori Görögország sok független városból (ma nemzeteknek neveznénk őket) állt, különböző státuszú, politikai rendszerű és nem mindig közeledő érdekekkel. Mindannyiukat azonban közös játékok egyesítették, amelyek során a nagykövetek (ún theoroi) jelentették be "szent béke" (ekecejria).

Annak ellenére, hogy a játékok folytatódtak csak öt nap (és kezdetben csak egy), ez a tűzszünet két hónapig volt érvényben, aminek köszönhetően minden résztvevő nyugodtan eljöhetett Olimpiába, és a verseny végeztével visszatérhetett kis hazájába.


FOTÓK: Régészeti Múzeum - Olympia (Peloponnészosz, Görögország)

Az olimpiai versenyszámok egyéniek voltak. Többek között sportolók is versenyeztek futásban, birkózásban, távolugrásban, diszkoszvetésben és gerelyhajításban. A legveszélyesebb verseny azonban az volt quadriga (négyes kézben) versenyekami gyakran az útból való kieséssel végződött. Érdekes módon ezen a versenyen a győzelmet nem a kocsisnak, hanem a hám tulajdonosának tulajdonították.

Az egyéni verseny győztesei (a továbbiakban: olimpia) díjazták koszorú a szent olajfából (kalistefanos)amelyet a hagyomány szerint magának Héraklésznek (Zeusz fiának) kellett felnevelnie. Ez volt az egyetlen nyeremény - részt vesz Dehogy nem kaptak pénzt, érmet vagy egyéb árut.

Ezen a ponton érdemes felidézni, hogy az ókori görögök hittek a test és a lélek harmonikus fejlődésében. A játékok alatt a szentély heves filozófusok vitájának és a legfontosabb művek felolvasásának adott otthont.

Érdekes tények az ókori olimpiai játékokról

  • Nem az Olimpia volt az egyetlen Pánhellén Játékok, amelyeket az ókori Görögországban rendeztek – másokat Delphiben, Nemeában, Korinthoszban és Athénban rendeztek.
  • az olimpiai játékok közötti négyéves időszakot nevezték el "olimpia". A szót gyakran helytelenül használják az olimpiai játékok szinonimájaként.
  • A játékokon csak szabad és bennszülött hellének vehettek részt, mind Görögországból, mind a tengerentúli gyarmatokról. Ez azonban nem vonatkozott azokra a nőkre, akik még a lelátóra sem fértek be.
  • öt kör, a modern olimpiai játékok szimbóluma, arra a mintára utal, amelyet Olimpia egyik oltárán találtak,
  • még az olimpia alatt is Olimpiában maradt 50.000 görög (nézők és résztvevők).

Szobrásziskola és az ókori világ hét csodájának egyike

A játékok alatt a legjobb testfelépítésű sportolók érkeztek Olimpiába, és készségesen adták kölcsön testüket a görög szobrászmestereknek. Itt voltak a műhelyeik Phidias, Myron ha Polykleit.

Az egyik legnagyobb ókori szobrásznak tartott Myron v az 5. század közepén discobolus-szobrot készített (diszkot dobó sportoló). Bár ez a mű nem maradt fenn korunkig, mégis megcsodálhatjuk a római márványmásolatot. A római eredeti ma megvan Palazzo Massimo alle Terme múzeum Rómában, és ennek másolatát egy szomszédos régészeti lelőhelyen állítják ki Az ókori Olimpiai Játékok Történeti Múzeuma.

Az Olimpiában végzett legfontosabb munka az volt a trónoló Zeusz kolosszális szobra (ról ről 13 m magas) vésők Phidias nevezett főtemplomban állva olimposzi. kriszelefantin technikával készült (arany és elefántcsont felhasználásával) és a cellán belüli lábazaton állt, kétszintes oszlopsorok között. Ez a munka szerepelt az ókori világ hét csodájának listáján.


FOTÓK: Az ókori olimpiai játékok történetének múzeuma - Olympia.

Phidiasnak saját stúdiója volt Olimpiában. Az ásatási munkálatok során a műhelyének tulajdonított szerszámok és formák kerültek elő.

Olimpia látogatása

Érdemes megtervezni egy látogatást Olimpiába 3-5 óra között. A régészeti lelőhelyen kívül néhány látnivaló is van két múzeum: Az ókori Olimpiai Játékok Történeti Múzeuma és Régészeti múzeum.

Az első az ásatási hellyel szomszédos, a második a Kronos-hegyen túl kissé északabbra található.

Az internetes kommenteket elnézve nem mindenki tud mindkét intézmény létezéséről, és vannak, akik nem érik el a régészeti múzeumot, amelynek gyűjteményében felbecsülhetetlen értékű szobrászati elemek találhatók - köztük a legszebben megőrzött antik timpan. Véleményünk szerint ez a létesítmény az egész Peloponnészosz gyöngyszemei közé tartozik.

Régészeti lelőhely

Az ásatási terület nem túl nagy, a az ókori műemlékeknek csak az alapjai maradtak meg. Valójában a szentély többi része között sétálva nehéz elhinni, hogy több tízezer ember tartózkodott itt a játékok alatt. Egy óra elegendő egy nyugodt körútra az egész helyen, bár az ókor által lenyűgözött emberek több időt tölthetnek ott.

A legfontosabb épületek az Altis nevű szent kerület határain belül helyezkedtek el, amely virágkorában teljes egészében falakkal volt körülvéve.


Tudod, azt? A szent osztály az istenek területe volt, és csak istentiszteleti célokat szolgált. A görög világban ilyen helyeket hívtak temenos.

A következő templomok a szent körzet határain belül helyezkedtek el: Zeusz (Olympia), Hery (heroon) és Rei / Kybele (azaz Istenek Anyja, Metroon). Ő is mellettük állt Pelopjon, Pelopsz szimbolikus sírköve, az első játékok mitológiai alapítója, ill Philipheon, macedónok által finanszírozott kerek templom.


A játékokhoz használt többi épület a szent kerület falain kívül volt. Volt köztük egy stúdió Phidiasahol a híres szobrász legfontosabb munkáján dolgozott.

Amikor meglátogatja a romokat, észreveszi, hogy hiányoznak a tipikus lakóépületek vagy agora (ókori piactér). Nincs ilyen eset - Olimpiát csak a játékok idején használták, az olimpia idején pedig csak papok, kísérőik és a helyszínen dolgozó művészek lakták.

Az alábbiakban röviden válogatott műemlékeket mutatunk be.

Olympion Zeus temploma

A szentély tárgyai közül a legfontosabb az olümposzi Zeusz monumentális temploma volt olimposziamelyet az összes Hellas hozzájárulásaiból emeltek ki az években Kr.e. 470-457 tervezés szerint Elida Libona.

Ez egy dór templom volt, méretekkel rendelkező peripterosz formájában 27,68 x 64,12 m és magasság 20,25 m. Az oszlopsor a rövidebb oldalakon 6, a hosszabbokon 13 oszlopból állt.

A belső cellában állt a fent említett, Phidias által faragott kolosszális szobor, amely után semmi sem maradt fenn. Szerencsére jó állapotban megmaradt két oromfal szobordíszítése: a nyugati (lapitok és kentaurok harca) és a keleti (Pelops és Oynomaos párharc), amelyet a Régészeti Múzeumban láthatunk majd. További szobordíszek voltak Héraklész tizenkét alkotásának történetét ábrázoló metópok.


FOTÓK: Régészeti Múzeum - Olympia (Peloponnészosz, Görögország)

Sajnos magából a templomból kevés maradt meg. Először a II. Theodosius parancsára felkért tűz pusztította el, majd a pusztítást földrengések fejezték be. 522 és 551. Egykori dicsőségére már csak a környéken elszórtan elhelyezkedő, hatalmas fatörzsekre emlékeztető, hatalmas oszlopdobok emlékeznek.

Héra temploma

A Héra-templom (Hérajonnak hívják) a szentély legrégebbi szent épülete, melynek története a 2000-as évek végére ért. Kr.e. 7. század Dór templom formájú volt, rövidebb oldalain hat oszlop, oldalain pedig tizenhat oszlop. A méretei a következők 18,75 x 50 m magasságban 7,80 m.

A hagyomány szerint a templomban kellett tárolni egy lemez a szent béke írott szabályaivalamelyet a játékok alatt kellett alkalmazni, és amelyet Spárta és Elida királyai írtak alá.

A Régészeti Múzeumban található Héra feje, amely valószínűleg a templomi cellában álló szoborhoz tartozik.

A közelben van Héra oltáraamelyen az olimpiai láng meggyújtására kerül sor. Ez a hagyomány nyúlik vissza 1936 és a berlini játékok.

Philipheon

Zeusznak szentelt kerek templom (úgy nevezett Philipheon) Heraion környékén állt ben a Kr.e. 4. század második fele Ő finanszírozta őt Macedón Fülöp II, így szeretne ünnepelni győzelem a cheroneai csatábande nem élte meg a befejezését. Az építkezést fia fejezte be Nagy Sándor.

A projektnek jelentős propaganda jelentősége is volt, hiszen segítségével a Macedóniában uralkodó dinasztia képviselői kívántak befolyásolni Görögország többi részének véleményét. A templom építése során a szentkört kiszélesítették, határát kissé nyugat felé tolva.

A szerkezet átmérőjű tolos (rotunda) volt 15,25 m, amelyből álló oszlopsor támasztja alá 18 ionoszlop. A templom belső falait kettéválasztották 9 korinthoszi féloszlop.

Öt szobrot rendelt a naos (celli) Nagy Sándoramelyet a szobrász nevezett el Leochares. Magát Sándort, szüleit (II. Fülöp király és Olümpia királyné) és nagyszüleit (király) ábrázolták. Amyntas III és a királyné Eurydice).

Az elmúlt években sikerült rekonstruálni a templom egy töredékét - három oszlopot, díszítéssel.

stádium

A stadion a futópályával elválaszthatatlan társa volt a játékokat szervező városoknak, elvégre rövidtávú futás volt (ún. dromos) volt az első az olimpiai szakágak közül.

Eredetileg a hely a szent osztályon belül volt, de körülbelül a fele Kr.e. 5. százada játékok fokozatos szekularizációjával együtt a szent komplexum területén kívülre került.

Az Altist egy monumentális stadion köti össze az új stadionnal kriptoportikus (fedett járat) a hosszáról 31,10 mami után megmaradtak a falak és egy magányos boltív.


A stadionnak hosszú futópályája volt 192,27 mami megfelelt 600 láb (normál rövid távú futás). A futópálya szélessége volt 28,50 m, amely lehetővé tette, hogy egyszerre 20 futó rajtoljon.A lelátók halmokból épültek, és még elfértek benne 40 ezer nézők.

Az objektumot az években sikeresen feltárták és rekonstruálták 1958-65. Kezdetben, amit a feljegyzéseknek köszönhetően tudunk Zbigniew Herbert, nagy rétre hasonlított.

Boltozatok

A tér fölött 6. és 5. században a Kronos dombja előtti teraszon a gazdag görög polisz és gyarmataik (köztük Gela, Bizánc, Megara és Szirakúza) egy tucat dór boltozatot alapítottak, kis templomhoz hasonló formában. Nem biztos, hogy pontosan hányat hoztak létre. Pausanias utazó 10-et említett, a régészek pedig legalább 12-t azonosítottak.

Az egyik leghíresebb épület volt Megariak kincstára (Kr. e. 6. század) templom stílusában emelték a hangyákban. Oromfalának töredékei napjainkig fennmaradtak, és jelenleg a régészeti múzeumban láthatók. Érdekes módon a delphoi szentéllyel ellentétben a legnagyobb politikák, mint például Athén, Korinthosz vagy Spárta, nem Olümpiában állítottak fel kincstárakat.

Nymphaeon (Herodes Atticus exhedra)

A szent kör egyik legfiatalabb tárgya egy nimfa volt, amelyet körülötte állítottak fel 160 CE Heródes Attik alapításától. Az épület exhedra alakú volt (egy félkör alakú fülke, amelynek hossza kb 21,90 m) és szökőkútként működött a vízvezeték végén. Számos szobor díszítette, amelyek egy része régészeti ásatások során került elő.

A vízvezeték létrehozása megoldotta az olimpiai játékok idején rendszeresen előforduló vízhiány ősrégi problémáját.

A győzelem istennője Nike szobrának talapzata

Zeusz templomától délre volt egy olyan terület, amely tele volt fogadalmi szobrokkal és a győztesek szobraival.

A szobrokat magas talapzatra helyezték. Az egyiken, amely eredeti helyén máig fennmaradtvolt egy márványszobor a győzelem istennője Nike vésők Mendei Pajonius. A művész körbejárta i.e. 420 a messeniaiak kérésére, akik ezzel az ajándékkal akarták megörökíteni a spártai seregek felett aratott győzelmük hírét (i.e. 421).

Ez a szobor, az úgynevezett Nike az Olimpiából, részben túlélte, és a végén találták meg századi XIX a német régészeti misszió. Ma a messeniaiak győzelméről szóló felirattal együtt a Régészeti Múzeumban látható.

Phidias műterme

Egy kis téglalap alakú épület a végén Kr.e. 5. század műteremként szolgált Phidias. A művész itt dolgozott egy (aranyból és elefántcsontból készült) szoboron, amely a trónoló Zeuszt ábrázolja, amely az ókori világ hét csodájának egyike. Az ásatási munkálatok során ezen a kolosszális alkotáson a munkában használt eszközöket és tárgyakat lehetett találni.

BAN BEN 5. század az épületet ókeresztény bazilikává alakították át.

Tornaterem

Gimnázium (Kr. e. II. század) hatalmas téglalap alakú szerkezet volt, méretekkel 120 x 220 m fizikai gyakorlatokhoz használják. Nyitott udvar formája volt, amelyet oszlopsor vette körül.

Leonidajon

Az ásatási hely délnyugati részén láthatjuk majd a csodálatos (a legnagyobb az egész szentélyben) fogadóként szolgáló épület, ahol a legelőkelőbb jövevények megfelelő körülmények között aludhattak. Be volt építve a Kr.e. 4. század második fele tervezés szerint Naxoszi Leonidászamelyről a nevét kapta.

Az épület négyzet alakú alaprajzon épült, oldala kb 80 m. Külső oszlopsora volt, amelyből állt 138 ionoszlop. A belső udvart pedig egy dór oszlopsor vette körül 44 oszlopközponti részén pedig csodálatos kertet alakítottak ki.

Régészeti múzeum

Régészeti Múzeum (gr. Αρχαιολογικό Μουσείο Ολυμπίας) Olympiában egész Görögország egyik legkiválóbb ókori faragott dekorációinak gyűjteményével büszkélkedhet. A létesítmény gyűjteménye oromfalakat, szobrokat és számos tárgyat tartalmaz, amelyeket az ásatási területen találtak.


A legfontosabb kiállítási tárgyak a Zeusz templomból származó két felbecsülhetetlen értékű timpan. West egy köztes harc színhelyét mutatja be Lapitok és Kentauroka keleti oldalon pedig párbaj képe Pelops Ojnomaosszal.


További kiválasztott kiállítások:

  • oromfal a Megaria kincstárból (gigantomomachia motívummal),
  • a győzelem istennőjének szobrának töredékei Nike Pajoniustól (Nike az Olimpiából),
  • különböző terrakottából készült épületekhez tartozó építészeti töredékek,
  • ábrázoló márványszobrot Hermész Dionüszosszal a vállán,
  • a szentélyt bemutató makett,
  • a római korból származó szobrok Héra templomából,
  • hálaadó sisakok, nyílhegyek és pajzsok, amelyeket a különböző politikák képviselői hagytak hátra,
  • számos fogadalmi figura,
  • vázák,
  • bronz termékek.

Ebből érdemes tervezni 60-75 perc.

Az ókori Olimpiai Játékok Történeti Múzeuma

Az ásatási hely szomszédságában Az ókori Olimpiai Játékok Történeti Múzeuma (görögül: Μουσείο Ιστορίας των Ολυμπιακών Αγόνων ταόώνων της) a Pánhellén Játékok témájára összpontosít. Az információs táblákról többet megtudhatunk hagyományaikról, istentiszteleteikről vagy más városokban rendezett versenyeikről.


A múzeum számos érdekes kiállítást is kínál. Az egyik egy diszkobolust ábrázoló szobor római másolatának másolata. A bronz eredeti készült Myron ban ben Kr.e. 5. század, de csak a római márványmásolat maradt meg napjainkig.


FOTÓK: 1. Discobolus szobor másolata - Az ókori Olimpiai Játékok Történeti Múzeuma - Olympia; 2. Egy diszkoszszerű szobor másolata – Róma egyik múzeuma.

A múzeum egyik legnagyobb kincse az olimpiai játékokat jelképező, csodálatos és kiterjedt mozaikpadló. Ez azonban nem Olympiából származik, hanem egy római korban (2. és 3. század között) épült házból Patras városában.


A Régészeti Múzeumhoz hasonlóan itt is fogadalmi figurák, vázák, fegyvertöredékek és bronztermékek várják a látogatókat.

Érdemes megtervezni ezt a létesítményt 45-60 perc.

Megközelítés, parkolás, elhelyezkedés

Ingyenes parkolási lehetőség áll rendelkezésre közvetlenül az Olimpiai Történeti Múzeumban, pár lépésre a régészeti lelőhelytől. Koordinátái: 7.641730, 21.624942

A parkolótól a Régészeti Múzeumig várunk 15 perc séta.


FOTÓK: Régészeti Múzeum - Olympia (Peloponnészosz, Görögország)

Az ásatások egy kisváros szomszédságában találhatók Archea Olympia. Kissé álmos település, amely csak a turisztikai szezonban él. Ha éjszakára maradna, érdemes ellátogatni az étterembe taverna a kertben az Europa Olympia Hotel mellett. Lehet, hogy az árak nem alacsonyak, de az ételek minőségéért, a kilátásért és a hangulatért meg kell halni.

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Európa