Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!
A Vénusz nagyon hasonlít a Földhöz, de nagyon különbözik is attól.
Ha a Földnek van valami olyasmije, mint egy iker a Naprendszerben, akkor a Vénusz az.
A Vénusz tömege körülbelül 0,81 a Föld tömege. A mérete kb.
Sugárja 6052 km, a Földé 6378 km.
Mivel tömegük és méretük annyira összehasonlítható, ez azt jelenti, hogy nagyjából azonos sűrűségűek és ezért azonos összetételűek.
Van azonban néhány eltérés.
A Vénusz felszíni hőmérséklete közel 482 °C, a szén-dioxid légkör nyomása pedig 95-ször magasabb, mint a Föld légköré. Felhői kénsav. A Vénusz felszíne pusztaság.
A Vénusz a második bolygó a Naptól számítva, és a Hold után a második legfényesebb objektum az éjszakai égbolton.
Nevét a szerelem és a szépség római istennőjéről, Vénuszról kapta.
A Vénusznak nincsenek holdjai vagy gyűrűi.
Úgy gondolják, hogy a Vénusz egy központi vasmagból, egy sziklás köpenyből és egy szilikátkéregből áll.
Egy év a Vénuszon 225 földi napig tart.
A Vénusz felszínének hőmérséklete elérheti a 471 °C-ot.
Mivel a Vénusz légköre olyan sűrű, a bolygó hatalmas üvegházhatásnak van kitéve, amely felmelegíti a bolygót. Annak ellenére, hogy a Vénusz sokkal közelebb van a Naphoz, mint a Föld, a vastag felhők miatt kevesebb napfényt nyel el.
A Vénusz a többi bolygóval ellentétes irányban forog
Míg a Vénusz 243 naponként lassan forog a tengelye körül, addig a felső légköre 4 naponta kering a bolygó körül. A feltételezések szerint ennek a "szuperforgásnak" van köze a Nap okozta termikus árapályokhoz, de a végső ok ismeretlen.
A Vénuszt Hajnalcsillagnak és Estcsillagnak is nevezik.
A Vénusz a legtöbb más bolygóval ellentétes irányban forog. Ez azt jelenti, hogy a Vénusz a Nappal ellenkező irányba forog, ezt retrográdnak is nevezik. A lehetséges ok egy aszteroidával vagy más tárggyal való múltbeli ütközés lehet, ami miatt a bolygó megváltoztatta a forgási útvonalát.
A Venera 3 volt az első ember alkotta űrszonda, amely 1966-ban landolt a Vénuszon.
Ha valaki meglátogatná a bolygót, nem láthatná a Napot vagy a Földet a bolygó eget mindig borító sűrű felhők miatt.
Az első civilizációk a Vénuszt két különböző testnek tekintették, amelyeket a görögök foszfornak és vesperának, a rómaiak pedig Lucifernek és vesperának neveztek. Ennek az az oka, hogy amint a Nap körüli pályája megelőzi a Földet, a napnyugta után láthatóról napkelte előttire változik. Maja csillagászok már i.sz. 650-ben részletes megfigyeléseket végeztek a Vénuszról.
A Vénuszon a hőmérséklet nem nagyon változik a nappali és az éjszakai idő között. Ennek oka a napszelek lassú mozgása a bolygó teljes felületén.
Legmagasabb hegye, a Maxwell Montes valójában 8,8 km magas. Ez a hegy a földi Mount Everesthez hasonlítható.
Évmilliárdokkal ezelőtt a Vénusz éghajlata hasonló lehetett a Földéhez, és a tudósok úgy vélik, hogy a Vénusz egykor nagy mennyiségű vizet vagy óceánt birtokolt. Az extrém üvegházhatás okozta magas hőmérséklet miatt azonban ez a víz sokáig forrt, és a bolygó felszíne már túl forró és barátságtalan ahhoz, hogy fenntartsa az életet.
A Vénusz Naprendszerünk legforróbb bolygója.
A Vénusznak nagyon gyenge mágneses tere van. Ez meglepte a tudósokat, akik arra számítottak, hogy a Vénusz mágneses tere hasonló a Földéhez. Ennek egyik lehetséges oka az, hogy a Vénusznak nincs szilárd belső magja, vagy a magja nem hűt.
A Vénuszt több mint 40 űrszonda tárta fel.
Becslések szerint a Vénusz felszíni kora körülbelül 300-400 millió év. Összehasonlításképpen, a Föld felszíne körülbelül 100 millió éves.
A Vénusznak vannak hegyei, völgyei és több száz vulkánja. Valójában a Vénusznak több vulkánja van, mint bármely más bolygó a Naprendszerben. Sokan azonban alszanak.
A Vénusz légköri nyomása 92-szerese a Föld légköri nyomásának. Ez azt jelenti, hogy a Vénusz légkörébe belépő minden kis aszteroidát hatalmas nyomás zúz össze, így nincsenek kis felszíni kráterek a bolygón. Ez a nyomás körülbelül 1000 km-nek felel meg a Föld óceánjai alatt.
A Vénusz nem tapasztal évszakokat a korlátozott, mindössze 3 fokos tengelydőlés miatt.
A Vénusz az egyetlen bolygó a Naprendszerben, amelyet női alakról neveztek el.
A Vénusz hőmérsékleti ingadozása nappal és éjszaka minimális a bolygó lassú forgása miatt.
A Merkúrhoz hasonlóan a Vénuszról szóló ismereteink is jelentősen bővültek a 20. század második felében. Például a NASA és a Szovjetunió által az 1960-as évek óta vezetett több bolygómisszió előtt a tudósok abban reménykedtek, hogy a bolygót borító nagyon sűrű felhők alatti körülmények lehetővé teszik az életet.
Olvass tovább: Érdekes tények a Vénusz bolygóról gyerekeknek