Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!
A rizsfa egy rendkívüli szépségű madár, amely természetes élőhelyén Jáván és Balin fordul elő. Elsősorban szép, sima viaszfigurára emlékeztető tollazat jellemzi. A rizsmadarakat társaságkedvelő természetüknek és könnyű szelídítésüknek köszönhetően gyakran beltéren tenyésztik. Érdemes megtudni az e gyönyörű madarakkal kapcsolatos érdekességeket.
Mind a hím, mind a nőstény rizsnövények színe megegyezik. A szárnyfedők és a hát szürkék, enyhén kékes árnyalattal, a fej és a farok fekete, a szemek alatt nagy ovális fehér foltok találhatók. Meglehetősen masszív, gyöngyös-rózsaszín csőr jellemző rájuk.
Már 1790-ben megjelentek az információk a rizsnövényekről, mint kedvenc tenyészfajokról. A vadon élő rizsnövényeket nagy számban fogták ki, és szállították a világ különböző részeire. Sokáig elég sikamlósak maradtak, de 1870-ben nevelkedtek az első fiókák a telepen tartott párokból, és azóta elterjedtek az egész világon.
A rizsnövények nem túl igényes fajok, így ma már a kezdő termelőknek sem jelent gondot az utódszerzés. Ráadásul megfelelő hozzáállással meg is tudnak szokni, ami miatt nagyon hálás társak lesznek az otthoni hétköznapokban.
Jelenleg a rizsmadarak nagy populációi Kelet-Afrikában, Délkelet-Ázsiában, Japánban, Hawaii-on, Saint Helena-ban és Zanzibárban is megtalálhatók.
A költési időszakban a rizsnövények párban élnek, nagyon különböző helyeken gömbölyű, nem túl jól kialakított fészket építenek. Általában 4-8 fehér héjú tojást tojnak, amelyeket 13-14 hétig keltenek. A kikelés után 18 nappal a fiókák elhagyják a fészket, de még két hétig szüleik etetik őket.
A szaporodási időszak után a rizsnövények hatalmas csordákat alkotnak, és intenzíven táplálkozva súlyosan elpusztíthatják a rizst és más terményeket. Emiatt a helyi lakosság szélben susogó páncélzattal vagy szerkezetekkel, illetve bambuszcsörgővel idősebb nők csoportjainak kijelölésével próbálja elriasztani a csordákat.