Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Akropolisz Múzeum (gr. Μουσείο Ακρόπολης) Athénban egy régészeti múzeum, amely az athéni Akropoliszban és lejtőin talált leleteket és leleteket mutatja be.

A létesítmény kevesebb, mint 300 méter a Szentsziklától délkeletre. Múzeum nem kapcsolódik az Akropolisz régészeti lelőhelyhez, erre külön jegyek érvényesek.

Történelem

A győztes törökellenes felkelés és az azt követő görög királyság létrehozása után ben 1832 Fellángolt a vita arról, hogyan lehet megfelelően megóvni az ország ősi örökségét. Az athéni Akropolisz akkoriban még török katonai erődítményként szolgált. BAN BEN 1833 A török csapatok elhagyták a várost, és csak ezután kezdhették el a görögök a veszteségek becslését.

Sok turista, aki manapság a Szentsziklán sétál, nem veszi észre, hogy az elején van századi XIX a híres domb siralmas állapotban volt. A legnagyobb pusztítás a legendát érte Parthenonamelyet a törökök fegyverraktársá alakítottak. 1687-ben egy velencei ágyúgolyó eltalálta a templomot, és szinte teljesen eltemette a kétezer éves örökséget..

Az elején századi XIX a Parthenon fennmaradt díszeinek csaknem fele erőszakkal leszerelték és Nagy-Britanniába szállították. Ez egy kezdeményezés volt Lord Elgin, brit nagykövet Konstantinápolyerre a Görögországot megszálló törökök engedélyezték. Tól től 1817 ezek a szobrok (úgy nevezett Elgin Marbles) a londoni British Museumban és hosszú évtizedek óta vita folyik arról, hogy visszahozzák őket Görögországba.

A domb és műemlékeinek történetéről bővebben cikkünkben olvashat: Athéni Akropolisz: városnézés, jegyek, érdekességek.

Miután visszanyerték a hozzáférést az Akropoliszhoz, megkezdődtek a régészeti lelőhely biztosításának munkálatai. BAN BEN 1863 elhatározták, hogy a Parthenon közelében egy kis múzeumot (ún Régi Múzeum a területről 800 m²), amelyek ben kerültek használatba 1874. Az épület tervezéséért neoklasszikus építész volt felelős Panagis Kalkos.

BAN BEN 1886 megkezdődtek az előrehaladott ásatási munkálatok, és hamarosan kiderült, hogy annyi szobor és egyéb felfedezett tárgy van, hogy a régi létesítmény nem tudta elhelyezni őket; Így egy másik építményt emeltek, amelyről el is nevezték Új Múzeum.

A két önálló épület állapota a második világháború végéig kitartott. Évek múlva 1946-1947 a Kismúzeumot lebontották, a Régi Múzeumot pedig kibővítették. Ő volt a felelős az újjáépítési projektért Patroklos Karantinos, az egyik legjelentősebb görög modernista építész.

Az előző század 70-es éveiben olyannyira megnőtt a látogatók száma, hogy megkezdődtek egy új, az Akropoliszon kívüli múzeum építésének előkészületei, amely minden fontosabb leletet tartalmazhat. Görögország elnökének döntése alapján Konstandinos Karamanlis -ben jelentették be 1976 az első építészeti pályázat, amelyet végül nem sikerült megoldani. Újabb próbálkozás 1979.

Addig kellett várni a következő versenyre 1989. Ezúttal a projekt ambiciózusabb volt - a görög hatóságok meg akarták mutatni a világnak, hogy készen állnak a szobrok esetleges összegyűjtésére a British Museumban. Számos ismert iroda nevezett a versenyre, a győzelmet két olaszországi építész nyerte: Manfredi Nicoletti és Lucio Passarelli. Azonban nem sokkal a munka megkezdése után régészeti maradványokra bukkantak, és a projektet több mint egy évtizedre leállították.

BAN BEN 2002 A régészek munkája befejeződött és a múzeum újjáéledése európai uniós forrásból. Új pályázatot írtak ki, amelyet egy svájci építész nyert meg Bernard Tschumi és eredetileg Görögországból Michael Photiadis. ben kezdődött 2003 az építkezés négy évig tartott. A következő két év a műemlékek dombról való elszállításával és a szükséges infrastruktúra megteremtésével telt. Múzeumot nyitottak a látogatók számára 2009. június 20.

A régi múzeum ma is megvan, az Akropoliszban megtekinthetjük, de nem látogatható. A jelenlegi Akropolisz Múzeumot néha úgy hívják Új Akropolisz Múzeum.

Építészet

Az Akropolisz Múzeum modern épülete ma Athén büszkesége. Az épület közvetlenül a régészeti lelőhely felett épült, és az több mint 100 hatalmas oszlop támasztja alá. A komplexum teljes területe 25 ezer m², ebből 14 ezer. m² területet kiállítások foglalnak el.

A múzeum a földszintből és három emeletből áll. Az épületet egyszerű módon, az ókori építészet mintáit felhasználva tervezték.

Az épület homlokzata acélból és üvegből készült, így a város fölé magasodó Akropoliszra lehetett tekinteni. Ez a megoldás vizuális kapcsolatot teremtett a harmadik emeleti szobrok és az általuk díszített Parthenon között. Az épület magja beton és márvány kombinációja.

Az Akropolisz Múzeum megtekintése

A múzeum bejárata az utcáról van Dionysios Areopagitou. Mielőtt bemegyünk, egy hasonló ellenőrzésen kell átesnünk, mint a repülőtéren.

A legjobb, ha kb 120 perc. A legfontosabb leletek mellé angol nyelvű leírásokat helyeztek el, a túra során pedig Athén történelmét magyarázó emléktáblákat helyeztek el.

A kiállítás 4 emeletből 3-at fed le. A 2. emeleten van egy étterem, melynek terasza közvetlenül az Akropoliszra néz.

Mielőtt elkezdjük a múzeumlátogatást, érdemes letölteni a térképet (angol nyelven). A javasolt városnéző útvonal többnyire kronologikus, de nem emeletről emeletre. Eszerint az első emeletre való belépés után az archaikus korszakból kell kiindulni, majd a harmadik emeletre menni a Parthenon Galériával. Következő lépésként visszatérünk az első emeletre, ahol a rekonstrukció során emelt egyéb épületeknek szentelt kiállításokat tekintünk meg. Periklész. Végül megtekintjük a kiállítást a leletekkel Kr.e. 5. század a korai keresztény időkig.

A hatósági utasítás szerint a múzeumban bárhol lehet fotózni, kivéve az archaikus időszaknak szentelt kiállítást (1. emelet) és a lejtőket (földszint), bár a második esetben nem vettük észre, hogy a dolgozók tiltották volna. azt.

A gyűjtemény és a legfontosabb kiállítási tárgyak

Felett 4000 kiállítás a mükénéi időszaktól a korai keresztény időkig datálható.

A gyűjtemény több kiállításra oszlik: az Akropolisz lejtői (földszint), az archaikus időszak (1. emelet), Parthenon (3. emelet), Propylaea (1. emelet), Athéné Nike temploma (1. emelet), Erechtheum (1. emelet). emelet) és a Kr.e. V. századtól kezdődő időszak. egészen a Kr.u. V. századig

Az alábbiakban ismertetjük azokat a kiválasztott kiállításokat, amelyeket érdemesnek tartottunk említésre.

Földszint: leletek az Akropolisz lejtőiről

A múzeum kezdeti része az Akropolisz lejtőin található tárgyakra összpontosít. A régészeti munkák során több ezer olyan használati tárgy került napvilágra, amelyeket az athéniak hagytak hátra az évszázadok során. A legtöbb elem agyagból készül. Olyan kevés értékes anyag volt, hogy túlélte a modern fosztogatókkal szemben. Ezek a leletek lehetővé teszik, hogy jobban megértse a város ősi lakóinak életét.

Az egyedi kiállítási tárgyak a címen található tárgyak Asclepius (Aszklépiosznak szentelt templom, amely kórházként szolgált az ókori világban). Az egyik kiállítás egy márványmaszk töredéke, amelyet a hálaadó oszlop egyik fülkéjében helyeztek el.

A többi kiállítás között többek között láthatjuk majd két terrakotta szobor, amelyek valószínűleg az egyik tetőt díszítették, valamint egykori szentélyeknél (köztük Dionüszosz és a nimfák szentélyénél) talált vázák, figurák és edénytöredékek.

Első emelet: archaikus időszak, Erechtheum és ókeresztény idők

A legtöbb kiállítás az első emeleten található. Ezek főleg szobrok és különféle fogadalmi felajánlások. A tárlatokon a teljes Akropolisz makettjei és egyes épületek különböző időszakokból is láthatók.

Az egyik legfontosabb alkotás a sztélén (kő, függőleges tábla) készült dombormű. Töprengő Athénamely a város védőjét ábrázolja lándzsákra támaszkodva és elgondolkodva. A szobor körül készült i.e. 460 és megmutatja, hogy az istennő mardosja magát a lakók sorsával. Athéné egy korinthoszi sisak van a fején, ami a perzsa háborúkban elesett athéni harcosokra utalhat.

Archaikus Galéria

Az első emelet déli és nyugati szárnya foglalt Archaikus Galéria. Lenyűgöző szobrok és dekorációs töredékek gyűjteményéből áll Kr.e. 7. század a perzsa háborúk végéig (i.e. 480/479). Ezek a nagy újjáépítés előtti idők Periklész, melynek során felhúzták a ma létező épületeket.

A múzeum ezen részének kiállításai közül érdemes megemlíteni azokat az oromfalakat, amelyek a már nem létező templomokat díszítették: Athena Polias régi temploma (lengyelül: Athena, a város őre) és Hecatompedon.

Az első bemutatott gigantomachia, vagyis az olimpiai istenek és az óriások mitológiai csatája. Négy karakter maradt fenn korunkig.

A Hekatompedon nevű templom esetében több különböző töredék is fennmaradt, amelyek a Parthenon közelében kerültek elő. Bemutatják többek között: nőstény oroszlán, egy démon három testtel és kígyók. A Hekatompedont valószínűleg lebontották i.e. 490. Korunkig ennek az épületnek nyoma sem maradt.

A frontokon kívül még látni fogjuk:

  • athéni arisztokratákat ábrázoló lófaragványok töredékei (ún Hippeis) Val vel Kr.e. 6. század,
  • szobrok hívják Koramiamelyek fiatal nőket ábrázolnak függőleges helyzetben, természetellenes mosollyal. A Kor leghíresebb példái caryatidákamiről a következő részben írtunk bővebben,
  • szobrok, amelyek a város védelmezőjét, Athéné istennőt ábrázolják,
  • agyag és bronz fogadalmi felajánlásokat.

Erechtheum: caryatidák és egyéb leletek

Az első emeleten a legzsúfoltabb a templomnak szentelt kiállítás Erechtheum. Leghíresebb töredéke az Cor. tornáca - egy kis portikusz, melynek teteje hat oszlopon nyugszik, felálló nők alakjában, úgynevezett caryatidákban.

Ezekről az atipikus hasábokról, nevük valószínűsíthető etimológiájáról az Akropoliszról szóló cikkben írtunk bővebben. Itt találja meg.

Nem minden turista, aki az Akropoliszba látogat, nem ismeri a dombon látható oszlopokat ezek csak másolatok, és az eredetiket azért vettük, hogy megóvjuk őket az időjárástól.

Az Akropolisz Múzeumban őrzik a hat eredeti kariatida közül öt. Az egyik szobor fejetlen (miután eltalálta egy török golyó), de a többiek jó állapotban élték túl. Az eredeti kariatidák közül a hatodik a londoni British Museumban található.

A tárlaton a kariatidok mellett a templom cellájából (főszoba) és egy ablakból származó fríz töredéke is látható.

Propylaea, Nike Athéné temploma és más kiállítási tárgyak

Az első emeleten egy kiállítás is látható két másik épületről, amelyek a nagy újjáépítés során épültek fel Kr.e. 5. század.

című kiállításon Propylejom (az Akropoliszba vezető monumentális kapu) megtekintjük a főbejárat oszlopsorát alkotó hat jón oszlop egyikének fővárosát és egy fejet ábrázoló szobrot. Hermészamely pentelit márványból készült.

Athéné Nike temploma egy bástya helyére épített kis építmény volt a domb délnyugati végén. A neki szentelt kiállításon többek között egy korlátból készült tömböt és egy fríztöredéket láthatunk majd. A templom frízének négy háztömbnyire jelenleg a londoni British Museumban található.

A múzeum északi szárnyában a tárgyak tól származnak Kr.e. 5. század egészen a Nyugatrómai Birodalom bukását követő első évszázadokig. Ilyenek többek között: klasszikus korabeli szobrok, római másolataik, kőlapokra faragott feliratok és különféle fogadalmi felajánlások.

Második emelet: étterem panorámás terasszal

Ha nem is tervezi igénybe venni a múzeumi étterem gasztronómiai kínálatát, érdemes a nyitott teraszt megközelíteni, ahonnan kellemes kilátás nyílik az Akropolisz-hegyre. A terasz nyitott, így nem zavar minket az üveg, miközben gyönyörködünk a környezetben.

Harmadik emelet: Parthenon Galéria

Sok látogató számára az Akropolisz Múzeum látogatásának fénypontja Parthenon Galériaamely az egész legfelső emeletet elfoglalja. A kiállítás a belső udvar köré épült, így a Parthenon-templom golyóit pontosan úgy helyezték el, mint az eredeti templomon.

A Parthenon Galériában kb 50 méteres fríztöredék híres véső Phidias és 92 metóp (díszített domborművek).

Hosszú kb 160 méter a teljes hosszúságú fríz páneurópai körmenetet ábrázolt. Panatenaje minden évben megünnepelt ünnep volt, amelyet Athén város védőszentjének születésnapját ünnepelték. Az ünnepség egyik legfontosabb eleme az összes lakos ünnepélyes felvonulása volt az Akropoliszba, ahol az istennői szentélyek voltak. Művében Phidias megörökítette az istennőt, más olümposzi isteneket és hétköznapi athéniakat.

A metópok pedig a csaták és a görög mitológia jeleneteit mutatják be. A motívumok között szerepel: győzelem a perzsák felett, gigantomachia (az olimpiai istenek és az óriások harca) vagy amazonomachia (a görögök és az amazonok harca).

Az Akropolisz Múzeumban a megőrzött Parthenon márványok mintegy felét láthatjuk. A másik fele a londoni British Museumban található, és egyes blokkok a világ más múzeumaihoz kerültek – beleértve a párizsi Louvre-t is. Helyükre másolatokat helyeztek el az athéni múzeumban.

Évtizedek óta küzdenek azért, hogy a British Museumból Athénba szállítsák vissza a golyókat. A vitában mindkét félnek igaza van – a görögök nyilván vissza akarják szerezni örökségüket, de a másik fél érvei közül is érdemes tudni néhányat:

  • tól től 1817 a márvány ingyenesen elérhető, és évente több millió látogató láthatja,
  • megőrzésükről a múzeumi hatóságok gondoskodnak,
  • a márvány az egyetemes kulturális világörökség része,
  • Nagy-Britanniába szállítva sok britet az ókori Görögország hagyatéka inspirált, ami megerősítette az ún. filhellenizmusakik támogatták a függetlenség visszaszerzésére irányuló görög törekvéseket. Az egyik legbuzgóbb filhellen volt Lord Byronaki munkájában nagyon kritikusan nyilatkozott az athéni márvány kifosztásáról.

(forrás: British Museum anyagai)

Régészeti lelőhely

Közvetlenül a múzeum épülete alatt található egy régészeti lelőhely római kori lakóházak és szaniterek romjaival. Az ásatások egy részét felülről láthatjuk – közvetlenül a főbejárat előtti hídról, vagy magának a múzeum épületének ablakain keresztül.

A múzeumba belépőjegy birtokában beléphetünk a régészeti lelőhelyre, amely kb 15-20 perc. A látogatók számára tájékoztató táblák készültek, amelyekről többet megtudhatunk a megtekintett romokról.

Ne feledje, hogy a múzeumlátogatás után ne dobja el a jegyünket. Ha be akarunk lépni a régészeti lelőhelyre, azt a kapuban kell elhagynunk. A régészeti lelőhely bejárata független magától a múzeumtól, és a földszint alatt található.

Akropolisz Múzeum: jegyek

2022 márciusától

Az Akropolisz Múzeum jegyárai szezontól függenek:

  • április 1-től október 31-ig a normál jegy ára 10€ (csökkentett: 5 €),
  • november 1-től március 31-ig a normál jegy ára 5€ (csökkentett: 3 €).

Kedvezményes jegyek 65 év felett kaphatók.

18 éven aluliak és érvényes diákigazolvánnyal rendelkező diákok ingyenesen látogathatják a múzeumot.

Akropolisz Múzeum: útvonalterv és nyitva tartás

2022 márciusától

Az Akropolisz Múzeum közvetlenül a metróállomás mellett található Akropolisz (görög ΣΤ.ΑΚΡΟΠΟΛΗ, 2. sor). Tudjon meg többet Görögország fővárosának közlekedéséről Athén metró és tömegközlekedés című cikkünkben.

A múzeum hétfőtől vasárnapig tart nyitva. A legjobb, ha az aktuális nyitvatartást a hivatalos weboldalon, ezen a címen ellenőrizheti. Ne feledje, hogy a nyitvatartási idő évszaktól függ, és a régészeti lelőhelyre eltérő belépési idők járnak, mint magának a múzeumnak.

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Európa