Kicsi és teljesen megerősített Mdina (malt. L-Imdina) nak nek XVI század hivatalosan Málta fővárosaként szolgált. Jelenleg a várost alig néhány százan lakják, de turisták tömegei érkeznek ide naponta akik szeretnének barangolni a szűk középkori utcákon és megtekinteni a barokk kastélyok homlokzatait.
Mdina még nem szerepel az UNESCO világörökségi listáján, de türelmesen várja a bekapcsolását Kiinduló lista. (2022 februárjától)
Mdina története: a föníciaiak településétől a barokk palotákkal teli városig
Ha Máltára gondolunk, nehéz olyan helyet megjelölni, amely gazdagabb történelemmel rendelkezik, mint a kis Mdina. Az első települést itt a föníciaiak alapították kb Kr.e. 8. század és felhívták Maleth. A helyszín kiválasztása nem volt véletlen – a dombon, a sziget szívében elhelyezkedő elhelyezkedés lehetővé tette az egész terület megfigyelését.
Egészen a második félidőig Kr.e. 3. század Málta a befolyási övezetbe került Karthágó. Közvetlenül a robbanás után A második pun háború ie 218-ban hatalmat szereztek azonban a sziget felett rómaiakaki a szerény Maleth-et átnevezte arra Melite és igazi várost teremtett.
A római melit sokkal nagyobb volt, mint a mai Mdina, és kiterjedt a mai területre Kedvezmény. Szó szerint néhány lépésre a városfalaktól (már Rabatban), a maradványok római villa (Domvs Romana), beleértve lenyűgöző mozaikpadló.
A Nyugat-Római Birodalom bukása után a város (és Málta egészének) története hasonló volt a Földközi-tenger északi részének többi területéhez. A sziget feletti uralmat többek között bizánciak, arabok, normannok és spanyol uralkodók gyakorolták.
A legnagyobb változások az arab uralom alatt következtek be. Leválasztották a várost mai méretére (elválasztották a szomszédos Rabattól), majd teljesen újjáépítették (a máig megőrzött városi elrendezést lehatárolva) és megerősítették.. Attól a pillanattól kezdve hívták őket Medina, amely az arab városok megerősített negyedeinek szabványos neve volt.
Az arabok kiűzése után a Medina nevet Mdinára rövidítették. A középkor azonban véget vetett az ódon épületeknek, amelyeknek látható nyoma korunkig nem maradt fenn.
Az ókortól a kezdetekig XVI század Mdina volt a sziget fővárosa. Érdemes azonban emlékezni arra, hogy akkoriban gyakorlatilag ez volt az egyetlen igazi máltai város. Csak érkezés a szigetre Máltai lovagok ban ben 1530 megváltoztatta a város jellegét.
Philippe Villiers de l'Isle Adam, a rend első nagymestere Máltán, ünnepélyes körmenetben lépett be Mdinába, és a székesegyház előtti téren hivatalosan is átvette a hatalmat a sziget felett. A lakosság meglepetésére a kórházak nem érezték otthon magukat Mdinában, hanem az összes közigazgatási egységet átköltöztették egy kis tengerparti településre. Birgu. E döntés után Mdina örökre békés város maradt, amelyet a máltai nemesség lakott.
A második félidőben A XVII és az első felében 18. század Mdinát többször átépítették. Ekkor újították fel a város falait, kapuit, barokk homlokzatokat, palotákat építettek. Az újjáépítés legnagyobb lendületét a tragikus földrengés adta 1693, ami után az épületek közül a legfontosabbak tönkrementek.
A barokk átalakulás után az egykori főváros középkori épületeinek számos attribútuma eltűnt. A szűk utcák, a középkori falak és a város jellegzetes elrendezése a máltai kórházak érkezése előtti időszakra emlékeztet.
Az óváros, a nemesi város, esetleg a csendes város?
Mdinának számos neve és beceneve volt történelme során. Kezdetben úgy hívták Nemesi város (Città Notabile)mert itt volt otthonuk a máltai nemesség tagjainak. A városi kúriák egy része ma is az egykori arisztokrácia leszármazottaié.
Nem sokkal utána, utána Nagy ostrom ban ben 1565 és Valletta felemelkedése, Mdina átnevezték erre Óváros (Città Vecchia). Ezzel a becenévvel kellett megkülönböztetni az egykori fővárost a rend nagymestere által emelt új közigazgatási központtól Jean de la Valette.
Jelenleg Mdinát hívják a leggyakoribbnak Cichym Miasto (vagy a csendes város városa). A név nem sötét vagy titokzatos eseményre utal, hanem egyszerűen arra, hogy a történelmi főváros falai mögött csend és nyugalom honol. A szűk utcákon sétálva minden bizonnyal találkozik majd az egyik táblával, amely a lakókra emlékezteti, és csendre buzdítja a látogatókat.
Ennek a kissé álmos légkörnek kedvez a városi közlekedés tilalma (kivéve a lakókat és a helyszínen dolgozókat).
Ha délelőtt, vagy estefelé látogatunk Mdinába, amikor a turisták tömege már elment, csak lépteink csattanását halljuk a szűk utcákon sétálva.
Mdina: látnivalók, műemlékek, érdekes helyek
Mdina elég kicsi (összterülete kevesebb mint egy négyzetkilométer), hogy még egy rövid látogatás során is láthassuk annak minden zugát. Mdinában járva néha úgy érezhetjük magunkat, mintha egy nyitott építészeti múzeumban lennénk.
Kis mérete ellenére a város több figyelemre méltó látnivalót kínál, amelyek akár fél napot is kitölthetnek. A templomok és múzeumok mellett kézműves üzletek, kávézók és éttermek is várják a látogatókat. Érdemes 2-5-6 órát tervezni Mdina látogatására, attól függően, hogy tervezünk-e múzeumlátogatást vagy sem.
És mikor a legalkalmasabb az egykori főváros látogatására? Mindenképpen érdemes az estéhez közelebb sétálni a városban, amikor gyakorlatilag nincs több turista, és Mdina teljes mértékben megérdemli a Csendes Város becenevét.
Az alábbiakban összeállítottunk egy listát a különféle látnivalókról és épületekről, amelyeket érdemes megnézni. Ez határozottan nem egy teljes lista, és arra biztatjuk, hogy "elvesszen" egyedül az átjárók és utcák útvesztőjében.
Mdina bejárata: a városkapu és a görögök kapuja
Mdina egy teljesen megerősített város. A két kapu egyikén léphetünk be. Kiválaszthatjuk a fő, barokkost Városkapu (Malt. Il-Bieb tal-Imdina) és kevésbé lenyűgöző A görögök kapuja (malt. Bieb il-Griegi).
Közülük az elsőt csak az elején állították fel 18. század. Építését a rend nagymestere kezdeményezte Antonio Manoel de Vilhena. Ez váltotta fel a középkori bejárati rendszert, amely három független kapuból állt.
A Városkapuhoz kőhíd vezet. Az építmény egy dekoratív portálból és felette őrző helyiségekből áll. A bejárat felett a város és de Vilheny címere látható.
A kapun való átlépés után félrenézhetünk, és rápillanthatunk a közvetlenül a portál felett elhelyezkedő három karakterre. A városhoz kötődő szenteket képviselik – középen áll utca. Pál; körül őt utca. Publius (a bal oldalon, a cikk későbbi részében bővebben is szót ejtettünk róla) és utca. Agatha (jobbra).
A második kapu, A görögök kapuja, ez egy kicsit félreesik. Bár külső portálja a évi barokk rekonstrukció eredménye 1724megőrizte középkori jellegét. A kapu nevét a közvetlenül mögötte élő görög közösségről kapta.
Fotók: 1. Görögök kapuja; 2. Az egyik szűk utca.
Howard Gardens: Málta egyik legnagyobb parkja
Mdina büszkélkedhet Málta egyik legnagyobb kertjével, ahol megpihenhetünk az egyik padon, vagy egyszerűen sétálhatunk egyet.
Ezt a parkot szokatlan helyen alakították ki - ben a száraz vizesárok Mdina és Rabat között, melynek köszönhetően a séta során jobban szemügyre vehetjük a falakat, bástyákat.
A kertek nevüket a néhai W. tiszteletére kapták. Joseph Howard 1925, Málta első miniszterelnöke.
Vilhena Palota (Természettörténeti Múzeum) és a Torre dello Standardo
A Városkapun átkelve azonnal két fontos műemlékre bukkan. A bal oldalon egy barokk torony áll Torre dello Standardoamely a korábbi középkori szerkezetet váltotta fel. Benne van egy információs pont.
A jobb oldalon található a város egyik legcsodálatosabb palotája – beépítve 18. századi Vilhena-palota (Malt. Il-Palazz De Vilhena)amelynek tervezője Párizsban született Charles François de Mondion. Az épületet monumentális udvar és neoklasszikus elemekkel díszített homlokzat jellemzi. Díszíven keresztül jutunk az udvarra.
BAN BEN XIX és XX század a palota kórházként és szanatóriumként szolgált, és tól 1973 a máltaiaknak ad otthont Nemzeti Természettudományi Múzeum. Magát a létesítményt mindenekelőtt azoknak az olvasóknak érdemes ajánlani, akik érdeklődnek a Máltai-szigetek szigetvilágának növény-, állat- és geológiája iránt.
A kiállításokon többek között több száz sziklát, követ és ásványt, kitömött madarakat (nagy gyűjtemény), pillangókat és különféle tengeri élőlényeket láthatunk. A helyszínen többet is megtudhatunk a sziget egykori lakóiról.
Fotók: 1. Torre dello Standardo; 2. Az egyik szűk utca.
Utca. Pál: Mdina barokk ékköve
Mdina dísze barokk Utca. Paul (Malt. Il-Katidral Metropolitan ta 'San Pawl) az áttöréstől XVII és XVIII században. A tervezésért egy máltai építész felelt Lorenzo Gafaaki úgy vonult be a történelembe mintegy húsz barokk templom alkotója Máltán és Gozón.
Ezt érdemes megbecsülni az épület kevesebb, mint 10 év alatt épült (1696-1705). Ezt a rohanást egy rendkívüli helyzet okozta - az egykori középkori székesegyház szinte teljesen elpusztult 1693 a tragikus szicíliai földrengés során, amelynek hatásai Máltát is elérték.
A templom homlokzatát a Dóm tér felől nézve ezt láthatjuk mindkét tornyot az óra után szerelték fel. Az egyik az órát és a percet mutatja, a másik pedig naptárként szolgál. Érdekes módon két óra (az egyik helyes, a másik nem) semmi szokatlan Máltán – a helyi hagyomány szerint magát az ördögöt akarták összezavarni, akinek nem kellett volna tudnia, hogy pontosan mikor volt a mise.
A székesegyház belsejét a barokk díszítések gazdagsága jellemzi. Még az is kísértésbe eshet, hogy ez egy szerényebb változat Szent János társkatedrális Vallettában. A padlót színes márvány emlékművek és sírok töltik ki, az oldalkápolnákat és a templomhajó boltozatát pedig különféle freskók és festmények díszítik, amelyek egy része a műteremben készült. Mattia Preti.
Preti megkapta a Máltai Rend Bachelor címét, és élete utolsó 40 évét Máltán töltötte. Festményei közül a legfontosabbak (Szent Pál megtérése a damaszkuszi úton a főoltárban, a főoltár oldaltáblái, amelyek az apostolhajó becsapódását mutatják, címfestmény az Angyali üdvözlet kápolnában) még a Szent Pál építése előtt keletkeztek. új katedrálist, és szerencsére túlélte a tragikus földrengést.
Ott lévén ne felejtsük el megnézni a sekrestyét és meglátni XVI. század faajtó, amely egy korábbi középkori katedrális bejárataként szolgált. A Boldogságos Kápolnában érdemes odafigyelni a Mária-ikonra a gyermekkel.
A székesegyházba csak jegy megvásárlása után lehet belépni (ár 10 €, 2022 februárjától). További információ itt található.
Utca. Paweł hajótörést szenvedett és Mdina
A hagyomány szerint a székesegyházat a helyszínen emelték Publius rezidenciája, Málta római kormányzója, aki otthont adott a Szt. Paul és más túlélők. Az apostolnak meg kellett gyógyítania a házigazda apját, ami kivívta a bizalmát.
Egészen közel Mdinához, már Rabat városában van egy földalatti Utca. Pálahol több héten át kellett terjesztenie az új hitet.
Publius maradt Málta első püspöke, Málta és a Vallettával határos Floriana város első máltai szentje és védőszentje.
Katedrális múzeum
A székesegyházba való jegy vásárlásakor lehetőségünk nyílik a látogatásra is Mdina Katedrális Múzeumamely az első feléből a szomszédos palotában található 18. század.
Ez a lenyűgöző barokk épület a püspök erőfeszítéseinek köszönhetően épült Alpherana de Bussan és szemináriumként működött, amelybe jövendő papok jártak. Az épület azonban annyira pazar, hogy összetéveszthető az egyik leggazdagabb máltai család lakhelyével.
Egyes olvasók nem találhatják vonzónak a Katedrális Múzeum látogatását, de a mdinai létesítmény nem egy tipikus vallási múzeum. történelmi tárgyak és műalkotások lenyűgöző gyűjteményével büszkélkedhet. Megvan az oka annak, hogy a mdinai múzeumot Európa egyik legérdekesebb egyházi múzeumának tartják.
A múzeumi bejárás során többek között megtekintjük:
-
Egy földrengés által lerombolt középkori katedrálisból megmentett tárgyak (köztük egy tökéletesen megőrzött fakórus, Málta legrégebbi harangja (a 1370) vagy a főoltár poliptichonja, amely Szentpétervárt ábrázol. Pál).
-
Numizmatikai gyűjtemény érmékkel, amelyek a sziget egész területén megtalálhatók – az ókori időszaktól (föníciai és görög műtárgyak vagy római érme nagy gyűjteménye), a középkoron át (beleértve a bizánci, arab és normann érméket) az elmúlt több száz év érméiig .
-
Fametszetek és rézmetszetek Albrecht Dürer (és négy hamisítvány, amelyet a Marcantonio Raimondi), ábrák Rembrandt,
-
15 ezüst apostolszoboramelyeket az években készített 1741-1743 olasz ötvös (vagy valójában ezüstműves) Antonio Arrighi. A csodálatos alkotásokat létrehozó művész a Lateráni Szent János Főbazilika márványszobrairól készült.
-
Szépen díszített kóruskönyvek, kéziratok (a legrégebbi a 11. századból), pápai levelek.
-
Málta térkép XVI század, Valletta festményei és a szigetre érkező hajók.
-
Monumentális lépcső a 2. emeletre, a régi refektóriumba (étkező) és a kápolnába vezet.
A múzeum két emeletet és érdemes legalább 75-90 percet tervezni a látogatásra. Fényképek készítése tilos a múzeumban. Az aktuális nyitva tartás a hivatalos weboldalon ellenőrizhető.
A Katedrális tér és a neogótikus Casa Gourgion
A katedrális tér a város központi és legfontosabb pontja. Büszkesége a már említett katedrális és az egykori szeminárium (ma székesegyházi múzeum), de érdemes még egy - neogótikus stílusban emelt - épületre figyelni. Casa Gourgion. Tervezője egy híres máltai építész volt Andrea Vassalloaki a kanyarban dolgozott XIX és XX század, és bazilika kialakításáról vált híressé Ta 'Pinu tovább Gozo.
A Casa Gourgion épület a Katedrális tér északi oldalán található, és könnyen felismerhető, mivel teljesen eltér a szomszédos épületektől.
Villegaignon utca: Minszk fő artériája
Villegaignon Street (Malt. Triq IL Villegaignon) Mdina fő artériája, és az egész városon áthalad déltől északig. Ezen sétálva figyelemre méltó paloták és vallási épületek mellett haladunk el.
Néhány épület, amelyekre érdemes odafigyelni:
- Utca. Agatha (ang. Chapel of St Agatha) - az útvonal legelején (délről nézve) van egy kis kápolna Szent Agáta tiszteletére. A templom a terv szerint épült Lorenzo Gafy. Belseje egyszerű, de érdemes odafigyelni a Szentpétervárt ábrázoló festményre. Agata a főoltár mögött (az eredeti a Katedrális Múzeumban található).
Képek: 1. St. Agatha; 2. Az Angyali üdvözlet temploma és a karmelita kolostor - Mdina, Málta
-
Banca Giuratale épülete Val vel 18. századamely korábban a városi tanács székhelye volt, ma pedig levéltárnak ad otthont. A palota tervezéséért egy francia építész felelt Charles François de Mondionaki a Városkaput is tervezte.
-
Utca. Szófia (Palazzo Santa Sofia) - Valószínűleg ez a város legrégebbi épülete (pontosabban a földszintje, mert az első emeletet hozzáépítették A huszadik századból) és egyben a legjobb állapotban fennmaradt középkori épület. Az egyik szemében az évszámot látjuk bevésve 1233amely lehet az épület felállításának dátuma. Utca. Szófiát elhaladva találjuk meg Utca. Paul (Malt. Pjazza San Pawl)melynek végén áll a katedrális.
-
Angyali üdvözlet templom (Malt. Knisja tal-Lunzjata) és a karmelita kolostor (karmelita kolostor) - a Karmelita Rend temploma és a kolostor a tragikus földrengés után épült 1693. A templomot gazdag díszítés és dísztárgy jellemzi. A kolostor viszont az egyetlen ilyen jellegű létesítmény Máltán, amely a látogatók rendelkezésére áll. A turisták betekintést nyerhetnek a barokk építészet művészetébe (beleértve a kolostor refektóriumát is).
Falson palota (Palazzo Falson)
Mdina északi vége közelében találunk egy középkorit Falson palota (Palazzo Falson), amely a város egyik legrégebbi épülete. A palota jelenlegi nevét a családnak köszönheti Falsone, a lakóhely első dokumentált tulajdonosai.
A palota ben épült XIII század emeletes lakóházként, és a két évszázaddal későbbi átépítés során nyerte el mai, emeletes formáját. Az épület homlokzata is származik XV század. A palota fontosságát bizonyítja, hogy ezt választotta székhelyéül Philippe Villiers de l'Isle Adam, a Máltai Lovagrend első nagymestere.
Az évszázadok során a palotát többször változtatták, és az új tulajdonosok ízléséhez igazították. Az egyik utolsó lakó az volt Olof Frederick Gollcher (1889-1962), a brit hadsereg kapitánya és egyben gyűjtő és művész. Gollcher sok változtatást hajtott végre az épületen (például néhány díszítő elemmel bővítette az udvart), és azt akarta, hogy lakóhelye a jövőben szélesebb nyilvánosság előtt álljon.
Jelenleg a Falson Palace javában zajlik a ház-múzeum funkciója. Belül több meglátogatható szoba található, amelyekben több tucat különböző gyűjtemény került kiállításra. Közülük érdemes megemlíteni például a festményeket Tizenhetedik századi mesterek, keleti szőnyegek, történelmi bútorok, gazdagon megtelt könyvtár vagy fegyvertár.
Az aktuális nyitva tartás és a belépőjegyek ára a hivatalos weboldalon tekinthető meg.
Ha nem is szeretnénk bemenni, akkor is érdemes egy pillantást vetni a palotaudvarra.
Bástya tér: kilátó a szigetre
A Villegaignon utca végéhez érve az egyik bástyával találkozunk. A múltban, a középkorban még több tucat férfi is összegyűlt ott minden este, hogy szolgálják és megvédjék a várost a kalózok váratlan támadásaival szemben.
Napjainkban a bástya remek kilátóként szolgál a környékre. Mdinától északra szántóföldek terülnek el, és ha megerőlteti a szemét, a mostani híres Rotunda kupoláját vagy a Földközi-tengert is láthatja.
