Győr - városnézés, történelem és gyakorlati információk

Tartalomjegyzék:

Anonim

Észak-Magyarország egyik legnagyobb városa ma fontos kulturális és turisztikai központ. Itt érdemes megállni, ha Pozsonyból Budapestre utazunk, és megpihenni egy kicsit a barokk épületek árnyékában.

Győr - a név jelentése

A városnak több neve is volt története során. A kelták és a rómaiak úgy emlegették őket Arrabona vagyis "kastély a Rab folyón" (a latin etimológia elmélete szavakból "ara" és "jó" vagyis "jó oltár / szentély" mesék közé kell tenni). A magyarok a mai nevet adták a településnek, a szóból származik "gyuru" vagyis kör (valószínűleg ez volt az egykori római település alakja). A törökök nevezték el a várost Yanık kelkáposzta vagyis "leégett kastély".

Győr - történelem

Az ezeken a területeken található legrégebbi régészeti leletek arra utalnak, hogy már a mezolitikumban is élt itt ember. Ők voltak az első állandó lakosok kelták, és akkor rómaiak. A barbár nyomás hatására a birodalmak délre vonultak vissza, de a város fennmaradt, bár különböző népek (többek között szlávok, avarok vagy frankok) lakták.

A 10. században érkeztek ide a magyarok, és jelentősen bővítették az ősi erődítményeket. Stratégiai fekvése Győrt a magyar uralkodók szemecskéjévé tette. A legenda szerint 1001-ben katolikus egyházmegyét alapítottak itt. Stefan király uralkodása alatt a település kissé nyugatabbra költözött, és az ottani templom körül fejlődött ki. A tatárok felégetve gyorsan felemelkedett a romokból. 1271-ben V. Stefan király városi kiváltságokat adott nekik a II. Przemysł Ottokarral vívott háborúban szerzett érdemeikért. Ennek ellenére Győr a kereskedelmi útvonalak eltolódása, valamint Sopron, Bécs és Pozsony fejlődése miatt lassan elvesztette domináns pozícióját a térségben. Nem segített az a politikai küzdelem, amelybe Magyarország a 15. században belekeveredett.

1442-ben itt kötöttek békét a lengyel és magyar király, Várnai Vladiszláv és Erzsébet királyné., ezzel véget ért a hosszú polgárháború. A 15. században Győr elvesztette királyi városi státuszát és püspöki fennhatóság alá került (meg kellett várni, hogy ez megváltozzon. 1743-ig). A moháczi csata és Magyarország bukása után a lakosok az oldalra álltak Zápolyi Jan, de gyorsan beléptek a Habsburgok hívei. A Törökország elleni háború tervében Győrnek a közeli Bécset kellett volna megvédenie, de a védelmet irányító Ferdinand Hardegg gróf feladta a várost. A Habsburgok meglehetősen gyorsan visszaszerezték és elkezdték újjáépíteni. Akkoriban jött létre sok barokk épületamelyek a mai napig fennmaradtak.

Győr annak ellenére, hogy elvesztette domináns pozícióját Magyarországon (Buda visszaszerzése után), továbbra is fontos katonai és kulturális szerepet töltött be. 1809-ben Napóleon serege a közelben legyőzte az osztrákokat és a magyarokat. A tizenkilencedik században megkezdődött az erődítmények lebontása. Manufaktúrák és gyárak épültek, létrehozva az ország egyik legjelentősebb ipari központját. A sok viszontagság (első világháború, nagy gazdasági világválság) ellenére Győr továbbra is vonzotta a keresetet kereső munkásokat. A második világháború az 5000 lakosú zsidó közösség kiirtását és számos pusztítást hozott (a szövetségesek bombázása sok épületet tönkretett, a visszavonuló német hadsereg pedig befejezte a pusztítást). A történelmi központ csak az 1970-es években nyerte vissza korábbi dicsőségét. 1989-ben újjáépített óváros kitüntetéssel tüntették ki Europa Nostra.

Győr - városnézés

Bár a műemlékek listája több száz épületet tartalmaz, a legtöbb esetben a központban található történelmi bérházakról van szó. Mit érdemes megnézni?

Szűz Mária Mennybemenetele Székesegyház (Győri Püspöki Székesegyház)

(Káptalandomb 12)

Ezen a helyen az első keresztény templom román stílusban épült. Ennek a templomnak a maradványai a jelenlegi székesegyház melletti apszis. Miután a tatárok elpusztították, felállították új gótikus stílusú templom. Sajnos a Törökországgal vívott háborúk során a katedrális súlyosan megsérült (raktársá alakították, az egyik torony összedőlt). A városból való eltávolítás után a fenyegetéseket végrehajtották rekonstrukció barokk stílusban. A tizenkilencedik században az egyház kapott neoklasszikus homlokzat. 1997-ben II. János Pál pápa idejött, és átadta a székesegyházat kisebb bazilika cím.

A templom belseje káprázatos a színek és az arany díszítések sokaságától. A háromhajós, orientált bazilikának egy tornya van. Úgy viselkedett a gótikus Héderváry-kápolna és románkori apszis. Érdemes odafigyelni a szépekre freskók a folyosók mennyezetén - Franz Anton Maulbertsch osztrák művész készítette őket. A festményeken magyar szentek és bibliai jelenetek láthatók. A főhajóban ugyanennek a festőnek a festménye látható Szűz Mária mennybevételének jelenetével (alul az apostolok az üres sír fölött, felül Mária emelkedik a mennybe). A jobb oldali hajó tetején található az Istenanya a Gyermekkel kultuszképe.

Walter Lynch ír püspök hozta Magyarországra, akinek Cromwell győzelme után el kellett menekülnie az országból. Püsky János győri püspök elfogadta, a festményt a helyi székesegyházban függesztette fel. 1697. március 17-én (St. Patrick's Day, Írország védőszentje) vérfoltokat vettek észre a vásznon. A mai napig a kincstárban őrzik a vérről letörölt sálat, maga a festmény pedig számos zarándoklat célpontja lett. A festmény nézésekor ügyeljen a figurák szokatlan elrendezésére. Mária nem tartja karjában a Gyermeket, hanem lehajol az ágyban fekvő kis Jézusra (a Gyermek fején gazdagon díszített korona van).

Egy másik figyelemre méltó történet a jobb oldali folyosó oldalkápolnájához kapcsolódik. Itt van eltemetve a Boldogságos Katolikus Templom Apor Vilmos püspök. Szolgálatát a második világháború alatt végezte, és sokat foglalkozott a magyarországi zsidóság megsegítésével. Miután a Vörös Hadsereg bevonult a városba, a püspöki palota pincéjében elrejtette a menekültek egy csoportját. Amikor kiállt a Vörös Hadsereg katonái által megtámadt fiatal nő mellett, egy szovjet katona agyonlőtte. 1997-ben II. János Pál boldoggá nyilvánította.

A székesegyház mögött láthatjuk a középkori Szent István-templom fedetlen alapjait. Lázár. A 12. században épült, valószínűleg egészen a 16. századig fennmaradt, amikor is az erődítmények emelésekor lebontották a templomot, hogy építőanyagot szerezzenek.

A közvetlen közelében két műemlék található: kortárs szentelt Szentpétervárnak. Władysław és a 18. századból a Sátánt leütő Mihály arkangyallal.

Szent Herma Władysław

Minden győri kiránduláson kötelező a látogatás egy kis kápolna hol tárolják az ország egyik legfontosabb emléke. Egy gyönyörű, ezüst színben hermie (testrész alakú ereklyetartó) Władysław szent király koponyáját helyezték el. Nem tudni, ki volt ennek a műalkotásnak az alkotója (néha említik Mártont és Klujt is). Az ereklyetartó a 15. század elején, az első faedény megsemmisülése után épült. Érdekes módon a tetején van egy lyuk, aminek köszönhetően meg lehet érinteni a csontot. 2011-ben modern vizsgálatot végeztek a maradványokon, és kiderült, hogy a koponyából hiányzik az állkapocs (valószínűleg az ereklye ezen része Bolognába került), de néhány fogat megőriztek. Hasznosak lehetnek az esetleges genetikai vizsgálatokban. A Hermát általában a gótikus Héderváry-kápolnában őrzik, bár időnként más helyekre is átköltöztetik (pl. 2022-ben időszaki kiállításon mutatták be az emlékművet a Szent László Látogatóközpont információs központjában, a Káptalandomb 13. szám alatt).

Püspökvár-Toronykilátó

(Káptalandomb 1)

A székesegyházzal szemben található a püspök székhelye. Ennek az épületnek a legrégebbi része a lakótorony és a Nagylucsey Orbán-kápolna földszintje. A palota kortárs megjelenése nagyrészt rekonstrukciós hatás a 18. századból írta Hefele Menyhért. A pincében lehet nézni Apor Vilmos püspök alakjának szentelt kiállítás. Hozzá is mehetsz Megfigyelő fedélzeten (fizetős belépő).

"A sarokerkélyek városa"

Sok helyi bérház jellegzetes kiugró ablakokkal rendelkezik a házak sarkában. Leggyakrabban a barokk korban épültek, a 19. században kis raktárként vagy raktárként szolgáltak.

Karmelita templom (Kármelita temmium)

(Aradi vértanúk útja 2.)

A barokk templom a 18. században épültépítését pedig részben Szelepcsényi György esztergomi érsek finanszírozta. A karmelita rendnek több tízezer forintot hagyott a hierarcha, feltéve, hogy a szerzetesek kolostort alapítanak Magyarországon. A szerzetesek Györt választották, az egyik helyi házat megvásárolták és megkezdődött a templom építése. A projektet Martin Wittwer (vallási nevén, Athanasius testvér) készítette. A templomot a 19. században a berendezési tárgyak cseréjével restaurálták. A második világháború során a templom súlyosan megsérült, a torony összedőlt, az ólomüveg ablakok betörtek. Az újjáépítés csak az 1960-as években kezdődött.

Hajnali bencés templom. Jezsuita (Győri Bencések Loyolai Szent Ignác temploma)

(Széchenyi tér)

Kiemelkedik a város egyik főterének déli homlokzata a barokk bencés templom előtt (egykor a jezsuitáké volt). Építése a 17. században kezdődött, az Il Gesù római templom mintájára. A rend feloszlatása után a bencések vették birtokba a komplexumot, amely a mai napig az ő kezükben van. A templom megőrizte gazdag barokk berendezését. A kolostor épületében zenei főiskola és Gyógyszerészeti Múzeum is működik. Érdemes betekinteni a belsejébe, mert a létesítmény műemléki, jó állapotú belső térben működik. Ez az ország négy megmaradt barokk jezsuita gyógyszertárának egyike.

A szemközti templomot láthatjuk 17. századi Mária oszlop. A török Buda kezéből való visszafoglalása után a helyi püspök finanszírozta. Az Istenszülő szobra alatt Szent Szűz szobrai állnak. István, St. Keresztelő János, St. Páduai Antal és St. Leopold.

Zsinagóga (Győri zsinagóga)

(Kossuth Lajos u. 5.)

Kissé emelkedik a városközponton kívül felújított zsinagóga 1870-ben épült Fränkel Vilmos terve alapján. Történelmi stílusban karbantartva (egyes művészettörténészek szecessziós elemeket látnak itt). Az 1960-as években állami tulajdonba került, de az elhanyagolt épületben csak 2003-ban végeztek nagyobb felújítást. Kezelője a Művészeti Múzeum és a Széchenyi István Egyetem. A létesítmény koncertteremként és galériaként is funkcionál.

Városháza (Városháza)

(Városház tér 1.)

Az állomás és az óváros között van egy épület, amit nem lehet kihagyni. Ez monumentális városháza (kb. 200 szobája van) század végén neobarokk stílusban emelték. Ez a város fejlődésének időszaka volt, ezért tervezték az akkori hatóságok egy ekkora épületet. Alpár Ignác ugyan megnyerte a pályázatot, de a művész nem értett egyet a korrekciókkal (tervezése túl drága volt). Így Hübner Jenő javaslatára esett a választás, aki beleegyezett a költségek kismértékű csökkentésébe.

A régi városháza a Rákóczi utca 1. szám alatt található (ma városi levéltár).

Egy másik

Jó okkal Győr a barokk gyöngyszemeként ismert. Ebben a korszakban épült át alaposan a belváros, sok jellegzetes bérházzal és palotával. A leghíresebbek a következők: Apátok Háza (Apátúr-Ház, Széchenyi tér 5 - a pannonhalmi apátok építtette, kolostor iskolaként működött, ma kis múzeumnak ad otthont) Esterházy-palota (Király utca 17., híres magyar főúri családé volt, ma házak művészeti Múzeum - XX. századi képzőművészeti kiállítás), Zichy-palota (A város egyik legértékesebb barokk épületeként számon tartott Liszta Ferenca utca 20.) ill. Kreczka ház (Apáca 1 utca, neoklasszicista épület középkori alapokon).

érdekes tény a Frigyláda barokk szobra (Socha Archy úmluvy, Gutenberg tér) 1731-ben épült, a két évvel ezelőtti események emlékére. Az egyik császári katona, akit számos bűncselekménnyel (köztük bigámiával) gyanúsítottak, megszökött a helyőrségből, és menedéket kért a jezsuitáktól. A szerzetesek beleegyeztek, de ugyanakkor a katonaság körülvette a kolostort. A jezsuiták úgy döntöttek, hogy a szökevényt a püspöki palotába vezetik. Mivel a körmenetnek másnap kellett volna megtörténnie, a férfi oltárfiúnak volt öltözve. A terv meghiúsult, mert a szökevényt egykori társai felismerték és meggyilkolták. A verekedés során elgázoltak egy papot, aki eldobta a monstranciát. E megszentségtelenítés vezeklésére VI. Habsburg Károly császár finanszírozta a máig fennmaradt szobrot. Az emlékmű a Frigyládát hordozó angyalokat ábrázolja. A tetejére a művész Isten Bárányát helyezte.

Kisfaluda Károlnak, a romantika magyar drámaírójának emlékműve a XIX. századból származik (a Karmelita templom előtti téren áll).

Érdekes helyeket is találhatunk a városban kortárs szobrok. A Baross és a Kazinczy utca találkozásánál található szökőkút Szent György szobrával. Rieger Tibor műtermében készült ez a meglehetősen szokatlan kép. George páncél helyett római tógát visel, és a sárkány inkább egy szárnyas kaméleonra hasonlít. A főszereplőt egyértelműen zavarba hozza a hüllő testtartása.

Érdemes odafigyelni a város egyik leghíresebb lakójának rendhagyó megemlékezésére Jedlik Ányos atya (fizikus és feltaláló). Élete utolsó éveit a helyi bencés kolostorban töltötte. Így vonult be a történelembe a szódavíz feltalálója! Emlékműve ezért az egy nagy szifon alakú szökőkút. Az installáció a Jedlik Ányos 7. szám alatt található.

2002-ben megemlékeztek róla Kossuth Layos és felesége (a tábornok hitvese győri születésű). A Kossuth Lajos utca 68. szám alatt a nekik szentelt emlékmű áll.

Győr - gyakorlati tudnivalók

  • A város jó buszközlekedéssel rendelkezik Pozsony felé, valamint gyakori vonatközlekedéssel Sopron és Budapest felé. A vasút- és autóbusz-pályaudvar a történelmi belvárostól kb. egy kilométerre található a Révai Miklós u. 4-6.
  • A város óvárosában számos múzeum (galéria és történelmi kiállítás) található. A nyitva tartásról és a belépőjegyekről itt tájékozódhat: LINK.
  • Mielőtt Győrbe jönne, érdemes megnézni, hol található a Szent István Herma. Władysław. Az emlékművet időnként a Káptalandomb 13. szám alatti kápolnába helyezik át, bár legtöbbször a székesegyházban látható.
  • A bazilikába a belépés ingyenes, de a Győri Egyházmegye számos fizetős intézményt is működtet, amelyek a kereszténység történetét kutatják a területen. Ezek: Káptalanház (történelmi kiállítás, Káptalandomb 11), Püspöki Palota kilátó (Püspökvár-Toronykilátó, Káptalandomb 1), Kincstár és Könyvtár (Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, Gutenberg tér 2), Musea Diezúzeumjalne (4) . A nyitva tartásról és a belépőjegyekről részletes információ itt található: LINK.

Győr - hol lehet aludni?

Bár a város nem ismert a külföldi turisták körében, a szálláskínálat meglehetősen jó és változatos. A vasútállomás szomszédságában található egy háromcsillagos Corvin Hotel (Corvin utca 17-19, központtól kicsivel több mint egy kilométerre, szupermarket a közelben, saját fürdőszobás szobák, reggeli kérhető).

Az óvárosban bérelhetünk magánlakást, pl. Malasits Art home (Kisfaludy utca 23).

A központtól kicsit távolabb található a pénztárcabarát turisták által gyakran választott Maros Hostel (Radnóti Miklós utca földszint 34, kb. 1,5 km a központtól és 2 km az állomástól, szobák közös fürdőszobával).

Találjon más szálláshelyeket is Győrben

Győr - környéke

Fekvésének köszönhetően a város nagyon jó kiindulópont a környék felfedezéséhez. A környék legérdekesebb műemléke a pannonhalmi bencés apátság, amely Magyarország történelme és kultúrája szempontjából nagyon fontos. Körülbelül egy óra vonatútra nyugatra, a Fertő-tó partján fekszik a történelmi Sopron. Szlovákia fővárosához, Pozsonyhoz is nagyon közel leszünk. Az erődítések szerelmesei látogassanak el a közeli Komarnoba, ahol egy tizenhetedik századi erődöt őriztek.

Érdekességek Győrről

  • Kapcsolatban állnak a várossal számos legenda. Egyikük elmondja a vaskakasról és a félholdról, amelyek a városi szökőkút feletti rács díszítőelemei. Amikor Győrt elfoglalták a törökök, parancsnokuk sétálni ment, hogy megnézze a város erődítményeit. Az erődítmények nagy benyomást tettek rá. Megállt a kútnál, és így szólt: "Hamarabb szétzúzza ez a kakas és megtelik a félhold, mint ahogy ezt a várost elfoglalják.". Nem sokkal ezután, amikor a keresztény hadsereg viharra készült, az egyik katona az éj leple alatt a falak mögé került. Hajnalban a szökőkúthoz lépett, és énekelni kezdett, mint a kakas. Ugyanakkor a sugarak elérték a félholdot, és a törököknek úgy tűnt, hogy az teljes alakot ölt. A kiváltott pánikban valaki tüzet gyújtott és felrobbantotta a lőportartalékokat. A várost elfoglalták.

  • Lefejezték a lőcsei Korponay Juliát a Széchenyi téren a Kurucok felkelése idején a császárok hazaárulásával vádolták. Számos legenda keringett e karakter körül, amelyek eltérnek a nő bűnösségének megítélésében. Történetét Jókai Mór népszerűsítette regényében "A lőcsei fehér hölgy. Történelmi romantika".