A Brandenburgi kapu Berlin egyik legfontosabb jelképe. Képeslapokon, mágneseken, festményeken és számos fényképen látható – a városi táj állandó elemévé vált. Lehetetlen Berlinben lenni és nem látni ezt az emlékművet!
Naptár
- 1670 körül – A mai kapu helyén megerősített átjárót emelnek. Ez a tény összefügg a város fejlődésével és a Dorotheenstadt kerület bevonásával az erődítések sorába.
- 1734 – A régi erődítmények elvesztik jelentőségüket a város városfejlesztésében. Helyettesítik az ún "vámfal" (Berliner Zollmauer), ahol beszedik az autópályadíjat és regisztrálják a vásárlókat. Ennek egyik eleme a Brandenburgi kapu.
- 1788 - Lebontása az egykori ill új kapu építése. A következő években számos dekoráció készül, amelyek a tetején jelennek meg kvadriga.
- 1806 – Napóleon parancsára a quadriga Párizsba kerül (1814-ben tér vissza korábbi helyére).
- 1913 - 1926 - Az épület felújítása.
- 1933 – A nácik fáklyákkal a kapu előtt menetelve ünneplik hatalomátvételüket.
- 1945 – Súlyos károk keletkeztek a Brandenburgi kapuban a berlini csata során. A quadriga elpusztult. Számos jelentés szerint a lengyel katonák fehér-piros zászlót tűznek ki a csúcsra.
- 1957 – A quadriga helyreállítása.
Építészet és szimbolika
A kapunak van több mint 20 méter magas (26 méter feletti quadrigával) és 62 méter széles. Németország egyik első neoklasszikus épületeként tartják számon. II. Frigyes Vilmos parancsára alapították, aki "meg akarta nyitni" a várost a Tiergarten parkok előtt. Tehát a kapunak nagy átláthatóságot kellett volna fenntartania.
Az épület az athéni propilén mintájára készült (oszlopos szerkezet típusa). Ez szimbolikus is volt – a porosz király önmagát látta a második Periklész szerepében, és a Hollandiával és Nagy-Britanniával kötött szövetségét az új tengerészeti uniónak. A kapu teljesen eltérő funkciója miatt azonban némi változtatásra volt szükség. Sőt, Carl Gotthard Langhans építész soha nem látta Athént, és csak a rendelkezésére bocsátott rajzokra és leírásokra hagyatkozott. Ezért a jellegzetes oromfalat elhagyták, és sokkal több fényt adtak az oszlopok közé. Érdekes módon a középső átjárót a király (későbbi császár) és családja számára tartották fenn.
Kvadriga
A kapu tetején van egy quadriga, azaz egy négylovas szekér Victoria vezetésével - a győzelem római istennője. A művészettörténészek évszázadok óta próbálták a görög Nikével vagy a béke istennőjével, Ejrenével azonosítani a karakterét, de a korabeli források egyértelműen Victoriára utalnak. Közvetlenül a quadriga felállítása után két változtatást hajtottak végre: az istennőt római aquiliummal és meztelen bájait takaró köntössel látták el.
1806-ban a szobrot Napóleon Párizsba vitte a Poroszország felett aratott győzelem szimbólumaként. A szobornak csak a fém támasztéka maradt meg, ami a berliniek számára a szeretett kapujukba szorult pengével társult. Napóleon a szobrot az új diadalívre akarta helyezni, de soha nem valósította meg tervét. Veresége után a quadriga Berlinbe került több dobozban, és az őket szállító kocsikat a német városokban ujjongó tömeg fogadta. Szintén készült kisebb változtatások a tervezésben - a legfontosabb a győzelem új jelének faragása volt (a babérkoszorút tölgyre cserélték, és vaskeresztet adtak hozzá). Aquilium jelen van a híres építész, Karl Friedrich készítette Schinkel. Kvadriga 1945-ig éltamikor a berlini csata során megsemmisült. Csak a lófej maradt fenn, amelyet most a Brandenburgi Múzeumban (Märkisches Museum) állítanak ki. A másolat 1957-ben készült, de a kommunista hatóságok elrendelték a "porosz militarizmus jelképeinek", azaz a vaskeresztnek és a sasnak a hamisítását. Mindkét elemet egy 2002-es felújítás során restaurálták.
Domborművek
A kaput a klasszikus mintáknak megfelelően számos dombormű díszítette. A padláson számos allegória található: Herkules (a vitézséget szimbolizálja) elpusztítja a viszályt, és jutalmat kap a Győzelemtől. Továbbra is jönnek Béke, Öröm és Bőségés követik őket a tudás és a képzőművészet allegóriái.
Az alábbiakban egy másik domborművet láthat: triglifákkal elválasztott metópok, amelyek a kentaurok és a lapitok küzdelmét mutatják. A jelenetek szimbolikusak voltak – a barbárok civilizáció elleni harca a Poroszország által folytatott háborúkhoz kapcsolódott.
Az átjárók domborművei a kapu megépítése után készültek. A tanácskozás után Herkules alakját választották vezérmotívumnak, amely a porosz királyt jelképezte. A hős tizenkét alkotása mellett az óriásokkal vívott harca, Dejanira árulása, a máglyán való halál és az istenülés is látható.
Egy másik
A kapun belül régen festmények voltak – 1926-ban eltávolították őketmert túl kicsinek tartották ahhoz, hogy a járókelők lássák a részleteket. Mi több kerek medalionokamelyben a polikrómokat elhelyezték, nem illett magának az épületnek a formájához. Mindkét oldalon fülkében a kapuk ki vannak állítva Mars és Minerva szobrai. Sajnos csak ezek vannak másolatok – a 18. század végi eredetiek a Berlinért folytatott harcok során megsemmisültek.