Római agora (más néven Forum Romanum, görögül: Ρωμαϊκή Αγορά) Athénban azon kevés ókori komplexum egyike, amelynek romjai a görög főváros központjában találhatók.
A kerületek között terül el a római agora régészeti lelőhelye Monastiraki és Plaka, kevesebb mint kétszáz méterrel északra az athéni Akropolisztól és szó szerint néhány perc sétára a Monastiraki tértől.
Érdemes sétálni a Római Agora mellett akkor is, amikor nem tervezünk jegyet venni, mert a szomszédos utcákból megtekintjük a legfontosabb műemlékeket.
Történelem és építészet
A római agora támogatással jött létre Octavian Augustus császár között i.e. 19 és 11. Egy új piactér építése elkerülhetetlen volt – a görög agora olyan sűrűn beépült, hogy nem volt elég hely a szokásos kereskedelmi tevékenységekhez.
Az új agorát piactérnek szánták, és nem terveztek mellé monumentális középületet. Mindkét agora mindössze 150 méterre volt egymástól.
A Fórum egy téglalap alakú épület volt, méretekkel 111 x 104 m, nyitott udvarral, amelyet Ion rendben oszlopokkal díszített karzat keretez. A portikusz hátsó részén üzletek, irodák és raktárak helyezkedtek el.
A római agora három bejárata vezetett: nyugatról és keletről két monumentális propiliás kapu, délről egy kisebb bejárat. Az utolsót lépcsők kötötték össze a fórum felett elhaladó utcával.
A fórumot a császár uralkodása alatt újjáépítették Hadrianus. Ez volt ambiciózus athéni terjeszkedési projektjének egyik csúcspontja. Az egyik legfontosabb változás a belső udvar térkövezése volt.
Bizonytalan, hogy az ősi építmény mikor pusztult el. Valószínűleg benne volt 3. század - a városfoglalás során Heruli vagy egy későbbi rajtaütés vizigótok.
A modern időkben ezt a területet használták ig századi XIX. A bizánci időszakban házak, templomok, üzletek álltak itt, a megszálló törökök XV század mecset Fethiye Jam, más néven a hódítók mecsete.
Tól től századi XIX régészek dolgoznak a római agora területén, aminek köszönhetően az ókori komplexum nagy része napvilágra került.
A római agora megtekintése: műemlékek és látnivalók
Az Akropoliszhoz vagy a Görög Agorához képest a Forum Romanum régészeti lelőhelye nem sokat kínál a turistáknak. Eltekintve a nyugati kaputól és a jellegzetes nyolcszögletűtől A szelek tornya az ókorból csak faltöredékek és egyes, restaurált oszlopok maradtak fenn napjainkig.
Mindkét legjobb állapotban fennmaradt épületet kívülről, a régészeti lelőhelyen sétálva, jegyvásárlás nélkül láthatjuk.
Athéné Archegetis kapuja (görögül: Πύλη της Αρχηγέτιδος Αθηνάς)
A két legjobban megőrzött épület egyike az ókorból Athén kapuja Archegetisamely pentelit márványból épült i.e. 11-ben.
A monumentális bejárat (úgynevezett propyly) anyagi forrásoknak köszönhetően jött létre Julius Caesar és Octavian Augustus. Az athéniak az épületet Athénének, a város védőszentjének szentelték. A kapu dedikálásáról és támogatóiról a ráfaragott feliratnak köszönhetően tudunk.
Korunkig fennmaradt négy oszlopra támasztott architráv dór sorrendben.
Keleti kapu
Sajnos a monumentális propilének közül a második nem maradt meg napjainkig. Közvetlenül a restaurált oszlopok mögött láthatjuk a keleti kapu alapjait.
A bejáratot jón rend szerint négy oszlop díszítette, a kapu pedig a Hymettus-hegyi márványból készült.
Oszlopsor a fórum déli és keleti oldalán
A Római Agóra területén több mint száz éve folynak régészeti munkálatok, amelyeknek köszönhetően sikerült rekonstruálni az oszlopsor töredékeit. A keleti oldalon egy hosszú, hiányos oszlopsor áll, a déli oldalon a háromoszlopos és antabletúrás portikusz töredékét építették át.
A szelek tornya (görögül: Αέρηδες)
A régészeti lelőhely legjobb állapotban fennmaradt épülete a nyolcszögletű szelek tornyaamely teljes egészében pentelit márványból készült. Az épület magas 13,80 mátmérővel kb 8 m. Belül két bejárat (propyley) volt, az épülethez dél felől egy kör alaprajzú kis szoba csatlakozik.
Az emlékmű az Agora épülete mellett volt, de az építésének időpontját illetően nincs teljes egyetértés. Lehet, hogy a végén merült fel Kr.e. 2. század, vagyis jóval a római terjeszkedés előtt. Egy másik hipotézis szerint egy csillagász és építész volt a felelős a tervezésért Kyrrosi Andronikosz, és az épület kb i.e. 50.
Az épületnek kellett szolgálnia óragyártás, ahogy az idő és az időjárási viszonyok megfigyelésének helyét nevezték.
A Szelek Tornya falait jól megőrzött domborművek díszítik, amelyek a nyolc szélistenség megszemélyesülését ábrázolják.
Ezek (az iránynak megfelelően):
- Boreas (északi szél),
- Kajkias (északkeleti szél),
- Apeliotes (keleti szél),
- eurót (délkeleti szél),
- Notos (déli szél),
- Ajkak (Délnyugat),
- Zefír (nyugati szél),
- Sciron (északnyugati szél).
Az épület eredeti teteje napjainkig fennmaradt, amely abból áll 24 lemez és egy kerek zárókő, amelyen egy korinthoszi markolat áll. Tetején Triton szobrának kellett volna állnia, amely a széllel együtt forogva jelezte annak irányát.
Belül egy vízóra (vagy más szerszám) szerkezet volt, jellegzetes bemélyedésekkel.
A bizánci időkben a szelek tornyát a templom harangtornyaként használták (feltehetően freskótöredékek XIII század), a török hódoltság idején pedig az épületet muszlim kolostorrá (tekke) alakították át, erről tanúskodik a mihrab, azaz jellegzetes imafülkék. Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy ez még az elején tart századi XIX az épület csaknem félig fedett volt. Tovább Tizennyolcadik század jól látszik a tájakon, hogy nagyon alacsonyan volt a bejárat.
Csak a kanyarban 1838-1839 Az Athéni Régészeti Társaság eredeti formájában leplezte le az emlékművet.
Bár a torony fő szobája üres, ez a lépés egyedülálló lehetőség arra, hogy saját szemével lássa a hellenisztikus építészet művészetét.
Agoranomon
BAN BEN 1. század, a Szelek tornya közelében, egy négyzet alakú épület ún Agoranomon. Jóval a keleti kapu felett helyezkedett el, és széles lépcső vezetett hozzá.
Korunkig nem sok maradt meg belőle - csak a három íves homlokzat töredéke.
Az antablatúrán lévő feliratnak köszönhetően ismert, hogy az Agoranomiont Athéné Archegetisnek és Octavianus Augustus császárnak szentelték, akik adományoztak a római Agora építésére, majd halála után az istenek közé sorolták.
Nagyon valószínű, hogy az építmény templomként szolgált, ahol Augustust imádták, de erre nincs meggyőző bizonyíték.
Fethiye Dżami mecset (görögül: Φετιχιέ Τζαμί)
Akár félúton XV század helyett a Fethiye Dżami mecset ókeresztény bazilika volt. BAN BEN 1456 Az oszmánok behatoltak a városba, és szinte azonnal munkába álltak egy keresztény templom muszlim mecsetté alakításán.
Az ilyen gyors akció az Oszmán Birodalom szultánjának tervezett athéni látogatásához kapcsolódott Mehmed, a második hódító. Az új mecset a szultán korszakos győzelmét - Konstantinápoly meghódítását - és innen a templom régi nevét ünnepelte: A hódítás mecsete vagy a hódítók mecsete.
A második félidőben 18. század lebontották A 15. század épületet és egy pompásabb mecsetet emeltek, amely a mai napig fennmaradt. Görögország függetlenségének visszanyerése óta századi XIX az épületnek különféle funkciói voltak. Az elmúlt évtizedben elhatározták, hogy felújítják, és től 2022 belül különféle kiállítások vannak.
Roman Agora: jegyek, nyitva tartás, gyakorlati információk
A régészeti lelőhelyre egyetlen jegy vagy bérlet megvásárlásával léphetünk be hét athéni régészeti lelőhelyre.
Az egyszeri jegy ára az évszaktól függ. Felnőtt jegyek ára:
- április 1-től október 31-ig: 8€,
- november 1-től március 31-ig: 4€.
A 25 év alattiak ingyenesen léphetnek be. A 65 év feletti időseknek 50% kedvezmény jár.
Az egyszeri jegy ára olyan magas, hogy a római agora látogatása a legjövedelmezőbb bérlet vásárlásakor Athén hét ókori emlékművéhez árban 30€. Ide tartozik: az Akropolisz, a Görög Agora, a Római Agora / Fórum, a Hadrianus-könyvtár, a Keramejkos temető, a Lykeion régészeti lelőhely és az Olimpiai Zeusz templomai. A bérlet öt napig érvényes. Ezalatt az attrakciók mindegyikébe egyszer léphetünk be. Figyelem! Előfizetés esetén nincs téli kedvezmény.
Az aktuális nyitva tartás és az ingyenes belépés napjai itt találhatók.
