Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kourion (görögül Koúριov, latin Curium) hozzá tartozik Ciprus legfontosabb régészeti lelőhelyei. Az ókori város maradványait meglátogató turisták nem csak a műemlékeknek (például az újjáépített görög-római színháznak vagy a jól megőrzött mozaikoknak), hanem a festői helyszínnek is örülnek. a tengerpartra néző dombon.

Kourion régészeti lelőhelye Episkopi falu közelében található, kb 16 km Limassol központjától.

Történelem

Kourion volt az egyik az ókori Ciprus eredeti városkirályságaiamely a vaskorban jelent meg. Egy görög történész szerint Hérodotosz A peloponnészoszi város telepesei alapították őket Argos. Más ókori források a birodalom nevét a feltételezett alapító alakjával társítják Koureus, fiú a legendás ciprusi király, Kinyras.


FOTÓK: Az ókori Kourion régészeti lelőhelye.

A régészek erőfeszítéseinek köszönhetően ma már tudjuk, hogy az érkezők Kr.e. 14-12 Nem a mükénéiek voltak az első telepesek, hanem csak csatlakoztak ahhoz a már létező civilizációhoz, amely már a neolitikumban benépesíthette ezeket a területeket.


FOTÓK: Apollo Hylates szentélye - Kourion.

Kourion királysága valószínűleg a környező termékeny területeket is magában foglalta, például a lejtőket Trodos-hegység vagy a völgy a torkolatnál a Kouris folyóahol ma Kolossi középkori vára található.


FOTÓK: Az ókori Kourion régészeti lelőhelye.

A város autonómiával rendelkezett ig Kr.e. 4. század. A hódítások idején Nagy Sándor a sziget a macedón uralkodó oldalára állt, ami végül egy új demokratikus rend bevezetését és a független királyságokra való felosztás feladását eredményezte.

BAN BEN a Kr.e. 1. század második fele Ciprus bekerült a Római Birodalomba. Egybeesett egy sor tragikus földrengéssel (amely a szigetet többször is megrázta 1. és 4. század), amely után a várost újjá kellett építeni és újjá kellett építeni.


FOTÓK: Az ókori Kourion régészeti lelőhelye.

Ez vezetett ahhoz a helyzethez, hogy az autonóm városkirályság idejéből egyetlen tárgy sem maradt fenn, a talált épületek közül pedig a legrégebbi datálású a hellenisztikus korszak kezdete (i.e. 325 körül).

A keresztény hitre való áttérés után a város tájképe megváltozott. Lenyűgöző katedrális épült (a harmadik századtól a város püspöki székhely volt), a lakóházakat pedig az új vallás motívumait tartalmazó mozaikokkal díszítették.


FOTÓK: Az ókori Kourion régészeti lelőhelye.

Kourion: túra az ókori városba

Várják az ősi várost megismerni vágyó turistákat 4 látnivaló: 2 régészeti lelőhely, egy szabadon álló rom és egy múzeum. Bár mindegyik más helyen található, elég közel fekszenek egymáshoz ahhoz néhány órán belül nyugodtan meglátogathatjuk mindegyiket.


FOTÓK: Apollo Hylates szentélye - Kourion.

Ezek:

  • Kourion régészeti lelőhely lefedi az ősi várost,
  • Apollo Hylates szentély régészeti lelőhelye, ahol az ókori Ciprus három legfontosabb szentélyének egyikének maradványait láthatjuk,
  • stadion romjai Val vel 2. század,
  • régészeti múzeum Kourion faluban található.

Látogatás után mehetünk a festői sziklás tengerpartra.

Ősi Kourion

A legfontosabb látványosság a város maradványai. A régészeti lelőhely két nagyobb épületegyüttesből áll. A legrégebbi romok kelteztek a Kr.e. 4. század utolsó negyedére, és a fennmaradt épületek többsége a római és a korai keresztény időkből származik.


Érdemes tervezni kb 2 óra.

Az ókori Kourion válogatott emlékei:

Görög-római színház

Az épületek közül a leglenyűgözőbb. A színházat ben alapították Kr.e. 2. század és eredetileg kerek zenekara lehetett. A hellenisztikus korszakból származó épületet egy sor földrengés súlyosan megszenvedte, és a római korban többször átépítették.

Valószínűleg a környéken 4. század egy másik földrengés tönkretette a színházat, és végül elhagyták. Jelenlegi megjelenése egy modern rekonstrukció eredménye. Ma előadásokat szerveznek a színház színpadán 3000 néző.


Eustolios háza

Közvetlenül a színház mellett van egy nagy épület, az úgynevezett Eustolios otthona. A rezidencia valószínűleg a római kor legelején épült, de a következő évszázadokban többször átépítették és bővítették. Jelenlegi elrendezését ben kapta meg 5. század első fele. Az épület központi részében perisztil, azaz oszlopsorral körülvett belső udvar kapott helyet.


Az emlékmű legnagyobb kincse a padlómozaikok, jól megőrzött. Megfigyelhetünk rajtuk keresztény motívumokat (köztük a hal alakját is). A romokat a mozaikokat védő tető fedte.


Ház a földrengés után

A színháztól az északnyugati épületegyüttes felé vezető úton áthaladunk az ún ház a földrengés után. Az épület szakaszosan épült – eredetileg ben épült 1. századkét évszázaddal később pedig kibővítették. A lakhely a földrengés során megsérült 365 év.

A lakók holttesteit több mint ezer éven át az épület romjai közé temették. Csontvázukat régészeti munkák során ásták ki, és jelenleg az Episkopi Régészeti Múzeumban láthatók.

Ókeresztény bazilika

Nyugat felé haladva egy hatalmas, kezdetben keltezett bazilika romjaihoz érkezünk 5. század. A templom valószínűleg katedrálisként szolgált, és Kourion első püspökének építették.

Fénykorában az épület bizonyára csodálatot váltott ki, és nem tűnt ki a környező pogány épületek közül. Padló- és falmozaikokkal, valamint számos márványszoborral díszítették.

Közvetlenül a székesegyház mellett egy kétszintes ház maradványaira, valószínűleg a püspöki rezidenciára, valamint egy kis bazilika formájú keresztelőkápolnára bukkantak.

Agora és stoa

A bazilika előtt romok vannak agóra, azaz a város főtere, körülvéve a legfontosabb középületekkel.

Közvetlenül az agora mellett állt stoa, ahogy az oszlopsorral díszített termet nevezték (A 16 oszlopból 6 az eredeti helyén került elő), amelyet általában kereskedelmi célokra használtak.

Épület a hellenisztikus időkből

Kicsit távolabb megtekintjük a régészeti park legrégebbi romjait. Nem sok azonban van belőlük - csak a déli külső fal alapjai és a belső falak néhány töredéke maradt meg.

Bizonytalan, hogy mi volt a szerkezet felhasználása. Ismeretes azonban, hogy legrégebbi része beépült a Kr.e. 4. század utolsó negyede

Nymphaeum

A romok meglehetősen jó állapotban vannak nymphaeumahogy az ókorban szent szentélyeket neveztek nimfák, lányai Poszeidón tengereinek istene.

A nymphaeum egy körülötte létrehozott kiterjedt komplexum része volt 1. századamely többek között tartalmazta fürdőházak. A túra során az ősi termálfürdők jó állapotú installációit tekintjük meg.

A komplexumot addig használták, amíg az arab inváziók során elpusztították Nyolcadik század.

A Gladiátorok Háza

Egy másik luxus rezidencia, amely a nevének köszönhető mozaikok harcoló gladiátorok motívumával.

A Gladiátorok Háza előtt egy ókeresztény tanya romjait tekintjük meg egy nagy szoba körvonalával, ún. római ebédlőamely bankett-teremként szolgált.

Akhilleusz háza

Felállított kb 4. század nevű épület Akhilleusz otthona az ókori metropolisz legvégén, a domb északnyugati végén, a város egykori bejáratánál található. Nem biztos, hogy mi volt a célja, de a bejárati kapu közelsége miatt feltételezhetjük, hogy hivatalos vendégeket fogadtak ott.

Belül jó állapotú mozaikpadló maradt meg, melynek központi jelenete a találkozást ábrázolja Akhilleusz Odüsszeusszal a szigeten Skyroshogy megakadályozzák a trójai háború kitörését.

Apollo Hylates szentély

Körülbelül két kilométerre az ókori Kourion nyugati kapujától volt egy szentély Apollo Hylates (görögül Ἀπόλλων Ὑλάτης). Elhelyezkedése nem volt véletlen – minden ennek az istenségnek szentelt istentiszteleti hely Cipruson épült, vad természettel körülvéve, távol a városi épületektől.


Az eredeti erdei szentély már a késő bronzkorban is létezhetett (kb i.e. 2000), de csak a környéken Kr.e. 8. század nagyobb jelentőséget kapott a helyi közösség számára.

Az erdők védelmezője, az ún Hilátok (görögül Υλάτης)akinek a nevét közvetlenül az erdő szóból kapta. Csak a hellenisztikus időszakban hozták kapcsolatba Apollóval, és attól az időtől hívják Apollo Hylates-án kelt feliratok tanúskodnak Kr.e. 3. század


A korai századokban az istentiszteleti hely egyszerű formájú volt, és valószínűleg közönséges, szabadban elhelyezett oltárokból állt. Körülbelül megjelentek az első nagyobb épületek Kr.e. 3. század


A szentély csak a római korban öltött monumentális formát, amikor az ókori Ciprus három legfontosabb kultuszhelyének egyike lett. BAN BEN 1. század új templomot emeltek (közvetlenül a régi fölé) és egy kör alakú tolost. A komplexum a császár uralkodása alatt ismét kibővült Traianusmelyik azonosult magával Apollóval. Ekkor épültek fürdőházak és zarándokszállások.


A második félidőre esett a szentély vége 4. század. Tragikus földrengés sújtotta a környéket, valószínűleg bent 370 év, az egész komplexumot törmelékké változtatta. Ekkorra a sziget nagyrészt keresztény volt, és a pogány imahely újjáépítésének témája már nem került szóba.

Számos különböző épület romja maradt fenn napjainkig. A legimpozánsabbak Apolló főtemplomának maradványai kétoszlopos és antablementumokkal, körmeneti utcával, lépcsőkkel és fürdőkkel. A szentélyben talált leletek egy része az episkopi régészeti múzeumban látható.


Érdemes tervezni kb 30-45 perc.

Figyelem! Ha gyalog van, és azt tervezi, hogy meglátogatja a szentélyeket, akkor ez egy hosszabb séta a főút mentén. Látogatásunk során nem lehetett nyugat felől kilépni Kourionból, így vissza kellett mennünk a főbejárathoz és onnan gyalogolni. Nekünk kb 45 percés az útvonal egy része felfelé vezetett.


Ősi stadion

Az ókori Kourion város és Apollón-szentély közötti útvonalon találunk még egy kevésbé ismert emlékművet - 2. századi stadion romjai. Bár a lelátók alapjainak csak töredékei maradtak fenn napjainkig, a létesítmény eredeti elrendezése megmaradt.

A stadionban öttusa versenyek zajlottak, amelyek a következő szakágakból álltak:

  • stádium (a stadion hosszában futva, jelen esetben ennél kevesebb volt 190 m),
  • távolugrás,
  • diszkoszvetés,
  • gerelyhajítás,
  • birkózás.

A létesítmény nem jegyes, és ingyenesen megtekinthetjük. A romok közvetlenül a Limassol-Paphos főúton találhatók.

Episkopi Régészeti Múzeum

Az ókori Kourionból, a környező nekropoliszokból és Apollón-szentélyből származó régészeti leleteket a helyi őrzik. régészeti múzeum (görögül: Τοπικό Αρχαιολογικό Μουσείο Κουρίου)amelyet Episkopi falu hagyományos házban hoztak létre.

A múzeum gyűjteményét két kiállítóteremben mutatják be. Többek között ott találkozunk a szentélyben talált fogadalmi felajánlások, vázák és edények, földrengés által megrongált házból előkerült csontvázak, mükénéi korból származó ékszerek, sőt egy váza is a korai bronzkorból.

Figyelem! A látogatás megtervezése előtt ellenőrizze a nyitvatartási napokat és órákat. A közelmúltban a múzeum csak hétfőtől péntekig volt nyitva, 15:30-ig.

Kourion strand

Az ősi város alatt található Kourion Beach festői tájáról tűnik ki. A végén fenséges sziklák sora kezdődik.


Maga a strand sziklás és homokos. Három étteremben pihenhetünk. Nehéz megmondani, hogy néz ki nyáron, de utószezonban rajtunk kívül maximum páran voltak az oldalon.

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Európa