Az elmúlt években sok szó esett az ökológiáról és a környezetvédelemről. Egyre több ökológiai alapítvány és szervezet is foglalkozik ezzel napi szinten. A természeti környezet folyamatos pusztításával kapcsolatos egyik probléma az ózonlyuk megnagyobbodása, és ezáltal a globális felmelegedés.
Mi is pontosan a titokzatos hangú ózonlyuk? Ahhoz, hogy megértsük, miről van szó, ismernünk kell a Föld légkörének alapvető szerkezetét. Bolygónkat egy gáznemű héj veszi körül, amelyet a Föld gravitációja vonz. Ez a bevonat több rétegre oszlik, amelyek mindegyike más-más feladatért felelős.
Az ózonlyukkal kapcsolatban fontos megismerkedni a légkör egy részével, az úgynevezett sztratoszférával. Ez a második gázréteg a Föld felszínétől számítva, amely a hőmérséklet inverziójáért, azaz a hőátadásért felelős. Nagyrészt az ózonrétegből áll. Az ózon nagyon jól elnyeli a bolygónkra a Napból érkező ultraibolya sugárzást.
Ily módon megvédi a Földet a túlmelegedéstől és a nagy dózisú elektromágneses sugárzás káros hatásaitól. Az ózon főként alacsony és közepes szélességi körökben termelődik. A pólusok környékén nagyon kevés van belőle, ami azt jelenti, hogy ott van az ún ózonlyukak.
Az ózonlyukak megnagyobbodását elősegítő további kedvezőtlen tényező a levegőben lévő káros anyagok jelenléte, amelyek nagyon hosszú időre bejutnak a sztratoszférába. Az ózonréteg hátrányai többek között vulkáni hamu, rakétafüst és különösen veszélyes freonok.
Az emberi tevékenység és az ózonlyuk
Az ózonréteget pusztító legnagyobb és legkárosabb tényező a magas légköri freonkibocsátás volt. A freonok a klór- és fluor-szénhidrogének egy speciális csoportját alkotják, amelyeket hűtőszekrényekben munkafolyadékként, aeroszolokban vivőgázként és habosított polimerek előállításához használnak.
Már az 1970-es években kutatásokat végeztek annak bizonyítására, hogy a CFC-k tönkreteszik a sztratoszféra fontos részét. Sajnos csak a 90-es években, amikor az ózonlyuk jelentősen kiszélesedett, a freonok ártalmasságát a világon felismerték és fokozatosan kivonták a forgalomból, és megszűnt a gyártás.
Több évtized alatt rengeteg kárt okoztak, de a tudósok szerint az ózonréteg már 2060-ra is képes regenerálódni. Természetesen ez egy optimista előrejelzés, más üvegházhatású gázok kibocsátása jóval alacsonyabb a jelenleginél.
Globális felmelegedés – mi fenyeget minket?
A leállt freonkibocsátás és a sztratoszféránk állapotának javulására vonatkozó előzetes előrejelzések miatt remélhető, hogy az ózonréteg valóban helyreáll. Ellenkező esetben a Föld nagy veszélyben lenne. Az ózon hatalmas mennyiségű káros ultraibolya sugárzást nyel el a napból.
Ennek a sugárzásnak egy része nagyon veszélyes az élő szervezetekre, különösen nagy mennyiségben. A túl sok elektromágneses sugárzás súlyos égési sérüléseket, valamint veszélyes genetikai mutációkat okozhat – emberekben és állatokban rákot okozhat.
A globális felmelegedés fogalma is szorosan összefügg az ózonlyuk megnagyobbodásával. Ez a Föld légkörének átlaghőmérsékletének a Föld felszínéhez közeli emelkedése. A globális felmelegedés már ma is jól látható, és a globális szervezetek megkongatják a vészharangot. Sok helyen szárazság uralkodik, amely számos gazdasági problémát okoz.
Ha az ózonlyuk tovább növekszik, a következmények katasztrofálisak lehetnek. Mivel állunk szemben? Lehetetlen pontosan megjósolni, de a Föld lakóit a gleccserek olvadásával összefüggő hatalmas árvizek, szörnyű aszályok és ennek következtében éhínség is fenyegetheti.
Előfordulhatnak rendkívül veszélyes időjárási jelenségek is, amelyeket nem lehet könnyen előre megjósolni. Egyelőre csak enyhe jelei vannak a globális felmelegedésnek, de ezeknek riasztónak kell lenniük. A látszattal ellentétben az ózonlyuk sokkal komolyabb probléma, mint gondolnánk.
Hogyan lehet megakadályozni az ózonlyukak megnagyobbodását?
A Föld légkörének hőmérséklete nem csak a freonok kibocsátása miatt emelkedik. Más üvegházhatású gázok is nagyban hozzájárulnak ehhez a folyamathoz, különösen a hatalmas mennyiségben kibocsátott szén-dioxid. A független gépjárművek növekvő száma és az ipari gázok hatalmas kibocsátása miatt a Föld légkörének hőmérséklete tovább emelkedik.
Mit tehet az átlagpolgár a környezetért? Nos, nem sok, de mindig megéri a fáradságot. Lehetőség szerint időnként az autó helyett kerékpárt vagy városi közlekedést is választhat. A szemetet szelektálni is lehet, hogy több kerüljön újrahasznosításra, így a gyárak legalább egy kicsit kevesebb üvegházhatású gázt termelnek.
A rokonokat, barátokat is érdemes rábeszélni erre, hogy ők is próbáljanak legalább így segíteni bolygónkon. Ebben a helyzetben azonban az a legfontosabb, hogy az állampolgárok mellett a legtöbb ország kormánya is ebbe az irányba tegyen lépéseket. Különösen a nagy, fejlett országok hatóságainak kellene komolyan venniük a globális felmelegedés problémáját, és törvényileg szabályozni a kibocsátott gázok mennyiségét, hogy megakadályozzák a tragikus globális felmelegedést.