Az ökológia manapság egyre népszerűbb fogalom. Ez a viszonylag fiatal tudomány megjelenik a politikusok ajkán, és számos vita tárgya a tömegmédiában.
Mit jelent valójában „az ökológiával összhangban” cselekedni? Cselekedj "ökológiai módon"? Az ökológia az élőlények és a környezet kapcsolatának tanulmányozása. Ökológiailag élni azt jelenti, hogy úgy élünk, hogy ezen alapelvek tiszteletben tartása mind a cselekvések tervezésében, mind a cselekvések megtételében fontos szempont.
Egyáltalán nem könnyű, mert Kasztília királya, Bölcs X Alfonz, aki 1221-1284 között élt, észrevette, hogy ha a világ teremtője személyesen kér tőle tanácsot, egy sokkal egyszerűbb világ létrehozását javasolja. szabályokat.
Bár úgy tűnhet, hogy lehetetlen megérteni a világ általános törvényeit és az ökológia alapelveit, az alábbiakban egy maroknyi érdekességet mutatunk be, amelyek egy kicsit közelebb vihetnek bennünket legalább néhány tényhez, amint látja, egy bonyolult dologról. Föld bolygó. Íme száz érdekes tény az ökológiáról.
1. Egy ideig azt hitték, hogy az emberi tevékenységgel szemben a legellenállóbbak a sokféle állat- és növényvilággal rendelkező ökoszisztémák. Ennek a hiedelemnek azonban ellentmondott az, ami a trópusi erdőkkel történt, amelyek a Föld egyik leggazdagabb biomájaként rendkívül érzékenyek a külső beavatkozásokra.
2. A trópusi erdők kivágása az egyik legsúlyosabb veszély a Föld környezetére.
3. Ezekben az erdőkben sok faj él rendkívül speciális fülkékkel, és ha az ökoszisztéma folytonossága megbomlik, ezek a csekély alkalmazkodóképességű élőlények örökre elvesznek.
4. Az a tény, hogy egy ökoszisztéma ellenáll az emberi tevékenységnek, nem jelenti azt, hogy stabil rendszer marad. Bár az embernek nem sikerül teljesen tönkretennie bizonyos "ellenálló" területeket, ez nem jelenti azt, hogy azok már nem működnek negatívan (bár léteznek, és "szabad szemmel" nem látható a károsodás).
5. Az erdészetben vagy a mezőgazdaságban az ember által létrehozott egyfajú rendszerek monokultúrák.
6. A monokultúrák a parazitákkal szemben rendkívül érzékeny rendszerek, mivel a káros állatoknak nem kell tartaniuk „természetes ellenségeik” létezésétől ezeken a területeken – például olyan növényfajoktól, amelyeket kiirtottak a monokultúra létrehozása érdekében.
7. Az ökológiai katasztrófák nem számítanak újdonságnak az emberiség történetében.
8. Az ókorban például a Földközi-tengerben nagy kiterjedésű növényzet pusztult el, az erdőirtás és a szarvasmarha-legeltetés csupasz földterületeket hagyott maga után, a nagy szelek pedig hegyvidéki tájakat és földcsuszamlásokat martak a tengerbe.
9. Úgy tűnik, hogy az európai természet jobban ellenáll az emberi tevékenységnek, mint például a déli szélességi körök vidéke.
10. Az európaiak előtt álló fő környezeti problémák közé tartozik a vizek elsavasodása, a levegőszennyezés erdőkre és talajra gyakorolt káros hatásai, valamint a part menti területek műtrágya-mérgezése.
11. Svédországban a hegyvidéki erdők védelme különösen fontos, mivel ezekben az erdőkben eddig nem figyeltek meg jelentős változásokat emberi tevékenység hatására. Érdemes így tartani őket.
12. Nemcsak az ember által kívánt rovarok, emlősök, madarak, gombák vagy növényfajok vannak veszélyben, hanem egyes gyomfajok is.
13. A Stokłosa és a gyom egykor népszerű gyomnövények voltak, ma már veszélyeztetett.
14. Sok madarat fenyeget a modern erdőgazdálkodás fejlődése – a harkályoknak például gyakran nagy területekre van szükségük a túléléshez, amitől megfosztják őket.
15. A légszennyezettség is az oka annak, hogy a fajok felkerülnek a veszélyeztetett fajok listájára - erre példa a tengeri zuzmó, amely a kén-dioxid koncentráció minimális növekedésére is nagyon érzékeny.
16. A faipar fejlődése számos zuzmó veszélyét is érinti.
17. Óriási az a lépték, ahogyan az ember átalakítja az egyes országok tájait – például az egykor lápvidékeiről híres Dél-Svédországot szinte teljesen mesterségesen beerdősítették, a táj természetét pedig teljesen átalakult.
18. A rétek gyakran eltűnnek a tájból, emberi tevékenység szempontjából jövedelmezőbb legelővé alakulnak át.
19. Az is előfordul azonban, hogy bizonyos területeken már nem látunk legelőt - a táj még szegényebbé válik, és az állatok több időt töltenek a kifutókban.
20. Az elmúlt évek egyik legfontosabb környezeti változása a vidéki táj eltűnése volt.
21. A technológia rohamos fejlődése lehetővé tette az ilyen változásokat, egyrészt befolyásolva a modern mezőgazdaság fejlődését, másrészt lehetőséget adva a faipar dinamikus fejlődésére. Valószínűleg nem túlzás, hogy a technológia tette lehetővé a természet tömeges kizsákmányolását.
22. Svédországban az erdőközépi rétek különösen védettek, tekintve, hogy az ősi erdők egyfajta maradványai.
23. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy néha az emberek tevékenységükkel, a természetben adott helyhasználatukkal hozzájárulhatnak a táj virágzásához, és nem fordítva. Ilyen például a használaton kívüli rétek, amelyek benőnek, és a táj szegényebbé válik.
24. Az ökológia részeként nem mindig könnyű megkülönböztetni azt, ami „természetes” az ember által alkototttól.
25. Helytelen az erdőirtás hatását a tüzek hatásaihoz hasonlítani – feltételezve, hogy egyes fák egyes fákat elveszítenek, akár természetes okok (tűz), akár emberi tevékenység (tömeges fakitermelés) miatt. Emlékeztetni kell arra, hogy egyes fafajok túlélik a tüzet, de egyetlen fa sem éli túl a fakitermelést. A kár mértéke tehát nem összehasonlítható.
26. Paradox módon egyes tüzek hatással vannak a növények növekedésére – egyes fajok csak akkor tudnak növekedni, ha a növény magjait megfelelően felmelegítik.
27. Az egyik módja annak, hogy „öko” legyen, ha követjük a nulla hulladék elvét – ne pazaroljuk a maradékot.
28. A történelem során a filozófiai gondolkodás képes volt nagyon konstruktívan vagy nagyon rombolóan befolyásolni az ökológiát.
29. A szcientizmus egy olyan filozófia példája, amely negatívan befolyásolta az ember természethez való hozzáállását.
30. Descartes, Newton, Kant és Marx is hozzájárultak ahhoz, hogy a természetet az ember értelmetlen "szolgáiként" tekintsék.
31. Michel Montaigne egyike volt az első humanistáknak, akiket érdekelt az ember és a természet kapcsolata.
32. Montaigne az embert a természet részének tekintette, mivel úgy gondolta, hogy az ember ugyanolyan jogokkal működik, mint a többi lény.
33. Giordano Bruno a természet iránti tiszteletét is kifejezte.
34. E gondolkodó szerint a világ minden része tele van élettel.
35. Rousseau ezzel szemben elítélte a civilizációt azzal, hogy a természetest választotta.
36. A keresztény vallásban az ökológia és a természetet tisztelő ember igazi megtestesítője Szent. Ferenc.
37. Az 1970-es évek elején (1973) a filozófiában megjelent az ökofilozófiának nevezett irányzat.
38. A trópusi erdőkből származó fa exportja nemcsak e területek erdősítését, hanem a talaj minőségét is befolyásolja.
39. A trópusi erdők talaja rendkívül vékony, ezért ezen a területen is nagy károkat okozhat a technológia.
40. A trópusi erdőt "zöld sivatagnak" nevezik. Ezekben az erdőkben a talaj tápanyagban szegény, ezért emberi tevékenységgel nem lehet jobban sterilizálni – például állandó napsugárzásnak kitéve, az erdőirtás miatt kiüresedett területeken.
41. A trópusi erdőket nemcsak az értékes fa megszerzésének vágya fenyegeti, hanem a mezőgazdaság is.
42. Az erdőterületeket évszázadok óta égették meg művelés céljából, de soha nem olyan mértékben, mint ma.
43. Az erdőket az erdőt kettéosztó és a vándorló állatok életét veszélyeztető nagy utak építése is károsítja.
44. A világ trópusi erdeinek több mint felét már kiirtották.
45. Az ilyen tevékenységek súlyos következményekkel járhatnak az emberre nézve, mivel a trópusi erdők kulcsszerepet játszanak a légkör oxigéntartalmának kiegyensúlyozásában.
46. A trópusi erdők segítenek a területek nedvesen tartásában és esőzésben is a szomszédos területeken. Ezen erdők nélkül jelentős aszályokkal nézünk szembe.
47. Egyes környezetvédelmi szervezetek lépéseket tettek a trópusi erdők pusztítása ellen a trópusi fa bojkottálásával.
48. Még az ITTA is létezett – a trópusi fa kereskedelméről szóló nemzetközi megállapodás.
49. A bolygónkon élő fajok többsége trópusi erdőkben él.
50. A növényfajok 45%-a, az ízeltlábúak 96%-a, az emlősök 45%-a és a madarak 30%-a található ott.
51. Egy műanyag palack földbe bontásának ideje 500 év.
52. Körülbelül 17 fa szükséges egy tonna papír előállításához.
53. Az ókori Görögország, Karthágó és a khmerek bukását a mezőgazdaság túlzott technológiai fejlődése (vagy általában a mezőgazdaság fejlődése, nem csak a technológia segítségével), környezetkárosító hatása okozta.
54. Gray és Carthage negatív hatásokat tapasztalt a kecskék túlszaporodása és legeltetése által okozott talajerózió miatt.
55. A khmerek viszont túlterhelték az öntözőrendszert, ami szintén talajeróziót okozott.
56. Lengyelországban a mezőgazdasági ágazat a felelős a Balti-tengerbe áramló szennyezés nagy részéért.
57. Jelentős mennyiségű foszfort a Balti-tengerben egyrészt a települési szennyvíz, másrészt a mezőgazdaság okoz.
58. Már kis mennyiségű mezőgazdasági műtrágya is jelentős környezeti károkat okozhat, ha nem megfelelően használják fel. Ezért nem érdemes a legkevesebb műtrágyát termelő országokból a legtöbb műtrágyát használó országokba rendelni a mezőgazdaságban. Jobban meg kell nézni a műtrágyázási mód minőségét.
59. A lecsapolás (rétek, mocsarak lecsapolása) előnyös lehet a mezőgazdaság számára, de „hosszú távon” káros a környezetre.
60. Lengyelországban a talaj nagy része savanyított.
61. Régen a vidéken a rák nem volt olyan gyakori betegség, mint a városokban. Jelenleg azonban elmosódik a különbség ezek között a területek között, éppen a környezet szennyezettsége miatt.
62. A környezetre káros növényvédő szerek mezőgazdasági felhasználása az évek során jelentősen megnőtt.
63. A biomagnifikáció a peszticidek élő szervezetekben történő felhalmozódási folyamatának elnevezése.
64. A túlzott növényvédőszer-kijuttatás következtében elhalt talaj képződhet.
65. A holt talaj olyan földterület, ahol a termékenység fenntartásához szükséges mikrobiális folyamatok leállnak.
66. Lengyelországban már 1980-81-ben megjelentek a posztulátumok a mezőgazdaságnak a természettel összhangban történő fejlesztésére.
67. Az ilyen gazdálkodást biogazdálkodásnak nevezik.
68. 1989-ben megalakult az EKOLAND Bioélelmiszer-termelők Egyesülete.
69. Az EKOLAND eredetileg a Toruń melletti Przysiekben volt.
70. Az ebbe a társulásba tartozó gazdálkodók "bio" gazdaságként hivatkoztak gazdaságaikra.
71. 1990-ben ez a szövetség fel tudta tüntetni a nevét a termékek címkéin, megkülönböztetve azokat.
72. Az ökológiai gazdálkodás visszatartó erő lehet, mert általában több munkát igényel, mint az ipari gazdálkodás.
73. Az ökológiai gazdálkodással előállított élelmiszerek olyan radikálisan különböznek az ipari mezőgazdaság által előállított élelmiszerektől, hogy még gyógyászati tulajdonságaik is vannak.
74. A biogazdálkodással előállított élelmiszerek ezért ideálisak szanatóriumokba, panziókba stb.
75. A természet kedvéért a talajt ne ásványi trágyával trágyázzuk, hanem csak szerves trágyával.
76. A komposzt, trágya „zöldtrágya”.
77. A kompótkészítés művészete az ökológiai gazdálkodás fontos része.
78. Az ökológiai gazdálkodás keretében a kártevőket a biológiai sokféleség gondozásával kell megvédeni.
79. A nagyüzemi hígtrágya, ahelyett, hogy emberi hasznot szolgálna a növények trágyájaként, túlnyomó mennyiségben inkább megöli a környező talajt és megmérgezi a vizet.
80. A kutatások azt mutatják, hogy a jól kezelt haszonállatok jobban fejlődnek.
81. Az ökológiai gazdálkodásnak magas etikai követelményei vannak.
82. Ezek a követelmények mind az állatokat, mind az ilyen mezőgazdaságban dolgozó embereket védik (munkakörülmények).
83. Ez a mezőgazdaság arra az elvre támaszkodik, amely eddig az orvosok számára volt „fenntartva” – „elsősorban: ne árts”.
84. A környezet állapota akár 70%-ban is hozzájárulhat az emberi betegségek előfordulásához.
85. Az autók nemcsak a levegőt, hanem a talajt is ólommal szennyezik.
86. 1972. július 5-én került sor az első nemzetközi konferenciára az emberi környezetről.
87. Az első globális környezetvédelmi törvény a stockholmi cselekvési terv volt.
88. Az Emberi Környezetvédelmi Konferencia (1972. július 5.) hozzájárult az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Bizottságának megalakulásához.
89. A konferencia okot adott arra is, hogy a részt vevő országokban minisztériumokat vagy környezetvédelmi ügynökségeket hozzanak létre.
90. Az ökológiai tevékenységet támogató társadalmi mozgalmakat általában "zöld mozgalmaknak" nevezik.
91. Az ilyen szervezetek között különleges helyet foglal el a Természetvédelmi Szövetség, amely az Állami Természetvédelmi Tanács kezdeményezésére jött létre 1928-ban.
92. E környezetvédelmi szervezeten belül tudományos társaságok, városnéző, oktató és turisztikai egyesületek működnek. A Természetvédelmi Liga célja, hogy közös hangot adjon tetteiknek.
93. Az első ökológiapárti mozgalmak kialakulása az 1960-as évek elejére nyúlik vissza.
94. Arra a tényre, hogy civilizációnk veszélyt jelent a növényekre és az állatokra, az 1960-as években Rachel Carlson „Csendes tavasz” című könyve hívta fel az emberek figyelmét.
95. Az ilyen szervezetek tevékenységei közé tartozik például a szőrme által elejtett fókák (különösen a kicsik) megmentése, az ipari halászat által veszélyeztetett bálnák és a nukleáris kísérletek által veszélyeztetett atollok megsegítése.
96. Az ilyen szervezetek gyakran leleplezik a nagyvállalkozások környezeti szempontból negatív cselekedeteit is, amelyek viszont el akarják rejteni ezeket. A Greenpeace például kiemelte a mérgező hulladékok tengerbe dobásának problémáját.
97. A Greenpeace szervezet is segített feltárni a káros hulladékok Lengyelországba szállításának folyamatát, a más országokban betiltott növényvédő szerek.
98. Egy másik nemzetközi szervezet, a WWF (World Wide Found of Nature) pedig a veszélyeztetett állatok védelmével, ökológiával kapcsolatos oktatási anyagok kiadásával és a veszélyeztetett vadon élő területek gondozásával foglalkozik.
99. A WWF jelképe (logója) egy panda. A Greenpeace-t pedig a szivárvány szimbólumával hozták kapcsolatba.A szivárvány színeit használta szimbólumként a Greenpeace hajója, amely a világ legnagyobb szemétlerakóján, a Karib-tengeren próbálta mérni a radioaktív szennyezettséget.
100. A dán NOAH szervezet, amelyet Noé bárkája jelképez, szintén a környezetért dolgozik. Ez egy főként nőket (gyakran anyákat) tömörítő szervezet, tevékenységük oroszlánrésze a gyermekek oktatására irányul, többek között az újrahasznosított papír készítésére és a használtcikk-vásárok szervezésére.