Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Európa koronás fejeinek egyik legnagyobb és legismertebb rezidenciája. Bécsnek olyan, mint Párizsnak a Versailles-i palota. Felvették az UNESCO világörökségi listájára, és minden évben vonzza a látogatókat, akiket lenyűgöz a történelem, az építészet és a művészet.

A bécsi állatkert a Schönbrunni kastély közelében található.

Schönbrunn szép kutat jelent

E nagyszerű rezidencia eredete a 16. századra nyúlik vissza, és II. Maximilianus császár személyéhez kötődik. Az uralkodó a Wiedenka folyó árterét jelölte ki vadászterületül magának és udvarának. Ekkor egy artézi kutat fedeztek fel, amelyről a palota mai neve is származik. A 17. században itt tartózkodott Eleanor Gonzaga, II. Ferdinánd császár özvegye. Szeretett vadászni, ezért saját kényelmére egy kis palotát épített itt, amely Bécs 1683-as ostrománál súlyosan megrongálódott. A Habsburgokhoz méltó rezidencia kialakításának terveit I. Lipót császár vette át Johann Bernhard Fischer von Erlachnak. Az építész olyan hatalmasra tervezte a rezidenciát, hogy kiderült, hogy az meghaladja a császári kincstár lehetőségeit. Ezért a 17. század végén von Erlach új, kevésbé látványos projektet hozott létre. Ez a feltételezés azonban nem valósult meg teljesen, mivel Ausztria belegabalyodott a spanyol örökösödési háborúba. A palota I. József uralkodása alatt készült el, de a hatás messze elmaradt az eredeti szándéktól.

Mária Terézia palota

I. József utódja, Habsburg Karolt nem érdekelte az épület. Csak lánya, Maria Teresa (aki nászajándékba kapta az ingatlant) vált valóra von Erlach terveiből, és alakította Schönbrunnt önmagához méltó rezidenciává. Erre a célra megbízott udvari építészének, Nicolo Pacassinak épületrekonstrukciós projekt kivitelezése. Felkelt rokokó rezidenciaami lett az egész udvar életének központja.

Itt Maria Teresa és Kaunitz kancellár háborúkat, szövetségeket szőttek, itt születtek a császárné gyermekei is (tizenhatot szült belőlük!).

Az uralkodó halála után Schönbrunn elhagyatott volt. A 19. század elején a palota megmaradt Napóleon foglalta elamely 1809-ben itt írt alá a háborúkat lezáró szerződés az 5. koalícióval. A francia császár bukása után, a bécsi kongresszus idején a palota számos bál helyszíne volt. Állítólag annyian voltak, hogy összehívták ezt a politikuskongresszust "tánckongresszus". Az évek óta használaton kívüli rezidenciát az ünneplésnek erre a rangjára kellett felkészíteni. Erre a célra elkezdődött az ingatlan étterme. A munkálatok 1817-1819 között folytatódtak rokokó elemek homlokzatról való eltávolításával. Ez klasszicista jelleget adott a kastélynak. 1832-ben a palotában meghalt Napóleon egyetlen törvényes fia, Ferenc Reichstadt hercege, akit "sasként" ismertek.

Ferenc József és Sissi

1830-ban Schönbrunnban megszületik a jövő Ausztria-Magyarország uralkodója, Ferenc József. 1853-ban az uralkodónak feleségül kellett vennie Helena Wittelsbachot, de… beleszeretett nővérébe. Erzsébet. Édesanyja akarata ellenére Franciszek megkapta a módját, és Erzsébet lett a felesége. A házasság nem volt boldog – a császárné rosszul érezte magát az udvarban, anyósa fennhéjázó viselkedése és családi tragédiák miatt (túlélte lánya halálát és fia öngyilkosságát). Igaz, Ferenc József szerette Sissi (így szólította szeretettel a feleségét)de nem tudta kifejezni az érzéseit. Sok időt töltött Schönbrunnban, teljesen belemerült a feladataiba, ellentétben feleségével, aki amikor csak tehette, elhagyta Bécset. A palota a népszerű császár születési és halálozási helye volt. Az uralkodó 1916. november 21-én halt meg. Utódjának, a katolikus egyház boldog I. Károlynak nem sikerült megmentenie a romokban heverő monarchiát. A köztársasági hatóságok fenyegetésével elhagyta Schönbrunnt, és bár megpróbálta visszaszerezni pozícióját, Madeirára kényszerült emigrálni, ahol meghalt. A palota az állam tulajdonába került.

20. század

Schönbrunnnak különféle közfunkciói voltak (pszichiátriai kórház volt), de nagyon gyorsan itt nyílt meg az első múzeum. A palotának elege lett világháborúban súlyosan megsérült. A Gloriette palotát bombázták, ahol a nácik légvédelmi tüzérséget helyeztek el. A palota egyes helyiségei is megsérültek. A Vörös Hadsereg által elfoglalt ingatlan szerencsére elkerülte a kifosztást és a vandalizmust. A Harmadik Birodalom bukása után Schönbrunnt a britek foglalták el, biztosítva a lerombolt kamrákat, és megtették az első lépéseket azok újjáépítésére. Az osztrák állam, miután visszakapta a rezidenciát, múzeummá alakította, de esetenként kivételes körülmények között használta. Így volt ez például 1961-ben, amikor a császárok egykori rezidenciájában szervezték meg John F. Kennedy és Nyikita Hruscsov találkozóját. 1996-ban az épület felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Ma évente csaknem 2,5 millió látogató lép át az egykori császári kapukon!

A legérdekesebb kamrák

A Schönbrunni kastély legfontosabb és legérdekesebb szobái a következők:

  • Nagy Galéria - 40 méter hosszú és két palotaszárnyat köt össze. Itt tartották a bálokat a bécsi kongresszus idején. A szobát Gregor Guglielmi freskói díszítik. A galériában volt egy rejtett lépcső, amelyet Maria Teresa a kancellári irodájába vitt.

  • Tükör társalgó - Magánközönségnek szolgálta Maria Teresát. Egyes források szerint a fiatal Mozartnak itt kellett volna koncerteznie a császárné jelenlétében.

  • Millió szoba - Az egykori császárné irodája, melynek falait Afrikából importált fa és ázsiai miniatúrák borították. Az elnevezés onnan ered, hogy Mária Teréz a díszítésekre költött túlzott összegeket.

  • Franciszek Józef és Sissi szobái - Feltárják a császári pár irodáit, hálószobáit és magánlakásait, megismerve ennek a boldogtalan párnak az élettörténetét. A Sissi frizuráját utánzó hajú manöken hívja fel a figyelmet. A császárné haja egészen a földig ért, és egy képzett fodrásznak sok időbe telt, amíg megformálta a haját.

Kert, Gloriette és Kocsimúzeum

A rezidencia bal szárnyában láthatjuk Kocsimúzeumahol sok ősi jármű között pompázik Károly császár hintója.

A palotán kívül is meglátogathatja császári kertek. A turisták különösen érdeklődnek iránta sövény labirintus. Bár a 19. század végén kivágták (mert a palotalakók szeretetének helye volt), a fennmaradt tervek lehetővé tették a következő század végén történő újraalkotását. Schönbrunn sajátos jelképe is lett Gloriette (azaz pavilonos épület, oldalán árkádokkal, oszlopokkal), amelyet Mária Terézia császárné emeltetett a császári pár császári álmait kifejező latin felirattal.

Itt érdemes megemlíteni azt is, hogy a Gloriettán található Megfigyelő fedélzetenahonnan felülről megcsodálhatjuk az egész park- és palotaegyüttest.

A Schönbrunni kastély megtekintése – gyakorlati tudnivalók

A palotába jutás nem jelenthet problémát számunkra. Csak szálljon le az U4-es metróra, és szálljon le a schönbrunni állomáson. A palota a közelben van.

Belépőárak (frissítve: 2022. április)

A jegyek kérdése kicsit bonyolultabb. Útvonalakra osztották őket. Tehát van választásunk:

  • Imperial Tour - Ferenc József korabeli apartmanokat néznek a látogatók - 14,20 €
  • nagy túra - a fentieken kívül Mária Terézia korabeli szobákat is látunk - 17,50€
  • Sisi Jegy - több látnivaló kombinált jegyével beléphet a következőkbe: Schönbrunn, Hofburg, Kocsimúzeum, Sisi Múzeum és a Hofburg Ezüstgyűjtemény - 29,90€
  • Classic Pass - a jegy a palota meglátogatását köti össze, és beléphet a kertbe, a labirintusba, a narancsba és a Gloriette-be - 24,00€.

Schönbrunn külön jegyes látnivalói:

  • Kert - 3,80 €,
  • Narancsház - 3,80 €,
  • Labirintus - 5,50 €,
  • Gloriette - 3,80 €.

A palota audio-guide-okkal van felszerelve, amelyek lengyel nyelven is elérhetőek! Sőt, hogy ne álljunk sorba a készülék fogadásával, a weboldalról letölthetünk hangfájlokat és meghallgathatjuk saját telefonunkról - LINK.

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Európa