Amikor a prágai várról van szó, általában a prágai várra gondolunk. Azt azonban nem mindenki tudja, hogy a cseh fővárosban hosszú éveken át volt egy második vár is, amely délről védte a várost. Mára nem sok maradt belőle, de a domb, amelyen állt, sok érdekes emléket rejt. Itt jóval kevesebb a turista, mint az óvárosban, ezért érdemes metrózni és elmenni Libusza hercegnő legendás székhelyére.
Visegrád rövid története
A krónikások szerint itt (és nem Prágában) kezdődött a csehek története. A legfiatalabb a visegrádi hegy közelében építette fel kastélyát a legendás cseh - Libusz hercegnő unokája. A Kozma krónikája szerint nagyon jó és bölcs uralkodó volt, de alattvalói nem engedelmeskedtek neki a vágy és az erős kéz hiánya miatt. Ezért úgy döntött, keres egy férjet, aki irányítani tudja az országot. Rá esett Przemysł Szántó egyszerű, de bölcs fickó. A feleségül vett Libuszának a következő szavakkal kellett megjövendölnie Prága jövőjét: "Már látom a várost, mely hírnévvel eléri a csillagokat. Ettől a falutól harminc mérföldre van egy hely az erdőben, elönti a Moldva".
A jóslat valóra vált, mert a Moldva folyó meredek partján hamarosan erődítmény épült Chwrasten. A Kosmas beszámolója szerint olyan férfiak alapították, akik háborúban álltak a közelben élő, független nők törzsével. Devin.
Ennyi a legenda, azonban történészek szerint a helyi kastély csak a 10. század elején épült (vagyis később Hradčanynál). Azonban ott laktak Csehország olyan uralkodói, mint II. Vratislav vagy I. Sobiesław. Itt tárolták a híres Visegrádi Kódexet is (az egyik legértékesebb cseh kézirat). Később a vár visszaszorult a terjeszkedésbe IV. Károly uralkodása alatt, aki beépítette Prágába, és megalapozta az ún. a királyi út (minden uralkodónak meg kellett járnia a koronázás előtt).
Vége lett Visegrád pompájának 15. század. A huszita csapatok elfoglalták a dombot, és kifosztották Szent Péter és Pál templomát. A hódítók aranyoltárt és Szent Longin ereklyetartóját dobták a Moldva folyóba. A legenda szerint ezen a helyen óriási mélység keletkezett, és aki a folyó fenekéről sikerül kihúzni az ereklyéket, az lesz Csehország királya.
A 17. században a romos kastély kényelmes elhelyezkedését kihasználva az új hadviselés szabályaihoz igazították, egy modern erődítményt helyeztek el a sziklán. A második világháború kisebb károkat hozott (az amerikai bombázás több épületet és szobrot is megrongált). Visegrád ma népszerű hely a prágaiak körében – hagyománnyá vált, hogy itt töltik a szilvesztert.
Visegrádi látogatás
Erőd
A Biała Góra-i csata és Prága császári hadsereg általi elfoglalása után Visegrádon megkezdődött a vár építése. Ennek érdekében az összes civilt kitelepítették, és megkezdődött a sáncok építése. A mai napig nagy teljesítményű kapuk, sáncok és több, korábban katonai funkciót betöltő épület maradt fenn.
Ha az ó- és újvárosból villamossal jöttünk Vysehradba, akkor a XIX. században épült erődhöz jutunk. Téglás kapu (Cihelná brána). Belül van a visegrádi erődítmények történetét bemutató kiállítás (nyitva 9:30-17:00, a belépés ingyenes). Ide is ellátogathatunk földalatti kazamaták és a Gorlice szoba.
Vysehrad felkészítése során az új hadviselés szabályaira gondoltak a katonákra, akiknek tűz alatt kell mozogniuk. Erre a célra épült földalatti rendszer jelenleg múzeummá alakult. Belül, a kilométeres alagút túra mellett a Károly-hídról idekerült eredeti szobrokat is láthatunk. (a kiállítás megtekinthető: 09:30-17:00, normál / kedvezményes jegy 60/30 CZK).
Ha azonban metróval jöttünk ide, kövessük az erődített területre mutató táblákat Leopold kapuja (Leopold kapuja)amely 1678-ban épült.
Szent Márton Rotunda
A Leopold-kapu közelében egy kicsi látható kőkápolna. Ez a legrégebbi épület a dombon és Csehország egyik legrégebbi temploma. A 11. század második felében épült, többször átépítették. Nem látogatható, bár időnként istentiszteletet tartanak. A közeli St. Lawrence. A régészeti kutatások feltárták ennek a középkori épületnek a maradványait.
Park (Vyšehradské sady)
A rotunda és a Moldva folyó között elhelyezkedő park vonzza a figyelmet monumentális szoborcsoportok. Ezek A 19. századi emlékműveket a cseh legendák és mesék szereplőinek szentelték. Itt láthatjuk: Libusza és Piotr Oracz, Ctirada és Šárka (az úgynevezett szüzek háborúját vívó, harcoló férfi- és női törzsek képviselői), Záboja és Slavoj (a „király kéziratának” hősei – tizenkilencedik századi hamisítvány cseh legendákkal) ill. Lumíra és Píseň (a legendás bárd, aki nem volt hajlandó tisztelni a Leányháború győztes embereit).
Gótikus pince (Gotický bolt)
A park végében egykor IV. Károly büszke palotája állt. Valószínűleg itt zajlottak a lakomák és bankettek. Csak a jobb időkben kamraként szolgáló pincék maradtak meg napjainkig. Ma már kicsik kerültek beléjük történelmi múzeum (nyitva: 09:30-17:00, normál / kedvezményes jegyek 50/30 CZK).
Libuszai fürdő (Libušina lázeň) és kilátó
Az erőd délnyugati végén található egy kilátó a Moldva folyóra és egész Prágára. Innen még Hradcanyt is láthatjuk a Szent Vitus-székesegyházzal. Nem kell sok ahhoz, hogy szabadjára engedje a fantáziáját, és rájöjjön, mit láttak a 11. században itt tartózkodó szláv harcosok.
Kicsit közelebb a hegyes sziklához emelkednek egy titokzatos torony romjai. A legenda szerint Libusza fürdőháza - itt a mitikus hercegnő szerelmi játékokat vívott szerelmeseivel. És mivel Libusza szomjazott a szexuális érzésekre, amint egy férfi megunta, ledobta a szikláról. Amikor a cseh nemzettudat megszületett, a prűd kulturális szakértők eltávolították a legendából ezt a részt, mivel nem illett egy bölcs és átható bárd elképzelésébe. A romos torony funkcióját a mai napig nem ismerjük (talán vízvételi hely volt itt).
Utca. Péter és Pál (Bazilika svatého Petra a Pavla)
Bár ezen a helyen az első templom a 11. században épült, a jelenlegi bazilika a 19. század végi újjáépítésnek köszönheti formáját. Ezt a munkát Josef Mocker építész végezte, aki számos történelmi épület regotizáiásáról ismert (dolgozott a Szent Vitus-székesegyház építésén is). Itt is zseniálisan végezte a feladatát. A gyönyörű kéttornyú templom Prága távoli pontjairól is látható.
Ördögoszlop (Čertovy Kameny)
A templom mögött egy furcsa kőépítmény látható. A legenda szerint egy oszlopról van szó, amelyet az ördög hozott ide. Fogadást kellett kötnie egy helyi pappal, hogy mielőtt befejezi a szentmisét, hoz egy kőobeliszket Rómából. Szerencsére, amikor a démon visszarepült Prágába, a pap már végezte a szertartásait. A dühös ördög a dombra dobta az oszlopot, és eltörte. Mi volt az igazság? Valószínűleg a kő egykor a templomban volt, és napóraként szolgált. Egy másik változat szerint egy Czort nevű huszita ágyús ágyúgolyóról van szó.
Visegrádi temető (Hřbitov Vyšehrad)
Az utolsó fontos pont a dombon az Visegrádi temető, ahol a 19. és 20. században a cseh kultúráért érdemes embereket temették el. Örök nyugalmat találtak rajta Bedřich Smetana, Antonín Dvořák (zeneszerzők), Alfons Mucha (festő), Max Švabinský (menetrend), Karel Čapek (író, a robot kifejezés megalkotója), Božena Němcová (Író), Karel Hynek Mácha (költő). A temető 08:00-17:00 (májustól szeptemberig 19:00-ig, októberben 18:00-ig) tart nyitva.
Kubista házak
A domb szomszédságában van néhány érdekes épület, amely a cseh kubizmus áramlatát képviseli. A művészetnek ez a főként festészettel kapcsolatos irányzata jó fogadtatásra talált Csehországban. Kettő példák az ilyen építkezések közül az utcán lévő épületek Neklanova 30 és Rašínovo nábř. 42/6.
Hogyan jutok el Vysehrad területére?
Két lehetőségünk van a híres prágai domb elérésére. Oda is eljuthatunk villamossal menjen az Albertov megállóig, majd induljon dél felé. Megjegyzés: a magasságkülönbség meglehetősen nagy, és az idősek és a mozgássérültek nehezen tudják megközelíteni a fáradtságot. Ebben az esetben jobb, ha odaérünk metróval menjen a Vyšehrad állomásra, és menjen nyugat felé a Lipótkapu felé.
