Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Bár Macedóniának nincs hozzáférése a tengerhez, a turizmus terén tökéletesen kompenzálja azt a gyönyörű Ohridi-tó. Ide érdemes eljönni, akár néhány napra is: elmélkedni a régi templomok árnyékában, böngészni a kristálytiszta vízben vagy sétálni a vad hegyekben.

Az Ohridi-tó (Охридско Езеро) található a macedón-albán határon. A tengerpart háromnegyede a macedón oldalon található, és ott sokkal jobban fejlődött a turisztikai infrastruktúra. A tó területe 358 négyzetkilométer, legnagyobb mélysége 289 méter. A partján fekvő három legnagyobb város macedón: Ohrid és Struga, valamint az albán Pogradec. Az északi és északkeleti részek a leginkább urbanizáltak, míg a keleti részek a legvadabb benyomást keltik.

A tó ovális alakú, a víz felszíne több mint 700 méter tengerszint feletti magasságban van. A környező hegyláncok néha meghaladják a 2000 métert (Magaro, a legmagasabb csúcs Galiczica 2255 m tengerszint feletti magasságban van). A Galiczicai Nemzeti Park másik oldalán található egy második, valamivel kisebb tó, a Prespa. Mindkét víztározó különösen értékes – számos állat- és növényfaj élőhelye. Némelyikük igen endemikusok (csak ezen a területen fordulnak elő), mint például az ún "Ohridi pisztráng" vagy salmo letnica. Ez a csemegeként számon tartott hal mára védelem alatt áll.

Minden évben sok külföldi turista érkezik a tó partjára. Gyakran járnak ide macedónok, néha görögök is, akik számára Ohrid egy olcsóbb nyaralás és szórakozás esélye. Az albán oldalon kevésbé szervezett turisztikai infrastruktúra (pl. szinte az egész nyugati partszakasz egyedi szállodákból és aszfaltútból áll), az egyetlen kivétel a fejlődő Pogradec.

Történelem

A tó neve valószínűleg a város nevéből származik. Régebben egy domb tetején állt, a helyi szlávok így emlegették "vo hrid" vagyis a dombon. Az előző görög név hangzott Kakukkszegfű és azt jelentette "fény városa".

A tóparti település az ókorba nyúlik vissza. A virágkor a középkorra esik, és a fejlődés csúcsa uralkodott Sámuel cáraki a fővárosát ideköltöztette. A 10. században az Ohridi-tavon a St. Kelemen tökéletesítette a szláv ábécét. A város bukása és jelentőségének elvesztése ellenére a 18. századig itt működött az ohridi érsekség, amely kiterjedt ortodox lakosság által lakott területekre. A tizenkilencedik századi nyugtalanságok és felszabadító harcok időszaka nem tette lehetővé a város megfelelő fejlődését. Így a tó környéke megőrizte eredeti vadságát. 1945-től határ jött létre az Észak-Macedónia Köztársaság (akkor Jugoszlávián belül) és Albánia között. 1980-ban a tó macedón része és közvetlen környéke felkerült a listára UNESCO (majd kétszer bővítve a bejegyzést). Az Ohridi-tó kulturális és természeti értékű objektumként ismert.

Hogyan juthatunk el Lengyelországból az Ohridi-tóhoz? (frissítve: 2022. augusztus)

A legközelebbi repülőtéri tavak (OHD) nem üzemeltet közvetlen járatot Lengyelországba. A fővárosba, Szkopjébe azonban közvetlenül (LOT-tal) vagy átszállással (fapados légitársaságok) is eljuthatunk. Innen a számos busz egyikével jutunk el Ohridba.

A közelben található egy olcsó repülőtér Szalonikiben, de a Görögország és Macedónia közötti összeköttetés igazi lottó (az országok kormányai közötti különféle viták miatt a vonat- és buszdíjak eltűnhetnek a menetrendből). Probléma esetén megpróbálhat autóval Thesszalonikiből Florinába menni, és ott rendelhet taxit a macedón Bitola városába.

Városok

Az Ohridi-tó legfontosabb és legnagyobb városa Ohrid (Охрид). Az egész ország fontos turisztikai központja. Számos műemléket őriztek itt, amelyek közül néhány még a régi időkre emlékezik. Nyáron híres fesztiválokat és kulturális eseményeket szerveznek. Valamivel több mint 40 000 ember lakja, főként macedónok.

A közeli Ohriddal vetekszik Struga (Струга) jóval kisebb (16 000 lakos), de a repülőtér közelsége és számos érdekes műemlék vonzza a turistákat. Az albánok Struga lakosságának jelentős részét alkotják (kb. 30%).

A legnagyobb város Albánia oldalán lakossága körülbelül 30 000 fő Pogradec (Pogradeci). Az ország hosszú elzártsága miatt ez az ohridi üdülőhely nem olyan népszerű, mint Ohrid. Évről évre azonban egyre több a turista, és a lakosok mindent megtesznek, hogy megfeleljenek elvárásaiknak.

Tömegközlekedés

Nem okozhat gondot az Ohridi-tó partvonala mentén történő navigálás. Az olyan városoknak, mint Struga és Ohrid, számos kapcsolat van a közeli kis falvakkal. Tehát minden nagyobb probléma nélkül el kell jutnunk Trejcybe vagy Saint Naumba. Gondolhatunk más macedón városok (pl. Bitoli) meglátogatására is, bár nem szabad elfelejteni, hogy az ottani utak nem a legjobbak. Például az autóbuszok több mint három órát vesznek igénybe Ohridból Szkopjéba.

Hajóutak

Sok turista a hajózást is választja. Kétségtelenül az egyik legnépszerűbb irány az Ohrid – Saint Naum. Egy tóparti középkori kolostorba egy kirándulás drágább, mint egy buszos kirándulás, de felejthetetlen élmény. Egy másik érdekes tárgy az Istenszülő ortodox templom Zaumban (Свети Заум) úgy épült fel, hogy elérje csak csónakkal lehet megközelíteni a tó felől.

A legjobb kiindulópont egy éjszakára az Ohridi-tónál

Logisztikai okokból nem tagadható a legjobb, ha szállást választ Ohridban. A nagy verseny és a szállodák nagy száma paradox módon megkönnyíti a szabad ágy megtalálását. Sőt, itt találhatók a legérdekesebb műemlékek, és a városnak van a legkényelmesebb kapcsolata más érdekes helyekkel. Az árak a terület népszerűsége ellenére sem túl magasak. Egy kétágyas szobáért körülbelül 120 PLN-ért tiszta szobát találni a történelmi központ közelében (még főszezonban sem!). A tótól távolabbi kerületekben még olcsóbb.

Sok macedón bérli itt szobáját olyan színvonalon, amely nem sokban különbözik a lengyelétől. Ha ilyen megoldás mellett döntünk, ne feledjük, hogy Ohrid a jelöletlen utcák igazi szövevénye. Jobb előre egyeztetni a házigazdával, hogy hol van a ház bejárata. Sajnos sok macedón nem beszél jól angolul. Bár a macedón és a lengyel nyelvnek van néhány hasonló szava, a kiegyezés problémás lehet.

A másik fontos kérdés a város elhelyezkedése – egyes kerületek jóval magasabban vannak, mint a tó közvetlen közelében lévők. Vegyük tehát számításba azt a magasságkülönbséget, amit minden nap le kell küzdenünk.

Ha el akarjuk kerülni a tömeget (főleg főszezonban), dönthetünk úgy, hogy bérelünk egy szobát Strugában vagy valamelyik ohridi faluban előfordulhat viszont, hogy kicsit többet fizetünk érte (bár ez nem szabály).

A látszattal ellentétben a tó albán oldalán a szállás nem kell, hogy olcsóbb legyen. A pogradeci szállodák meghajtják az árakat, így nehéz lehet (de nem lehetetlen) olcsóbbat találni, mint Ohrid. Itt jóval kevesebb a műemlék, de ha vadságot és felfedezetlen helyeket keresünk, akkor Albániában (Pogradec vagy egy falu a Prespa-tónál) válasszon egy hotelt, ami sivárnak bizonyulhat.

Mennyi időt töltsünk az Ohridi-tavon, és hogyan tervezzünk egy látogatást?

Nehéz erre a kérdésre egyértelműen válaszolni - sok múlik azon, hogy mihez érkeztünk a víztározóhoz, hogy az építészeti emlékek vagy a vadon élő állatok iránt érdeklődünk-e jobban, milyen állapotban vagyunk és mennyi pénzt tervezünk költeni. Az autósok 2-3 napon belül könnyedén bejárhatják a teljes víztározót (a macedón és albán részeket, beleértve a legérdekesebb városokat is). Ha nincs is autónk, hiába töltünk egy hetet egyedül Ohridban (tömegközlekedéssel), nem fogunk unatkozni. Példák kirándulási ötletekre:

  • Egész napos túra Ohridban (amfiteátrum, történelmi templomok, Sámuel cár erődje, Haji Turgut mecset) és séta a tó sétányon.
  • Expedíció a tóparton: a Csont-öböl rekonstruált települése, a Szent István-kolostor. Nauma és egy körút a Black Drin folyón. A tó vizében búvárkodásra oktató felügyelete mellett van lehetőség.
  • A Heraclea Lyncestis ősi város romjaihoz (a modern Bitola területe) tett kirándulást az autósok ezt az utat a Prespa-tóhoz való kirándulással kombinálhatják.
  • Egész napos kirándulás a Galiczicai-hegységbe. Az utazás jó megtervezésével és megfelelő állapottal (vagy autóbérléssel) megmászható a legmagasabb csúcs, a Magaro (2255 m tengerszint feletti magasság) masszívuma, ahonnan mindkét tó belátható.

Az Ohrid feletti kommunikáció pontosan úgy néz ki, mint az egész Balkánon. A távolsági vonalakon kívül a legtöbb csatlakozást kisbuszok szolgálják ki. Közlekedési problémák esetén még mindig jó választás a stoppos utazás – a macedón sofőrök rendkívül segítőkészek, és gyakran maguk is megállnak, amikor meglátnak egy turistát, aki az út szélén sétál.

Látnivalók

Az Ohridi-tó nemcsak vadvilág, hanem érdekes építészet is. Mire számíthatunk, ha Macedóniába látogatunk?

ortodox egyházak

A macedón tóparti tájnak ez az állandó eleme rendkívül koncentrált. Ohrid egykor virágzó városközpont volt, az állam fővárosa és a keresztény világ fontos helye, így nem meglepő, hogy itt-ott találkozunk majd kis templomokkal vagy pompás kolostorokkal. Nem minden ilyen típusú épület régi (bár a legtöbb így néz ki) – néhányat a XX. században emeltek. A belépés általában ingyenes, kivéve a különösen értékes templomokat – oda jegyet kell váltanunk (szerencsére nem fogunk túl sokat fizetni). Emlékeztetni kell a megfelelő ruházatra, valamint arra, hogy az istentiszteletek alatt a templomba látogatás tilos. Egyes templomok (különösen a hegyekben találhatók) általában zárva vannak – csak ünnepekkor vagy különleges alkalmakkor nyitják meg őket. Az ilyen típusú tárgyak legérdekesebbek:

  • Ohrid ortodox templomai - Tucatnyian vannak itt, a turisták által leglátogatottabbak: templom Szent Sophia (Црква Света Софија, Tsar Samoil 88), Peribleptos Boldogasszony ortodox temploma (Света Богородица Перивлепта), templom Szent Panteleimon (Свети Пантелејмон, Kuzman Kapidan) vagy leggyakrabban turisták által fényképezett, a tó vize fölé kiálló sziklán található. templom Szent János teológus Caneóban (Црква "Св. Јован Канео, Kaneo Plaosnik Pateka), a Plaošnik-hegyen (Plaosznik).

  • Utca. Stefan (Istváné) Szipokno község közelében (Шипокно) (Манастир Свети Стефан) - sziklába vájt kis kápolna.

  • Utca. Ohridi Naum (Свети Наум) - történelmi kolostor és templom, amelyet Szent Péter sírja fölé alapítottak. Naum az egyik St. Cirill és Metód.

  • Utca. Jerzy Strugában (Црква Свети Ѓорги Струга) - a város legrégebbi középkori temploma.

  • A sziklatemplom a Szt. Mihály arkangyal Radozdában (Sv. Arhangel Mihail).

  • Egy ősi templom romjai Linben (Albánia) 6. századból megőrzött mozaikokkal.

Régészeti lelőhelyek

Az Ohridi-tó környéke a legrégibb idők óta lakott volt. Nem csoda, hogy itt-ott ókori civilizációk vagy középkori uralkodók maradványaira bukkanunk. Ezek közül a legfontosabbak:

  • Bitola - A város a tótól több tucat kilométerre található a görög (majd) római település, Heraclea Lyncestis romjai (Хераклеа Линкестис). Épülettöredékek, színház, két bazilika, valamint történelmi mozaikok is fennmaradtak. Az ásatási helyszínre a belépő fizetett.

  • Ókori színház Ohridban (Антички Театар Охрид) - Ez az egyetlen görög színház Macedóniában. Kr.e. 200-ból származik.

  • Samuel erődje (Самуилова тврдина) - Erőteljes középkori erőd, amely a 10. és 11. század fordulóján a bolgár állam fővárosa volt.

  • Illír sírok (királyinak nevezett) Selca e Poshtme-ban az albán oldalon.

Múzeumok

Sajnos itt nem találunk lenyűgöző gyűjteményű intézményt. Kisebb galériákra és kisebb történelmi múzeumokra számíthatunk. Meglátogathatjuk:

  • Csont-öböl (Праисториско наколно живеалиште) - Ez a környék egyik legérdekesebb múzeuma. Ő hazudik Ohrid és Trejca között Gradistében és egy ősi település rekonstrukciója. Nevét a tó vizében feltárt számos csontrégészeti leletről kapta.

  • Ohrid Robevci háza (Kosta Abrash) - A macedón építészet igen érdekes példája a 19. századból. Ma egy kis történelmi és néprajzi múzeumnak ad otthont, a közelben pedig egy kis lapidárium is található.

  • Történelmi Múzeum Pogradecben (Bulevardi Reshit Collaku 88.) - A térség történetét és néprajzi örökségét bemutató, erre a területre jellemző kis intézmény.

Hegyek

Egy tólátogatás (főleg a szezon vége után) remek alkalom lehet a jól megközelíthető, de még nem taposott hegyvonulatok egyikére. Néhány ösvény már ki van jelölve, de még mindig találunk csúcsokat és teljesen vadnak tűnő ösvényeket. Egy Galichica körüli séta felejthetetlen élményt nyújthat, és lehetővé teszi, hogy pihenjen a zsúfolt Ohridból.

Külön kérdés a kígyók és a viperák témája. A legtöbb idegenvezetőt figyelmeztetnek rájuk – valójában Ohrid környékén (főleg a Gołem Grad-i Prespa-tónál, más néven Kígyó-szigeten) több faja is él ezekből az állatokból, de csak néhány mérgező. Legyen óvatos, viseljen magasabb cipőt, és nézze meg a lábátde emiatt ne hagyja ki a hegyi kirándulást.A talált állatokat semmi esetre sem szabad megijeszteni, ijesztgetni vagy letaposni. Ha megharapott, ne vágja el a sebet, és ne próbálja kiszívni a mérget. A legjobb, ha a lehető leghamarabb orvosi segítséget nyújtanak a megharapottnak.

Hogyan lehet meglátogatni az Ohridi-tót?

Ha szezonban érkezünk a tóhoz, ne aggódjunk túlzottan a kiválasztott helyekre való utazás lehetősége miatt. A műemlékekkel rendelkező helyekkel meglehetősen gyakoriak a kapcsolatok, és nem lesz gondunk arra, hogy odajussunk, ahová szeretnénk. Valószínűleg meg fog történni, hogy gyalog kell lépnünk. Ebben az esetben legyen különösen óvatos - az utak itt meglehetősen keskenyek, és a balkáni sofőrök szeretnek tölteni. Ugyanez a helyzet a kis hegyi utakkal. Bár járhatatlannak tűnnek, ne lepődj meg, ha egy autó vagy egy száguldó motorkerékpár elhalad mellettük.

A turisztikai információk Európa ezen részének Achilles-sarka. Ohridban eddig nem épült ilyen létesítmény. A tavon az egyetlen ilyen pont Pogradec központjában található. Az eligazodási problémák esetén érdemes kikérni a lakók véleményét, ők minden bizonnyal adnak megfelelő tájékoztatást.

Ne feledje azonban, hogy az angol nyelv ismerete, különösen az idősek körében, nem túl gyakori. Bár a macedón nyelvben a lengyelhez hasonló szavak vannak, az orosz sokkal hasznosabb lehet. Ohrid lakóinak egy része biztosan ismeri a görög nyelv alapjait, de a politikai súrlódások miatt jobb, ha nem görögül kezdenek beszélgetést. Ha ismerjük Homérosz nyelvét, akkor a tó albán oldalán is megpróbálhatjuk használni.

Mikor érdemes ellátogatni az Ohridi-tó területére?

Minden attól függ, hogy mit akarunk csinálni tartózkodásunk alatt. Ha nem tudjuk elképzelni az utazást fürdés nélkül, akkor júliusban vagy augusztusban a legjobb Macedóniába vagy Albániába menni. A tó vízhőmérséklete a Balti-tengeréhez hasonló - nyáron az átlaghőmérséklet mellett a maximum 22 fokot is eléri. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy több száz turista biztosan ugyanazt a dátumot választja majd. A népszerűbb helyeken csak zsúfolt lesz. Szeptember végén a tó jóval lehűl (kb. 15 fok), és a benne úszás kellemetlen meglepetés lehet. Természetesen, ha a nyár sokkal melegebb a szokásosnál, akkor szeptemberben a víz hőmérséklete sokkal magasabb legyen.

Ha azonban jobban érdekel a túrázás, mint az úszás, az ideális időszak szeptember vége vagy június eleje lehet. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ilyenkor az éjszakák és a reggelek hűvösek lehetnek. Érdekes alternatíva lehet egy téli tóparti kirándulás, persze ha szerencsénk van és eltaláljuk a havat. Ellenkező esetben úgy alakulhat, hogy állandóan vizesek leszünk az esőben (bár a hőmérséklet magasabb lesz, mint Lengyelországban). Csak tapasztalt vezetők döntsenek a téli utazás mellett saját autójukkal (főleg, ha hegyi útvonalakra gondolunk). A városokban vagy az ösvényeken azonban nagy valószínűséggel csak néhány turistával találkozunk, és lesz lehetőségünk elkerülni az ünnepi nyüzsgést.

Nézetpontok

Nyugat-Európára jellemző kilátó alig található a tavon. A templomi harangtornyok és a mecsetek minaretjei még mindig használatban vannak, és aligha gondol valaki arra, hogy ezeket a turisták rendelkezésére bocsátja.

A bitolai óratorony eredeti funkcióját tölti be, nem látogatható. De nem kell tördelni a kezét - Galica csúcsai Ohrid fölé tornyosulnakamelyekből a legszebb kilátás nyílik a tóra. Ráadásul fizetni sem kell értük, és a panorámát sem háló, sem üveg nem korlátozza. Sőt, egyes kilátók a hegyek alsó részein találhatók, és senkinek sem okozhat gondot a megközelítésük. A legnépszerűbbek a következők:

  • Utca. János teológus Caneóban (Црква "Св. Јован Канео") - ez a tó legnépszerűbb kilátója. A turisták különösen szeretik a templom mögött található dombot.

  • Sámuel Ohrid cár erődje (Самуилова тврдина) - fizetős belépővel megmászhatjuk a falakat, és gyönyörű kilátás nyílik a városra és a tóra.

  • Az Ohridból Wełestovo-n át vezető út (Велестово) a Galiczicai-hegységben - íme néhány a legjobb kilátó azok számára, akik nem szeretik a turisták tömegét, és akik a városi nyüzsgés helyett inkább a vadon élő állatokkal való találkozást kedvelik. Körülbelül Racha (Rача) falutól egy földúton haladunk, ahol kisebb a forgalom, de megeshet, hogy egy macedón autó elhalad mellettünk, ezért jobb óvatosnak lenni séta közben. Néhány száz méterenként megnyílik előttünk a kilátás a tóra és a városra, és elkísérnek egészen addig, amíg el nem érjük a hegyvidéki zónát.

  • Magaro - Túrázzon ezen a Galiczica legmagasabb csúcsa lehetőséget ad mindkét tó (Ohrid és Prespa) egyidejű megtekintésére. Maga a hegy azonban egy kicsit nehezebben megmászható. A motoros turisták a parkolóhelyre hajtanak, és onnan a csúcs felé veszik az irányt (40 ° 57'14.5 "É 20 ° 49'44.0" K). Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a magasságkülönbség meghaladja a 600 métert.

  • Várhegy Pogradecben az albán rész (Rrenojat e Kalase se Pogradecit) - a középkori vár egykori helye, valószínűleg a legjobb kilátó a tó albán részének.

Konyha, éttermek és étkezés

A Balkán igazi paradicsoma azoknak, akik szeretnek jól étkezni. Ohridi tartózkodása alatt érdemes ellátogatni a pékségbe, a hagyományos helyi sütés ún "gevrek" (egyfajta törökországi bagel, szezámmaggal megszórva), ott gyakran vehetünk tipikus balkánit "korcs" vagyis egy olyan tortát, amivel a szíved kívánja (van gyümölcsös édes változat, de hússal, sajttal vagy krumplival is). Egy másik sütemény az Ohridi-tóból a torta "gjomleze". A macedónok esznek ilyen ételeket "ajran" ami joghurtból és vízből készült török ital. Nem szabad összetéveszteni az "ajwar"-val, amely egy tökből vagy padlizsánból, paprikából és fűszerekből készült balkáni paszta.

A tavat is uralják halászlé (ribna ćorba) és egyéb halételek. Vitatott kérdés az ohridi pisztráng, amely számos helyi étterem étlapján szerepel, bár Macedóniában tilos kifogni. Albániában nincs tilalom ezeknek a ritka halaknak a kifogására. Számos környezetvédelmi szervezet jelzi, hogy ez a gyakorlat hamarosan az endémiák eltűnéséhez vezethet. Szóval inkább próbáld ki Albán Kernack kolbász.

A tó mindkét oldalán lehetőségünk lesz inni egy-egy jót győzelem és Albán vodka raki.

A vegetáriánusok szinte minden éttermet megtalálnak bolti saláta uborkából, paradicsomból, paprikából, hagymából és sajtból áll.

A strandok

Ha a tóhoz érünk, mindenképpen fürödni akarunk. Itt vannak a strandok elég szűknyáron zsúfolt és modern infrastruktúra hiánya. A tó vize nem a legmelegebb (elvégre hegyvidéki terület), júliusban vagy augusztusban lesz a legnagyobb esélyünk egy kellemes fürdőzésre. Sok strand közepes méretű kavicsokból áll. Ezen kívül Ohrid partjának nagy része betonsétány - az első strand a városközponttól körülbelül 2 kilométerre délre található. Ha szereti ezt a fajta szórakozást, annak érdemes megismerkednie a strandpartik tervével – a nyári hónapokban elég gyakran szerveznek ilyeneket.

Saint Naumában kevesebb turistát találunk, mint a nyüzsgő Ohridban, itt is találunk egy apró kavicsos zónát a víz bejáratánál.

Egy jóval nagyobb és homokos tengerparton az albán Pogradecben pihenünk.

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Európa