Sixtus-kápolna - jegyek, városnézés, történelem és freskók

Tartalomjegyzék:

Anonim

Ismert az egész világon Sixtus-kápolna (a Cappella Sistina tulajdona) a szakrális művészet mesterségbeli tudásának egyik legfontosabb példája. A pápa magánkápolnájának oldalfalait a legnagyobb mesterek díszítették A 15. századtól Reneszánsz, amelyet Olaszországban úgy hívtak quattrocento. A szó egyszerűen azt jelenti 400 és ben készült művekhez használják 15. század (1400-1499). A freskókon dolgozó művészek közül olyan neveket, mint pl Sandro Botticelli ha Pietro Peruginoamelynek ő volt a leghíresebb tanítványa Rafael Santi.

A kápolna igazi kincse azonban a teljes ecsetboltozatot beborító hatalmas freskó Michelangelo című falfreskója a végső ítéletet ugyanattól a szerzőtől.

Ez a cikk a vatikáni útmutatónk része, amelyet itt talál: A Vatikán: Városnézés, műemlékek és legnépszerűbb látnivalók.

A Sixtus-kápolna az Apostoli Palota része, és a Vatikáni Múzeumok komplexumának látogatása során látogatható.

Történelem

A Sixtus-kápolna története a második feléig nyúlik vissza XV század. Azelőtt egy középkori is volt ugyanott Cappella Maggiore (latin Cappella Magna, lengyel Nagykápolna)melyik fele XVI század már nagyon rossz állapotban volt. A régi lebontásáról és a kápolna építéséről a pápa döntött Syctus IV ban ben 1475.

Az új épület kezdettől fogva a pápa magánkápolnájaként szolgált, a kizárólag az egyházfőnek és a legfontosabb egyházi méltóságoknak szánt szentmisék megtartására. Emiatt a bejáratot csak belülről tervezték Apostoli Palotaés magának az épületnek szigorú formájúnak kellett lennie, inkább egy erődítménynek, hogy elriassza a potenciális ellenségeket. Ezt ne felejtsük el XV század A Pápai Állam különbözött a mai Vatikántól – háborút folytatott, kereskedelemmel és diplomáciával is foglalkozott.

A kápolna tervezéséért az építész felelt Baccio Pontelli. Az építkezést egy firenzei származású felügyelte Giovannino de Dolci. A templom építését kb 1481két év múlva pedig felszentelték a kápolnát.

A kápolnában konklávét szerveznek, azaz a bíborosok összejövetelét az új pápa megválasztására. A szavazás titkos és addig ismétlődik, amíg a jelölt legalább 2/3-os többséget meg nem szerez. A kápolnában az első konklávét ben szervezték meg 1492, melynek eredménye a pápaválasztás Sándor VI. A konklávé alatt egy speciális kályhát helyeznek el a kápolnában, amely az összejövetel hatásának bejelentésére szolgál (a fehér füst a Krisztus helytartójának megválasztásának sikerét, a fekete füst pedig a bíborosok közötti nézeteltérést jelzi).

A név etimológiája

A Sixtus-kápolna neve közvetlenül Sixtus pápa nevéből származik. Érdemes megjegyezni, hogy ne kövessen el hibát. Egyszer hallottuk az egyik hírtelevíziós újságírót, amint makacsul Szextin kápolnának nevezte a híres kápolnát…

Építészet

A Sixtus-kápolna téglatest alakú, hossza kb 41 méter, szélesség kb 13,5 méter magassága pedig kb 21 méter. Mint korábban említettük, a külső homlokzatot a szigorúság és a dekoráció hiánya jellemzi. A kápolnát korlát osztja két egyenlőtlen részre.

A termet felülről jellegzetes hordóboltozat (más néven hordóboltozat) zárja le lunettákkal. Ez a szerkezet legimpozánsabb része építészeti szempontból.

Freskók

A kápolna legfontosabb attribútumai a falakat és a boltozatot borító freskók. BAN BEN XV század falfreskói készültek különböző reneszánsz mesterektől. Ugyanakkor a boltozatot csillagos ég motívum borította. Óriás ecsetfestmények Michelangelo a következő században jelent meg.

15. századi falfreskók

A quattrocento korszak híres művészei (A 15. századtól Reneszánsz) -val Toszkána és Umbria. A meghívott mesterek között voltak: Sandro Botticelli, Domenico Ghirlandaio, Il Perugiano, Il Pinturicchio ha Cosimo Rosselli.

Mindkét oldalfalra hat jelenet van festve. Az egyik oldalon jeleneteket fogunk látni Újtestamentum életet ábrázolva Jézus Krisztusa második jelenetből pedig azzal Ótestamentum időszakból Mózes.

A freskók közül érdemes odafigyelni az ábrázoló festményre A kulcsok átadása St. Péter kefe Pietro Perugino, pontosabban egy hatalmas tér épületekkel a háttérben. Nehéz nem azt a benyomást kelteni, hogy a központi szerkezet a firenzei katedrális híres kupolájára emlékeztet. A tér mindkét oldalán az ókori Rómában népszerű diadalívek találhatók.

Michelangelo freskója a mennyezeten

A híres kápolnának kezdetben nem volt díszített boltozata, amelyet néhány római templomból ismert csillagos ég motívum borított (lásd pl. Santa Maria Sopra Minerva bazilika a Pantheon mellett, ahol egy figurális szobor is található Jézus a kereszttel vésők Michelangelo). BAN BEN 1504 a kápolna azonban felújítást igényelt, melynek során a mennyezetet lebontották, és lyukakat fúrtak, amelyeken vasláncok haladtak át. A pusztítás utóhatása a pápa döntése volt Julius II egy teljesen új boltozatdísz létrehozásáról.

Julius II, akit ben választottak meg tisztségére 1503nem úgy volt pápa, ahogy ma értik – a király vagy akár a császár szó jobban megfelelne. Uralkodása alatt a pápai államok új területeket hódítottak meg, harcokat és ostromokat vívtak, pl. Bolognában. A della Rovere családból származó pápa volt a pápák közül az utolsó, aki lóháton kísérte csapatait. És az ő pápasága alatt jött létre svájci gárdaAkkoriban ez alabárdosok válogatott osztaga és a pápa magángárdája volt.

II. Julius nagy építőként is híres lett. Célja az volt, hogy az ókori római császárokéhoz hasonló örökséget hagyjon hátra. Az ő uralkodása alatt rombolták le az ókeresztény templomot Utca. Péter és megkezdődött az új építése, valamint felgyorsult a palotaegyüttes rekonstrukciója.

A templomfő egyik legambiciózusabb terve az volt, hogy a Sixtus-kápolna megrongálódott boltozatát nagyméretű freskóval fedték le. A pápa szemében a projekt végrehajtója nyilvánvaló volt - Michelangelo. Végül is a pápa volt a reneszánsz mester egyik fő megrendelője és pártfogója.

Maga a művész egy kicsit másképp látta ezt. Először is, Julius már megbízott neki egy projektet - a háromszintes sírkövét, amelyet a Szent Bazilikában kellett felállítani. Péter. Fiatal kora ellenére Michelangelo már elismert szobrász volt, és ezt a megbízást élete legfontosabb projektjeként kezelte. A művésznek még a megfelelő márványt is sikerült kiválasztania, és részletes tervet készített a díszített emlékműhöz 47 szobor a méretekről 7 x 11 méter. A második probléma Michelangelo volt nem érezte magát festőnek, és soha nem festett nagyobb freskót.

Juliusz azonban elvesztette érdeklődését a sírkő és be 1506 utasította Michelangelót, hogy kezdje meg az előkészületeket egy freskó festésére a méretű boltozatra 800 méter2. Ez utóbbi azonban nemcsak visszautasította, hanem nyílt konfliktusba is került az egyházfővel, és elhagyta a várost. Megkérdőjelezhetetlen sokoldalúsága ellenére a művész nem szerette a festészetet, és inkább más projektekkel foglalkozott. Itt érdemes megemlíteni, hogy a sírkő végül elkészült, de kevésbé ambiciózus formában. Bizonyára sok olvasó ismeri – a középső része az szarvas ülő Mózes szobra, maga az emlékmű pedig ben található Utca. Péter Okiban a Colosseum közelében.

Végül a művészt rávették, hogy jöjjön vissza és kezdjen el dolgozni a projekten. A munka a nap közepétől folytatódott 1508 októberig 1512 (1510-1511-ben körülbelül egy év szünettel). Úgy gondolják, hogy a művész gyakorlatilag az egész festményt egyedül készítette - vagyis másként, mint Rafael Santiakik a hallgatókkal freskókat festettek a palota reprezentatív termeiben (strófák).

Ma a kápolna közepén állva és felnézve csodáljuk a magasban lévő emberi alakokat különféle pózokban, és nem mindig csodálkozunk azon, hogy a művész hogyan tudott ilyen csodálatos alkotást létrehozni. És egyáltalán nem volt olyan egyszerű! A munkálatok során egy speciális állványt állítottak fel, amelyen Michelangelo ideje nagy részét fekve töltötte, vagy ritkábban állva vagy ülve görbe nyakkal.

Egész idő alatt elég közel volt a festékhez, hogy a cseppjei közvetlenül az arcára csöpögjenek, és a szemébe estek. Munkába sok segítő kísérte, akiknek feladata volt többek között festékek keverése és behozatala. Maga a művész valószínűleg ritkán ereszkedett le napközben az állványzatról.

Fenséges freskó ábrázol 9 jelenet az Ószövetség Geneziséből, beleértve a leghíresebb ábrázoló jelenetet is Ádám teremtéseamely a popkultúra állandó jellemzőjévé vált.

Minden jelenet időrendi sorrendben:

  • Isten elválasztja a világosságot a sötétségtől,
  • Isten teremti a napot és a holdat,
  • A tenger elválasztása a szárazföldtől,
  • Ádám teremtése,
  • Éva teremtése,
  • Eredendő bűn,
  • Noé áldozata,
  • Árvíz,
  • Noé részegsége.

A főbejárat felől nézve a sorrend fordított, és valószínűleg ez volt a festés sorrendje (a művész a "Noé részegsége" című alkotással kezdte).

Felfelé nézve figyeljünk a kiterjedtebb háttér, tájkép hiányára. Az emberi alakok vannak az előtérben, és minden más csak egy egyszerű kiegészítés.

Michelangelo utolsó ítélete

A reneszánsz művész nagy alkotásai közül a második az oltárfalon látható freskó a végső ítéletet a méretről 13,70 x 13,20 méter. Ez a festmény majdnem elkészült 30 év a boltozati munka befejezése után, amikor a művész már mögötte volt 60. születésnap.

A freskó megrendelését St. 1533 pápa Kelemen VII, majd egy évvel későbbi halála után a megrendelést utódja is megerősítette Pál III. Michelangelo már majdnem egy festmény elkészítésére készült 3 év, és a kápolnában megkezdődött a munka 1536 és kb 5 év ban ben 1541.

Az Utolsó ítélet kifejezésében különbözik a boltozaton lévő festménytől. Mindkét műben a meztelen vagy félmeztelen figurák állnak az előtérben, de az új mű több szorongást, negatív gondolatokat vált ki. Nem meglepő azonban, ha figyelembe vesszük, hogy a művész olyan jelenetek szemtanúja volt, amelyek kétségbe vonták az emberi döntésekben és az erkölcsösségben. Michelangelo ben Rómában volt 1527 a véres ostrom és Róma csapatok általi kifosztása során V. Károlyamelyet ma úgy hívnak Sacco di Roma (Róma kifosztásával). A támadók nem voltak restek emberekkel vagy műalkotásokkal bánni.

A festmény közepén a művész egy izmos figurát helyezett el Jézus Krisztusmelynek sziluettje kell, hogy eszünkbe jusson a című ősi szobor Belweder törzs (látjuk majd Pio-Clementino Múzeum a Vatikáni Múzeumok komplexumában). A Megváltó lábaitól jobbra Szent Péter alakja látható. Saját bőrét tartó Bartholomew, akinek arca Michelangelo önarcképe.

Maga a dizájn, anélkül, hogy a végeredményről bármit is szólna, sok akadozást okozott, amit a karakterek teljes pucérsága okozott.

Pápa Pius IV a tridenti zsinat után elhatározta, hogy átfesti a magánrészeket, amit el is vállalt 1565 Michelangelo tanítványa Daniele da Volterraamelyet azóta inkább úgy ismernek Párduc (Il Braghettone). Sajnos ezek a változtatások a freskó szerzőjének életének utolsó hónapjaiban történtek. Szerencsére nemrég eltávolították a hozzáadott réteget, és a híres freskó eredeti változatában ismét látható.

A Sixtus-kápolna megtekintése

A Sixtus-kápolna az Apostoli Palotában található, és a Vatikáni Múzeumok komplexumának része. Sajnos ez a komplexum egyik legzsúfoltabb része, ahol napközben számtalan tömeg lehet.

A Sixtus-kápolna gyakorlatilag a Vatikáni Múzeumok komplexumának legvégén található, és ahhoz, hogy elérjük, hosszú galériákon és folyosókon kell keresztülmennünk.

A kápolnában fényképezni, mobiltelefont használni tilos. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez egy vallásos hely - ezért szükséges a megfelelő öltözet.

Jegyek a Sixtus-kápolnába

Nem lehet csak magát a kápolnát meglátogatni – mindig rendes jegyet kell vennünk a Vatikáni Múzeumokba. A jegyekről bővebben a Vatikáni Múzeumokról szóló cikkben írtunk, amit itt talál.

Bibliográfia:

  • Világmúzeumok: Vatikáni Múzeumok, Arkady Kiadó, 1968