Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Charlottenburg-palota (németül: Schloss Charlottenburg) egy barokk palota Berlin nyugati részén, amely a brandenburgi választópolgárok nyári rezidenciájaként épült az év végén. XVII század, és a következő két évszázadban a porosz uralkodók egyik legfontosabb székhelye lett.

Bár az uralkodó fő székhelye Brandenburg leszármazás Hohenzollerns a mai német főváros (németül: Berliner Schloss) kellős közepén állt egy már nem létező kastély, a Charlottenburg-kastély sem maradt el tőle. A pompás barokk, rokokó, sőt klasszicista kamrákban sétálva könnyedén átvihetjük gondolatainkat a rég letűnt időkre.

Nyári rezidenciából reprezentatív királyi palotává

A Charlottenburg-palota eredete a végéhez ér XVII századamikor a brandenburgi választó Frigyes I menyasszonyának adományozta 1684 a hannoveri Sophia Charlotte-nak birtok és falu Lietze. Abban az időben Berlin viszonylag kis város volt, és a környék messze volt a kapujától. A megszerzett területen a választók egy nyári rezidenciát terveztek emelni, ahol egyedül (udvarmesterei, esetleg meghívott vendégek társaságában) hódolhat az örömöknek.

Zofia Charlotta, húga I. György, Nagy-Britannia királya, híres volt a művészet és az építészet iránti szeretetéről, és az új rezidencia művészi lelkét tükrözte. A palota barokk kialakításáért az építész felelt Johann Arnold Nering, a barokk kertek előkészítésére pedig egy francia tervező Siméon Godeau. Az építési munkák ben fejeződtek be 1699és az új palotát elnevezték Lietzenburg. Ekkor egy kétszintes, kupolával ellátott szárnyat alakítottak ki.

BAN BEN 1701 Frederick maradtam Poroszország királya és új pozíciójához reprezentatívabb kastély kellett. Ezért úgy döntöttek, hogy megváltoztatják a Lietzenburg-palota rendeltetését. Az uralkodó ezután megbízta az építészt a palota teljes újjáépítésével Eosander von Göthe, és a munka megkezdése előtt és ihletet keresve elment Versailles-ba és más olasz és francia palotákba. Végül a szobák többségét modernizálták, és két, a belső udvart lezáró szárnyat bővítettek, aminek köszönhetően Frigyes mindenféle komplexus nélkül fogadhatta a többi európai királyt.

Zofia Charlotta idő előtt meghalt 1705, mindössze 36 éves. A kétségbeesett király, tisztelni akarva emlékét, a palota nevét Lietzenburgról Charlottenburgra változtatta, ami szabad fordításban azt jelenti. Charlotte kastélya. A későbbi város, amely in 1920 beépült Berlin közigazgatási határai közé.

Barokktól rokokóig - Nagy Frigyes terjeszkedése

A mai nevén a komplexum központi részén található szobák A régi palota, barokk stílus jellemzi. A keletiben rokokó díszek láthatók Új szárny (német Neuer Flügel)amelyeket közvetlenül a trónra lépés után adtak hozzá II. Frigyes (Nagy).

Ma Nagy Frigyest kemény, könyörtelen uralkodóként tartják számon. Élete elején azonban semmi sem utalt erre. I. Frigyes, néha hívott Katona király, gyakran tördelte kezét elsőszülöttjére, aki ahelyett, hogy megtanulta volna a hadviselést, inkább orral ült a könyvekben és csodálta a művészetet. Egyszer régen, Fryderyk, annyira dühös voltam a fia érdekei miatt, hogy büntetésül elégette a leendő trónörökös összes könyvét.

A művészet (különösen a francia) által lenyűgözve Nagy Frigyes nemcsak apja teljesítményét felülmúlva lett Poroszország első királya, hanem a művészetek mecénásaként és a merész rokokó díszítések nagy szószólójaként is híressé vált. A Nagy Frigyes uralkodása alatt épült vagy újjáépített palotákban látható stílust néha nevezik a fráter rokokó.

Ennek a stílusnak a legnagyobb példái Potsdam városában találhatók Sanssouci palota és a Charlottenburg-palota új szárnyának banketttermeiben.

Háborús pusztítás

világháború végén a légitámadások során a palota és a mellette lévő palota Új pavilon sokat szenvedtek. A háború után több évtizeden át folyt a komplexum rekonstrukciója, végül az eredetihez közeli állapotba állították vissza, majd megnyitották a nagyközönség előtt.

Itt-ott azonban hiányoznak a díszítések vagy a mennyezetfestmények (köztük a helyrehozhatatlanul megrongálódott mennyezeti festmények az Újszárny Fehér termében), amelyekről csak a helyiségek nevei emlékeztetnek, egyes helyiségekben pedig az ornamentika ill. a díszítések nem tükrözik az eredetit. A bútorok egy részét más brandenburgi palotákból hozták, köztük a már nem létező berlini várból.

Látogatás a Charlottenburg-palotában és kertekben (2022 novemberétől)

Mielőtt elindulna a Charlottenburg-palotába, érdemes felismerni, hogy az egész komplexum a következőkből áll 5 látogatható objektum. A legfontosabb látnivalók a régi palota és a charlottenburgi palota új szárnya (Mindkét részt önállóan látogatjuk) és a palota hívott Új pavilon.

Rajtuk kívül még két épület található a kertekben, amelyeket érdemes meglátogatni. Ezek Kilátótorony (volt teaház, ma porcelánmúzeum) ill Hohenzollern család mauzóleuma.

Minden létesítményt önállóan és idegenvezető nélkül látogatunk meg. A palota kertjébe ingyenes a belépés. Az összes többi látványosság jegyes.

Ha békében szeretne ellátogatni az összes helyszínre, és egy kellemes sétát tenni a kertben, akkor látogasson el legalább öt órás ütemezést. A komplexum valóban nagy, a palota mindkét részében több tucat apartman és szoba található. Szerintünk a legjobb a nap első felében érkezni, ennek köszönhetően minimalizáljuk a legvégén való rohanás kockázatát. Minél inkább a palotában van egy ingyenes lengyel nyelvű audio útmutató, és az alkalmazás nagyon barátságos.

És a látogatás sorrendje? Mi magunk először az Újszárnyat, majd a kerti épületeket, végül a Régi Palotát látogattuk meg. Elméletileg eredményesebb az Ópalotát és az Újszárnyat egymás után meglátogatni, de egy hosszabb kerti sétaszünetnek köszönhetően talán kevésbé unjuk magunkat a több tucat lakásban való sétálástól.

Charlottenburg palota

Az épület két része nyitva áll a nagyközönség előtt a Charlottenburg-palotában - Régi palota, azaz a komplexum legrégebbi, központi része, és a keleti szárny (New Wing), amely Nagy Frigyes uralkodása idején épült. Mindkét rész külön jegyzett és önállóan látogatható.

A palotaudvaron áthaladva érdemes figyelni a monumentális, barokk bronz lószobrot, amely Brandenburg választófejedelmét ábrázolja. Frigyes Vilmos (1620-1688).

Régi palota (német Altes Schloss)

A komplexum legrégebbi, központi része a barokk Régi palota, melyet a kupolával zárt magas torony és a három oldalról zárt udvar jellemez. A kupola tetejére nézve a Szerencse istennőjének arany szobrát vesszük észre.

A régi palota eredetileg Zofia Charlotte választópolgárok nyári menekülési pontjaként szolgált, de I. Frigyes megkoronázása után tipikus királyi rezidenciává építették át - közönség és reprezentatív helyiségekkel.

A szobák többségét a háborús károk után újjáépítették, de néhányat eredeti állapotában is megőriztek. A palota termeiben sétálva mennyezeti festmények, damaszttal bélelt falak vagy egyedi készítésű bútorok és órák gyönyörködhetnek benne. A bútorok egy részét a már nem létező berlini kastélyból mentették meg, amelyet most újjáépítenek, és múzeumként fog működni.

A Régi Palota meglátogatása során több mint 20 szobán és apartmanon megyünk keresztül. Köztük látni fogjuk többek között:

  • csupa pompa Porcelán dolgozószobaamely díszíti 2700 porcelán edény és egyéb tárgy (a helyszínen érdemes felnézni és a mennyezet és a fal illesztésénél térbeli elemeket megfogni).
  • gazdagon díszített kápolna, ami azért jelenség, mert az evangélikus templomokhoz inkább az egyszerűség, mint a barokk pompa társul,
  • Ősök csarnoka befestett porosz uralkodók függő portréival XVIII és századi XIX (látogatásunk során nem lehetett belépni a szobába és csak az ajtón láttunk be),
  • a királyné közönségterme, melyben két lengyel akcentussal is találkozhatunk – az egyik festményen Fryderyk mellett egy lengyel király áll. Stanisław Leszczyńskiegy másik pedig három király találkozását mutatja be: Erős Augustus II, I. Frigyes porosz és IV. Frigyes Oldenburg dán (ez a kép a kandalló fölött lóg),
  • A rómaiak és görögök életének jeleneteit ábrázoló, Brüsszelben készült faliszőnyegek díszítik a király monumentális dísztermét.

A túra utolsó szakasza az első emelet bejárata, ahol többet megtudhatunk a Hohenzollern-dinasztiáról.

Érdemes megtervezni a régi palota meglátogatását legfeljebb 90 percig. Maga az audio guide (ingyenes, lengyel nyelven) nagyjából egy óráig tart, de egyes helyiségekben (pl. a porcelánszoba vagy a kápolna) több időt tölthetünk, mint amennyit a felvétel sejtetne.

Új szárny (német Neuer Flügel)

Nagy Frigyes trónra lépett Szent. 1740 és szinte azonnal megrendelte Georg Wenzeslaus von Knobelsdorff új szárnnyal bővítve a meglévő Charlottenburg-palotát. Az új uralkodó nem kímélte a pénzt, elvégre ez volt az első hivatalos lakhelye.

A régi palotához hasonlóan itt is csupa pompa a szobák, de rokokó stílus jellemzi őket. Említésre méltó, hogy az uralkodó a fűtés beépítését bízta meg, aminek köszönhetően a palota télen is használható volt.

A palota e részének legnagyobb kincse a két gazdagon díszített bankettterem.

Ebédlőként szolgál A Fehér Csarnok a díszek sokaságával azonnal megragadja a tekintetet, bár megjelenése sajnos eltér a háború előttitől - mindenekelőtt a jelenetet ábrázoló mennyezeti festmény hiányzik Peleus és Tethys esküvője. Eredeti fénykép a szobáról 1910 látni fogjuk az egyik táblán.

A második a bankett termek közül, hosszan 42 méteres Gold Gallery, a rokokó egyik legszebb példája Európában. Csavargó díszek díszítik a falakat és a mennyezetet egyaránt.

A királyi paloták kedvelői nem fognak csalódni Nagy Frigyes és felesége magánlakásaiban, amelyek tele vannak bútorokkal, órákkal és műalkotásokkal, és némelyik damaszt falú.

A szobákat körbejárva az uralkodó művészethez, főleg a franciához való kötődése látható – a festmények között láthatunk többek között ezek az ecset Antione Watteau (beleértve a festmény második változatát a Louvre-ban, címe Indulás Cytherába, szoba Gris-de-Lin).

Egy másik említésre méltó szoba a könyvtár. Sok uralkodóval ellentétben Nagy Frigyes igazi humanista volt és a könyvtár gyakorlati szerepet töltött be számáraés nem csak reprezentatív. Mindegyik palotájában volt egy olvasóterem, sőt, mindegyikben az uralkodó őrizte kedvenc könyveinek másolatait, hogy bármikor visszatérhessen hozzájuk.

Nagy Frigyes azonban nem volt olyan gyakori látogató Charlottenburgban. A Sanssouci-palota felépítése után az uralkodó inkább ott töltötte a nyári hónapokat.

Néhány apartman klasszicista belsővel rendelkezik. A száműzetésből hazatérve v 1809 a királyné a palotában lakott Porosz Luiza, feleség Frigyes Vilmos III. Ő maga volt felelős a lány lakásainak tervezéséért Karl Friedrich Schinkel, amiről a cikk későbbi részében írtunk bővebben.

A túra utolsó szakaszában az Öreg Palota határain belül található barokk terembe megyünk, amely kevesen sértetlenül megúszta a szövetséges légitámadásokat.

Ahhoz, hogy meglátogassuk az Újszárnyat, meg kell tennünk 65-70 perc. Az audio guide (ingyenes, lengyel nyelven) körülbelül 55 percet vesz igénybe.

Új pavilon (német Neuer Pavillon).

Közvetlenül a főpalota mellett áll Új pavilon Első pillantásra nem nyűgöz le a mérete, bár az olasz építészet kedvelőit biztosan elbűvöli villastílusa.

Ezt a jellegzetes épületet a király rendelte meg Frigyes Vilmos III évek múlva 1824-1825. A palota az uralkodó pihenőhelyeként és az udvari élet nehézségei elől való menekülésként szolgált. Az egyik leghíresebb berlini építész volt felelős az épület karosszériájának és belső tereinek tervezéséért, Karl Friedrich Schinkelaki bevezette Poroszországba a klasszicista építészetet. Berlin belvárosában járva több szerzői épületre is rábukkanunk. Közülük a leghíresebbek: Új Őrház által Unter den Linden, Régi Múzeum (német Altes Múzeum) tovább Múzeum-sziget és a templom Friedrichswerdersche.

Az épület sokat szenvedett a bombázás során 1943de tervek és fotók alapján sikerült helyreállítani a híres építész által tervezett belső tereket. Jelenleg az épület művészeti galériaként és múzeumként működik.

Annak ellenére, hogy a charlottenburgi kastélyhoz hasonló pompát belülről nem fogunk megtapasztalni, érdemes úgy megtervezni a látogatást, hogy legyen ideje benézni, ahol négy terem van szentelve Schinkel életének és munkásságának. A palota egyfajta művészeti galéria is – számos helyiségben német alkotásokat is kiállítottak Tizenkilencedik század a romantika mesterei.

Az egyik szobában ecsetfestményeket láthatunk majd Caspar David Friedrich. Ez azért érdekes, mert Friedrichnek kellett volna Schinkelt rávennie arra, hogy az építészetnek szentelje magát anélkül, hogy tudta volna! Schinkel festményt látott az egyik kiállításon Vándor a ködtenger felettmajd arra a következtetésre jutott, hogy soha nem fog olyan szintet elérni, mint Friedrich a festészetben, és ennek eredményeként teljes mértékben az építészetnek szentelte magát.

Az Új Pavilonban (más néven Schinkel Pavilonban) láthatjuk még:

  • Schinkel által tervezett földszinti átépített lakások,
  • Az előcsarnokot pompeusi stílusú falfestmények díszítik,
  • Schinkel festményeinek és használati tárgyainak gyűjteménye (beleértve a székeket, bútorokat),
  • képgyűjtemény Eduard Gaertner, köztük egy háromrészes festmény, amely a Kreml panorámáját, valamint Párizs és Berlin tájait ábrázolja,
  • romantikus ecsetfestmények Carl Blechen,
  • egy festménycsoport, amely az egykori Berlint ábrázolja - köztük az Unter den Linden utcát,
  • történelemre utaló képek A Német Rendből - az egyik a lengyelek támadását mutatja be a malborki vár ellen, a másik pedig Toruń alapítását,
  • Christian Daniel Rauch szobrai.

Összesen kevesebb, mint 20 látogatható szoba található. Sajnos 2022 októberében csak az angol nyelvű audiokalauz volt elérhető a helyszínen. Jó, ha legalább egy látogatást tervez a villában 40 perc.

Charlottennburg Garden (németül: Schlossgarten Charlottenburg)

Több mint hosszan nyújtva 800 méter A Charlottenburg Garden egy zöld oázis Berlin nyugati részén. Kanyargós sétautak, tó, szobrok, padok és szabadon sétáló kacsák vagy mókusok – mindez azt jelenti, hogy berliniek és turisták nagy számban érkeznek ide (főleg meleg napon).

A projekthez A 17. századtól A barokk kert kialakításáért a Zofia Charlotte által felkért francia építész felelt Siméon Godeau, az udvari kertépítész tanítványa Lajos XIV. Nagy Frigyes uralkodása alatt a kert megőrizte formáját, de a későbbi uralkodók az angolkert kevésbé formális stílusa mellett döntöttek, amely máig fennmaradt.

A kertbe a belépés ingyenes, a kapuk egész évben nyitva állnak. A parkban két jegyes objektum található, amelyeket a kastély pénztáraiban jegyvásárlás után tekinthetünk meg.

Figyelem! Mindkét emlékmű csak a nyári szezonban tart nyitva.

Hohenzollern család mauzóleuma (németül: Mausoleum im Schlossgarten)

Szeretett feleségem korai halála után Porosz Lujza ban ben 1810 király Frigyes Vilmos III megbízást adott egy csodálatos mauzóleum építésére a palota kertjében, ahol eltemethetné kedvesét. Luisa élete utolsó évét a Charlottenburg-palotában töltötte, és néhány lakásban otthagyta a klasszicista belső teret.

A mauzóleum projektjét egy wrocławi születésű személyre bízták Heinrich Gentz, utóbbi pedig a már említett Karol Friedrich Schinkel támogatásával klasszicista homokkő építményt emelt dór templom formájában.

Az épület fókuszpontja a királynő carrarai márványból készült valósághű sírja volt, és a vésett mellszobra Christian Daniel Rauch. Évek múlva 1826-1829 úgy döntöttek, hogy egy új templomot (pontos másolatot) hoznak létre márvány felhasználásával, és az eredeti mauzóleumot a közeli Potsdamba helyezték át. Pavia-szigetahol a mai napig áll.

III. Frigyes Vilmos halála után a mauzóleumot kibővítették, és egy apszis formájú második szobával bővítették, ahol a király sírkövét helyezték el, és ahová Louise királynő sírját helyezték át. Rauch ismét felelős volt III. Frigyes Vilmos sírjának építéséért.

A következő bővítésre az években került sor 1888-1894. Az első német császár halála után I. Vilmos. elhatározták, hogy szülei mellé temetik a családi mauzóleumban. Két évvel a császár halála után a felesége meghalt. Augusta királynőamelynek lenyűgöző sírköve is van.

A fent leírt négyen kívül a dinasztia más tagjait is a mauzóleumban temették el, de reprezentatív sírkövek nélkül. Némelyikük kriptában van eltemetve, ami azonban nem megengedett. (2022 októberétől)

10 percen belül meglátogathatjuk a mauzóleumot.

Belweder (németül: Belvedere im Schlossgarten) - porcelánmúzeum egy egykori teaházban

A palotakertekben emelt épületek közül a második egy háromszintes kék palota (Belvedere néven), amely ben épült. 1788. Ez volt az ún teaház, pihenőhely a királynőnek és vendégeinek/kúriáinak.

Jelenleg porcelánmúzeum működik a palotában. Három emeleten porcelángyűjtemény került kiállításra. A kiállított tárgyak többsége váza, tányér és csésze. Különösen figyelemre méltó a létező legnagyobb porcelángyűjtemény, amelyet egy berlini gyárban gyártottak KPM (Königlichen Porzellan-Manufaktur).

A KPM gyárat ben hozták létre 1763. Kezdeményezője Nagy Frigyes király volt, akit a mai névanyaggal élve a globalizáció ellenfelének nevezhetnénk. Fryderyk arra törekedett, hogy függetlenedjen az importtól – különösen a legdrágább termékektől. Ezért született meg az a döntés, hogy porcelánt közvetlenül Poroszországban gyártanak, aminek köszönhetően nem kellett termékeket importálni Meissenből, Münchenből vagy Európából.

A Berlinben gyártott porcelánok mellett más német gyárak termékeit is láthatjuk a helyszínen.

onnan fogunk költeni 20-45 perc.

Jegyárak és jegytípusok (2022. novemberi állapot)

A kertek bejárata biztosított ingyenes. A palotalakások és a kertben lévő épületek megtekintésére jegy szükséges.

Az egyes látnivalókra egyszeri jegyek és kombinált jegyek is kaphatók charlottenburg +, melyik lehetővé teszi, hogy egy nap alatt minden létesítménybe beléphessen.

Egyszeri jegyárak:

  • Régi palota - 12 € (8 € csökkentve),
  • Új szárny - 10€ (7€),
  • Belweder palota - 4€ (3€),
  • Mauzóleum - 3€ (2€),
  • Új pavilon - 4€ (3€).

Az egyszeri jegynek akkor van értelme, ha a palotának csak egy részét (a régi palotát vagy az új szárnyat) és a többi épület egyikét szeretné meglátogatni.

Charlottenburg + jegyköltség 17 € (13 € csökkentve) és megvásárolhatjuk a jegypénztárban, vagy online, kis felár ellenében (+ 2 €) a hivatalos weboldalon. Az online jegyvásárlással elkerüljük, hogy sorban álljunk a jegypénztáraknál, és azonnal megkezdhetjük a városnézést, ami a turisztikai csúcsszezonban hasznos lehet.

Családi jegy is kapható charlottenburg + családi jegy árban 25€amely lehetővé teszi két felnőtt és legfeljebb négy 18 éven aluli gyermek belépését.

Figyelem! Ha bent akarunk fotózni, külön engedélyt kell vásárolnunk, ami benne van az árban 3€ (minden objektumra). Ellenkező esetben a személyzet a kamera eltávolítása után megdorgál bennünket.

Nyitva tartás (2022 novemberétől)

A palotakomplexum összes tárgya hétfőnként zárva tartanak.

Más napokon a nyitvatartási idő évszaktól függően változik.

A Régi Palota és a Nowe Skrzydło a nyári szezonban (04.01.-10.31.) 10:00 és 17:30 között, más hónapokban 10:00 és 16:30 között tart nyitva.

Az Új Pavilon a nyári szezonban 10:00-17:30, novemberben és decemberben 10:00-16:00, januártól március végéig 12:00-16:00 óráig tart nyitva.

A Belweder Palota (porcelángyűjtemény) és a Mauzóleum a nyári szezonban 10:00 és 17:00 óra között tart nyitva. Mindkét épület zárva tart a téli szezonban (01 / 11-31 / 03).

Utolsó belépés a hivatalos zárás előtt 30 perccel lehetséges, de az utolsó pillanatban történő belépésnél számolnunk kell azzal, hogy esetleg kapkodunk és egyes lakások már zárva is lehetnek.

Az aktuális órák a hivatalos weboldalon találhatók.

Köszönjük a szervezetnek SPSG jegyek biztosításáért és a fotózáshoz való hozzájárulásért.

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória:

Európa