Északi fény, gleccserbarlangok, lenyűgöző havas táj - és lehetőség van oda-vissza járatokra 100 PLN-hez közeli áron. Izland tökéletes téli célpontnak tűnik.
A november-március közötti kirándulásnak a jég és a tűz országába számos előnnyel jár, de számolnunk kell különféle hátrányokkal és az izlandi tél sajátosságával is. Ezért a helyes kérdés nem az érdemes-e télen Izlandra mennimert a válasznak igennek kell lennie. Inkább magunknak kellene válaszolnunk Izland a megfelelő úti cél számomra.
Útmutatónkban az izlandi téli utazás számos aspektusát érintettük, beleértve: tipikus téli látnivalókat, időjárási tippeket, autóvezetéssel kapcsolatos kérdéseket vagy javasolt ruházatot. Készítettünk egy szubjektív listát az előnyökről és hátrányokról.
Időjárás és éghajlat – mire számíthatunk?
Az Északi-sarkkör közelsége alapján feltételezhető, hogy Izlandon a téli hőmérsékletnek hasonlónak kell lennie, mint az Északi-sarkvidéken. Szerencsére nem is lehet nagyobb baj - fűtött a sziget Golf-áramlat (A Golf-áramlat meleg vizet szolgáltat a Mexikói-öbölből), és a hőmérséklet Reykjavíkban és a népszerű déli partvidéken melegebb lehet, mint egyes európai országokban.
Valójában Izland két éghajlati övezetben fekszik. A déli és délnyugati partok hűvös mérsékelt éghajlati övezetben találhatók, a sziget többi részén pedig szubpoláris éghajlat uralkodik. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy minél beljebb és északabbra, annál alacsonyabbak az átlaghőmérsékletek. Míg a déli parton órák vagy napok alatt elolvad a hó, addig északon hosszú ideig megmaradhat a magas hullámzás. Ha azonban Reykjavíkon kívülre költözünk, akkor nem lehet gondunk a téli (havas) táj megtekintésével.
Hogy néz ki számokban? Átlagos egész napos téli hőmérséklet a sziget déli részén nulla körül mozogígy statisztikailag napközben enyhén pozitívnak kell lennie. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez egyben az érzékelt hőmérséklet is - Legnagyobb ellenségünk általában a csípős hideg, és néha az erős szél is, amely extrém esetben feldöntheti a felnőttet és letépheti az autó ajtaját.
Az izlandi időjárást is nagy kiszámíthatatlanság és változékonyság jellemzi. A nap nagy részében napos idő lehet, és egy másodpercen belül hóvihar is előfordulhat, amely lezárja az utakat. Februárban volt ilyen helyzetünk a sziget déli részén, az 1-es számú úton - a nap nagy részében a tél csak a havas dombokat juttatta eszünkbe a láthatáron, az egész part pedig nyárhoz hasonlított. Egészen addig, amíg el nem kapott minket egy hosszú órákon át tartó hóvihar, ami miatt egy méternél többet nem láttunk.
Az izlandi időjárás másik kellemetlen eleme az esőamely a szélsőséges téli hónapokban gyakrabban fordulhat elő délen, mint a hó. Éppen ezért a vízálló ruháknak kell ruhatárunk alapját képezniük.
Soha nem tudhatjuk, milyen időjárásra számíthatunk másnap. Innen erednek a különböző hangzású tudósítások az interneten – az időjárással szerencsés turista másképp emlékezik az utazására, mint az, aki a heves hóviharok miatt néhány napra egy szállodában ragadt. Azonban mindkét jelentés igaz lesz, és az izlandi időjárás legendás kiszámíthatatlanságáról tanúskodik.
Sajnos a repülőjegyek vásárlásakor semmilyen módon nem tudjuk megjósolni az időjárási viszonyokat. Ezért mindig számolnunk kell azzal, hogy az időjárás meghiúsíthatja az aprólékosan elkészített tervünket.
FOTÓK: Kerið - Kerid-kráter télen.
Tél Izlandon a turisták szemszögéből
Amikor télen Izlandra megyünk, vegyük figyelembe ennek az időszaknak a sajátosságait. Ami az egyiknek hátrányt jelent, az a másiknak előnyt jelent - egy rövid decemberi nap például az aurora megfigyelésének kedvez, városnézésnek viszont nem. Máskor az előnyök csak látszólagosak lehetnek, például kevesebb turista esetén.
A téli izlandi látogatások előnyei és hátrányai (szubjektív lista)
-
alacsonyabb repülőjegy-, szállás- és autóbérlési árak,
-
rövid napok - Ha elsősorban a városnézéssel foglalkozunk, ezt emlékeznünk kell télen a nappalok rövidek vagy nagyon rövidek - és a hónap nem egyenlő a hónaptal - december közepén fényes lesz kb 5 óra, de már február második felében majdnem 7.
-
kiszámíthatatlan időjárás - hét napsütéses, vagy hét napos hóviharral találkozhatunk, ami miatt a szállodában ragadunk - egy téli kiránduláshoz tudatában kell lenni annak, hogy a terv egyik napról a másikra összeomolhat. Mindig jó, ha van elég időnk, és nem tervezünk meg mindent – például közvetlenül indulás előtt érjük el a repteret.
-
nehéz útviszonyokamelyek lassabb vezetést igényelnek, és katasztrofálisnak bizonyulhatnak a téli vezetési tapasztalattal nem rendelkező vezetők számára.
- nehéz megközelíteni néhány látnivalót - télen egyes látnivalókhoz korlátozott a hozzáférés, sőt néha teljesen lehetetlen - pl. a Seljalandsfoss vízeséshez vezető utat lezárhatják, a Gullfoss vízesésnél pedig nem állunk sziklára.
- látnivalók csak télen érhetők el - viszont olyan tevékenységek várnak ránk, amiket nyáron nem tapasztalunk meg - pl. az északi fény megfigyelése vagy a gleccserbarlangok meglátogatásának lehetősége.
Az utolsó pont az kevesebb turista látogat a szigetre. Sok útikönyv említi, hogy télen kevésbé zsúfoltak a látnivalók, de ez csak az igazság fele. Természetesen az Aranykör vagy a déli part látványosságainál kevesebb a turista, mint nyáron, de még mindig sokat. Napközben a Strokkur gejzír olyan sűrűn van körülvéve, mint nyáron.
A napok rövidsége miatt nincs lehetőségünk arra, hogy csúcsidőn kívül meglátogassuk ezeket a helyeket. Izlandon nyáron mindig fényes. Így reggel 7-kor vagy 8-kor el lehet autózni a népszerű látnivalókhoz, amikor sok turista még alszik, és gyakorlatilag egyedül lehet velük. Később is indulhat, miután minden szervezett túra elindult. Sajnos ez a stratégia télen nem működik, így a mi szempontunkból sokszor többen voltak, mint nyáron!
Példa erre a Þingvellir nemzeti park, ahová a nyári szezonban este jártunk, és rajtunk kívül csak ketten voltak, télen pedig, szürkület előtt egy órával, számtalan kirándulásunk volt.
Téli látnivalók és tevékenységek
A főbb látnivalók többsége egész évben nyitva tart. Az izlandi látnivalókról szóló útmutatónkban a látnivalók széles listáját ismertettük. Az alábbiakban bemutatunk néhány kiválasztott tevékenységet, amelyek a téli időszakra vannak fenntartva.
Északi fény megfigyelése
Az északi fény megtekintésének lehetősége olyan mágnes, amely sok turistát vonz Izlandra. És ez nem is meglepő – ezt az egyedülálló fényjátékot egyedülálló élmény megfigyelni.
Ezt azonban érdemes tudatosítani soha nem garantáltan látjuk az aurórát. A teljes sötétség csak az egyik szükséges feltétel, emellett megfelelő geomágneses aktivitás és felhőtlen égbolt is kell hozzá.
Az északi fényre való vadászatról további gyakorlati információkat találhat cikkünkben: Északi fény Izlandon: mikor és hol láthatjuk?
Gleccserbarlangok megtekintése
Egy másik, kizárólag a téli időszakra fenntartott tevékenység lehetőség van a gleccserbarlangok meglátogatásáraamelyek minden évben kialakulnak az izlandi gleccsereknél – és általában eltűnnek a nyár beköszöntével. Jellemzőjük a kék (kristály) szín, bár vannak még szürkésebbek, sőt feketék is.
Múlékony természetük miatt soha nem tudhatjuk, mire számíthatunk a helyszínen. Egy évben a barlangok (vagy barlangok) pompás, a következő években pedig szerényebb formákat alkothatnak. Az idei barlangok megjelenését úgy ellenőrizheti a legjobban, ha más turisták által közzétett naprakész fényképeket keres.
Meglátogathatjuk a gleccserbarlangokat csak vezetővel, október második felétől vagy november elejétől márciusig. Sok cég kínál kirándulásokat a gleccsernyelv által létrehozott barlangokba Vatnajökull. A Jökulsárlón gleccserlagúna parkolójából indulnak, és az extrém körülmények leküzdésére alkalmas járművel viszik a helyszínre.
Figyelem! Ne felejtse el kicsit előre lefoglalni a túrákat. Kár lenne az utolsó pillanatra halasztani, hogy végül kifogyjunk a helyekről.
Figyelem! Ne keverjük össze a gleccserbarlangokat a jégbarlanggal. A jégbarlangok közönséges barlangok, amelyek jeget tartalmaznak. Néhányuk nyáron is elérhető.
Gleccser séták vagy robogók
Mivel már meglátogattuk a barlangokat, miért ne mennénk el sétálni magán a gleccseren? Az első gondolat egy ilyen utazással kapcsolatban extrémnek tűnhet, de a jégen való séta nem olyan megerőltető, mint amilyennek látszik - a vezetőtől kapott görcsöknek köszönhetően szilárdan a felszínen kell maradnunk.
A legtöbb kirándulás a legnagyobb európai gleccser nyelvén jár Vatnajökull.
Sajnos a gleccserjárás nagyon drága, akárcsak a motoros szánozás. Többek között motorosszán túrákat is szerveznek Izland második legnagyobb gleccserén Langjokull.
Vízesések és egyéb látnivalók a téli tájban
Az izlandi téli táj elvarázsolhat, a jeges és hóval borított vízeséseknél pedig nem könnyű találni valami varázslatosabbat. Még ha a fő vízfolyás érintetlenül is folyik, a környező téli táj teljesen másképp fogadja, mint a nyári hónapokban.
A táj szinte minden eleme fenomenálisan néz ki a téli aurában. Ilyen például a láva-alagút Raufarhólshelliramelynek belsejében jégképződmények képződnek, vagy havas pehely borítja és a Trónok harca sorozatból, a Mount Kirkjufellből ismert.
A téli kirándulás egyik legnagyobb pozitív meglepetése volt számunkra híres Diamond Beach. Júniusban rajta sétálva csak filigrán jégdarabok mellett haladtunk el, és ha nem lenne a fókacsorda, elégedetlenek lennénk. Egészen más volt februárban, amikor a tengerparton tele volt hatalmas jégszívekkel.
Fürdő forró forrásokban
A hőforrások egész évben rendelkezésre állnak, de téli tájon és hőmérsékleten történő használata egyedülálló élmény. Főleg a hulló hó környékén, ami közvetlenül azelőtt olvad el, hogy a fejünkre esne.
Mi a magunk részéről tudunk ajánlani egy megújult Titkos Lagúnaamit a helyiek egyszerűen úgy hívnak régi úszómedence (isl.gamla laugin). Kis mérete ellenére itt kevésbé zsúfoltnak kell lennie, mint a népszerű Kék Lagúnán.
Izlandi ló téli szőrben (és egyéb állatok)
Az izlandi táj elválaszthatatlan eleme az izlandi ló, amely a hideg hónapokban vastag és meleg szőrt visel. Ez az állat több mint 1000 évvel ezelőtt a vikingekkel együtt került a szigetre, és az egyik szimbólumává vált. A lovak kicsik és nagyon társaságiak az emberekkel. Egyes farmokon a tulajdonosok élelmiszert raknak ki, amivel etethetjük őket.
Télen viszont nem fogunk látni birkákat, amelyeket ebben az időszakban zárt térben tartanak. Nem kell aggódnia a sofőröknek, az időjárási viszonyok amúgy is szeszélyesek lehetnek, így senkinek sem hiányzik az út közepén hirtelen felbukkanó birkák…
Az utazás során vadon élő állatokkal is találkozhatunk - pl. rénszarvasokamelyeket körül hoztak a szigetre 18. század. A nyári hónapokban a hegyekben élnek, télen pedig a völgyekbe ereszkednek le. Az 1-es számú úton sikerült az egész csordát megtalálnunk, valamivel a Jökulsárlón gleccserlagúna mögött.
A Jökulsárlón gleccser lagúna látogatásakor érdemes a vízárammal ellentétes irányú jégtáblákat keresni - nagy valószínűséggel nem jégdarabok lesznek, hanem pecsétek! Láttuk őket télen és nyáron is.
Szerencsés turisták találkozhatnak sarki róka (sajnos nem sikerült!). Érdemes hangsúlyozni, hogy a sarki róka az egyetlen emlős, amely a megtelepedés előtt lakott a szigeten. Az összes többi állatot a telepesek hozták.
Þorrablót - lehetőség egy hagyományos lakomára (csak a bátraknak)
Január közepe és február közepe között Izlandra érkezve a hagyományos fesztiválidőszakkal találkozhatunk Þorrablót (Thorrablot). Története a vikingek idejére nyúlik vissza, akik a tél negyedik hónapjában (ún Þorri) áldozatot hoztak isteneiknek. A kereszténység megjelenésével ezt a véres hagyományt felhagyták.
BAN BEN századi XIX A fesztivált civilizáltabb formában helyreállították, és a második világháború után az izlandi naptár állandó szereplőjévé vált. Az Þorrablotok idején a lakosok özönlenek és a hagyományos ételeket fogyasztják, amelyek ősi konyhájuk alapját képezték. A fesztivál ideje alatt felszolgált ételek közös elnevezéssel bírnak Thorramatur és az jellemzi őket szó szerint a főtt állat egyetlen darabja sem megy kárba..
Az izlandi éttermek Þorrablót idején kóstolót szolgálnak fel, de hűségesen figyelmeztetünk – ezek az ételek csak a legbátrabbaknak készültek.
Néhány "finomság" a fesztivál ideje alatt:
- főtt kosfej (isl.svið),
- pácolt kos herék (isl.súrir hrútspungar),
- Izlandi fekete puding vérből és bárányhúsból (isl.blóðmör),
- füstölt birkahús (isl. hangikjöt),
- szárított és sózott tőkehal (isl.saltfiskur),
- fermentált cápa (isl.hákarl)ami talán a legrosszabb dolog, amit egész életünkben ettünk;)
A fenti ételeket sötétbarna hozzáadásával tálaljuk rozskenyér (isl.rúgbrauð)amelyet hagyományosan meleg források közelében elásott hordókban sütöttek.
FOTÓK: Tradicionális izlandi ételek készletének töredéke a Thorramatur fesztiválon; 2. A cápát erjesztjük.
Útviszonyok és önálló autós utazás
Semmi sem árulkodó abban a kijelentésben, hogy Izlandon a téli útviszonyok nem olyanok, mint amilyennek szeretnél. Csúszós lehet, az utat gyakran hó borítja, gyorsan besötétedik, és az utak nagy része semmilyen módon nincs kivilágítva.Ha ez még nem lenne elég, akkor bármikor számolnunk kell hóviharral, ami miatt fél méteresre korlátozódhat a látótávolság, és ami csigatempóba kényszerít bennünket.
A tapasztalt sofőr, aki emlékszik a zord lengyel telekre, könnyen megbirkózik, de a gyengébb tudással rendelkezőknek nehézségei lehetnek. A nap folyamán sok turista mellett haladtunk el, akik arra vártak, hogy kirángassák őket az út széléről.
A csúszós felület egy dolog, de a hóviharban való lovaglás kerülhet a legtöbb idegba, amikor alig látni semmit, és tisztában vagyunk vele, hogy közvetlenül mellette nyílt tenger van. Egyes izlandi utak nagyon keskenyek, ezért előfordulhat, hogy nehezen találunk megállót és várakozó helyet.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy az utak helyzete gyorsan (szó szerint percek alatt) változhat.és egyes utakat lezárhatják (akár több napra is). Indulás előtt minden esetben látogassunk el a road.is weboldalra, amely naprakész információkkal szolgál az időjárási viszonyokról és az útviszonyokról. Érdemes tudni, hogy időnként az 1-es számú főút egyes szakaszai is le vannak zárva.
A megfelelő autó kiválasztásának kérdése továbbra is fennáll. Az interneten olyan turistákról szóló beszámolókat találhat, akik kis költségvetésű autókat béreltek és csendben gazdálkodtak. Minden bérautó a téli körülményekhez igazított abroncsokkal rendelkezik, de ha nem érzi magát túlságosan magabiztosnak, érdemes megfontolni a drágább, négykerék-hajtással szerelt modellt.
Mit vigyünk télen Izlandra?
Érdemes már az elején hangsúlyozni: a nem megfelelően kiválasztott ruhák elronthatják az egész utat.
Ha csak egy dolgot említenénk, ami nélkül soha nem mennénk Izlandra télen, akkor az lesz csúszásmentes cipőhuzatok vagy turista fogantyúk. Közülük az első olcsó, és kb 20 zł. A turisztikai görcsök drágább kiadást jelentenek. A csúszásgátló párnák könnyen bepakolhatók a kézipoggyászba.
Az izlandi éghajlat kedvez a jégképződésnek. Néha az egész útvonal a parkolótól a látnivalókig egy óriási jégpálya. A szokásos rátéteknek köszönhetően könnyedén tudtunk mozogni rajta, miközben sokaknak egy lépés megtétele is komoly kihívást jelentett. Láttunk néhány fenyegetőnek tűnő esést is.
Egyéb ruhadarabok (és egyebek), amelyeket érdemes magunkkal vinni:
- víz- és szélálló kabát - nem szokatlan, hogy például februárban több eső eshet, mint hó. Ha elázunk, nagyon fázunk. Ugyanilyen fontos a széllel szembeni ellenállás, amely nagyobb ellenség, mint maga a téli hőmérséklet.
- vízálló nadrág vagy vízálló párnák / rátétek a nadrágokhoz, amelyek megvédenek minket az esőtől és a nedvességtől a mély hóba jutás után,
- meleg és vízálló bokacsizma - nélkülözhetetlen a havon való gyalogláshoz, különösen nagy esőzések után,
- sál vagy balaklava az arc védelmére egy esti aurora vadászatra (a szél megbosszulhatja) vagy hóviharra,
- meleg kesztyű - lehet, hogy közhelynek hangzik, de ha várunk pár órát az aurórára, akkor a nagyon meleg kesztyűk pótolhatatlanok. A közönségeseknél az ujjaink nagyon gyorsan meghajlanak,
- napszemüvegamely megment minket a ragyogó nap tükröződésétől a jégben / hóban,
- fürdőruha meleg forrásokhoz,
- háromlábú - nélkülözhetetlen egy jó fénykép készítéséhez az aurora borealisról.
Valóban sokkal olcsóbb egy téli utazás Izlandra?
Erre a kérdésre csak egy válasz van - attól függ. Ha egy nagyon olcsó repülőjegyre vadászunk, és a leggazdaságosabb megoldást, azaz egy kis költségvetésű autót választunk, akkor a nyári utazáshoz képest csökkenteni tudjuk a költségeket.
Ha viszont egy erősebb négykerék-meghajtású járművet szeretnénk bérelni, akkor a bérleti díj magasabb lesz, mint nyáron, amikor egy pici olcsó autóval gond nélkül bejárjuk az egész szigetet (ezt teszteltük empirikusan).
Rosszabb, ha úgy érezzük, nem tudunk önállóan autót vezetni téli körülmények között. Még az alap utak sem olcsók, és két vagy több nap sokkal drágább, mint egyedül utazni.
Ezen kívül vannak téli látnivalók – például a gleccserbarlangok látogatása jó pár száz zlotyba kerül. Nem mondok semmit a robogókról és hasonló tevékenységekről.
Természetesen télen olcsóbb a szállás és kevésbé zsúfolt, de nyáron sok turista száll meg a kempingekben, így hajlandóak kevesebbet fizetni, mint a legolcsóbb benti szállásokért.
Egy másik probléma a rövid napok és a nagyobb vágy, hogy valami meleget együnk – az éttermekben és a bárokban az árak egész évben egyformán magasak.
Összefoglalva: egy téli utazás Izlandra sokkal olcsóbb lehet, mint egy nyári utazás, de csak akkor, ha a legtöbb költségvetési lehetőséget választja. Ellenkező esetben hasonló összeget költünk. Felvetődik a látnivalók számának kérdése is - ha nyáron többet fizetünk is, a fehér éjszakáknak és a kiszámíthatóbb időjárásnak köszönhetően sokkal többet fogunk látni.
