Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!
A neandervölgyieket általában külön emberi fajként, vagy Homo neanderthalensisként sorolják be, de vannak, akik racionális fajnak, vagy Homo sapiens neanderthalensisnek tartják. Különféle tények alakultak ki a neandervölgyiek körül az évek során:
1. Az első neandervölgyi vonásokkal feltárt csontváz 1856-ban volt a német neandervölgyiben.
2. A neandervölgyieket a mellkas, a váll és a váll jól fejlett izomzata jellemezte, arccsontjaik szélesek, orcáik előrenyúltak.
3. A férfiak átlagos magassága kb.165 cm és 90 kg, a nőké kb.155 cm.
4. Az idő múlásával a neandervölgyi koponyakapacitása megnőtt. Ennek oka a nagyobb húsfogyasztás.
5. A neandervölgyiek fejlesztették ki az európai mustikier kultúrát és a levaluai kultúrát.
6. A régészeti kutatások szerint bizonyítékok vannak arra, hogy a neandervölgyiek kő- és faszerszámokat készítettek, gyakorolták halottaik rituális temetését, vadásztak, és képesek voltak tüzet gyújtani.
7. 1981-ben a film bemutatója Fight for Fire rendező: Jean-Jacques Annaud. A film Kr.e. 80.000-ben játszódik. Európában. A film az ulámokat mutatja be, azon neandervölgyi törzsek egyikét, amelyek tüzet veszítenek a Homo erectus faj képviselőiből álló Wagabu törzs támadása következtében.
8. A Neandervölgyi nevet 1863-ban egy angol-ír geológus, William King vezette be, és a németországi Neandervölgyi völgy nevéből származik, ahol először fedezték fel és azonosították egy külön emberi fajtához tartozó neandervölgyi maradványait.
9. A neandervölgyiek egy szarvas bordacsontjából készítették el szerszámaikat. A régészeti leletekben a szál csavarodásának nyomait találták, ami arra utalhat, hogy kötél vagy zsinór készült, és a hat feldolgozott forgácsgal együtt egyfajta dobófegyvert alkotott.
10. Sokáig azt hitték, hogy a neandervölgyiek nem rendelkeznek a beszéd fejlesztéséhez szükséges tulajdonságokkal, és morogva és morogva kommunikálnak egymással. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a neandervölgyiek a maihoz hasonló kifinomult beszéd- és nyelvi formában kommunikáltak. A nyakszirtcsont központilag a nyak felső részében az alsó állkapocs alatt és a gége felett helyezkedik el, és a beszéd alapja, így anatómiai szempontból a neandervölgyi hasnyálmirigy csontja megegyezik a miénkkel.
11. 50 000 éves neandervölgyi sírt fedeztek fel a franciaországi La Chappele-aux-ban. Az elhunyt testét nagyon gondosan rendezték el, és vörös okkerrel díszítették. A test nagyon jól védett volt az állatokkal szemben. A holttest mellett a sírban tojást, húst, szerszámokat és virágokat találtak. Ez a halottak tiszteletéről és a neandervölgyiek temetési rituáléiról tanúskodik.
12. 2013-ban a régészek egy beomlott barlangot fedeztek fel Riparo Bombrini közelében, amelyről kiderült, hogy egy neandervölgyi lakhelye volt. Megállapították, hogy a lakók rendet tartottak, és a barlangot külön helyiségre osztották fel étkezési, alvási, szerszámkészítési és szociális célokra.
13. Ukrajnában, a Csernyivci melletti Mołodowóban, 44 ezer előtti időkből. évben egy neandervölgyi sátrat fedeztek fel. Nagyon gondosan építették olyan anyagok felhasználásával, mint az ágak, a mamutcsontok és az állatbőrök. Több évig kellett volna szolgálnia, ezért a neandervölgyiek mély lyukakat ástak a földbe, hosszú rudakat tettek oda, és a tetejükön állatbelekkel megkötötték. Bőrrel letakarták és összevarrták. A földnél nagy kövekkel döngették a kunyhókat, hogy a bőrök ne dőljenek meg.
14. 2012-ben a barcelonai Katalán Kutatási és Fejlett Tanulmányok Intézete végzett egy tanulmányt, amely megcáfolta azt a tézist, hogy a neandervölgyiek csak nyers húst fogyasztottak. A kutatók bebizonyították, hogy a neandervölgyiek tudtak főzni, és képesek voltak gyógynövényeket használni, többek között kamilla és cickafark. Ismertek bizonyos növényeket, és tudták kiválasztani azokat táplálkozási vagy gyógyászati értékük alapján.
15. Festményeket találtak a spanyolországi El Castillo-barlangban. A legújabb technológia lehetővé tette e festmények korának 48 000 éves meghatározását, ami azt mutatja, hogy a festmények egy részét neandervölgyiek készítették. Ezzel viszont ők az első művészek.
16. 1995-ben a "Divje Babe Flute" néven ismert műtárgyat találtak egy szlovéniai barlangban, és a legrégebbi hangszernek tartják. A furulya egy barlangi medve combcsontjából készült. A fuvola korát 60 000-43 000 évre datálják, ami arra enged következtetni, hogy a neandervölgyiek valószínűleg ismerték a zenét.
17. Az új régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy a neandervölgyiek a közösségükben élő betegekről és idősekről gondoskodtak.