A vidékhez kapcsolódó turizmus általában a szabadtéri múzeumok vagy a városon kívüli szálláshelyek látogatásán múlik. Márpedig Lengyelország számos részén megmaradtak a helyi rituálék és ünnepek, amelyek hosszú évek óta felkeltik az etnológusok és hazánk folklórja iránt érdeklődők érdeklődését. Akkor miért ne nézhetnénk meg a lengyel népi kultúra egyik élő tanúságát?
Az emberek szokásai és rituáléi sok évszázadon át túlmutattak a tudomány embereinek tudományterületén. Lengyelországban csak a XIX. Hugo Kołłątaj, Joachim Lelewel, majd Oskar Kolberg, Wincenty Pol és Zygmunt Gloger tették ismertebbé a bennszülött szokásokat és rituálékat. Az etnológusok munkája mellett népszerű művek is születtek, amelyek a helyi kultúráról szóló ismereteket terjesztik az olvasók széles körében (említhető Kossak-Szczucka Zofia 1955-ben megjelent „Lengyel év” című könyve). A háború utáni időszak komoly társadalmi változásokat hozott - az emberek a városokba vándoroltak, sok helyi hagyomány feledésbe merült. Napjainkban a turizmus fejlődésével számos szokásnak van esélye a túlélésre - vonzza a látogatókat, így ápolásuk a régió népszerűsítésének egyik formájává válik. A folklór kommercializálódása látható ebben a jelenségben, de ennek nem kell mindig eredeti szellemének elvesztéséhez vezetnie.
Az alábbi lista egy szubjektív válogatás a legérdekesebb, véleményünk szerint a különféle ünnepekhez kapcsolódó rituálékból és szokásokból. Egy részük máig pogány eredetű, van, amelyik a kereszténységgel vagy más vallással kapcsolatos. Különösen az olyan ünnepségek esetében, amelyeken olyan emberek vesznek részt, akik valóban hisznek az értelmükben, ne felejtsük el, hogy a hagyományt tiszteletben tartva viselkedjünk, amelynek tanúi vagyunk!
A mágusok körmenete
Bár vízkereszt az egyik legfontosabb keresztény ünnep, mégis az a mágusok körmeneteinek megszervezésének szokása nagyon fiatal. Az első közülük elment 2009-ben és betlehemes játékokhoz kapcsolták. Azóta, hogy január 6-át munkaszüneti napnak nyilvánították, számos lengyel városban szerveznek ilyen rendezvényeket. A színrevitelek a három bölcs (a hagyomány szerint uralkodók) Jézus előtti hódolatának bibliai történetéhez kapcsolódnak.
Jordán fesztivál
Jordánia az ortodox és a görög katolikus vízkereszt egyik ünnepe (Jézus kinyilatkoztatásához kapcsolódik), amelyet a jordániai keresztség emlékére ünnepelnek. Ezen a napon a vizet megáldják a templomokban. Ezután körmenetet szerveznek a közeli víztározó partjára, ahol a pap elmeríti a keresztet. A bátrabb hívők néha jéghideg vízben fürödnek. Ilyen szertartást többek között végeznek Drohiczynben.
Halál vagy Kusaki lefejezése Jedlinben
A lengyel karnevál még soha nem fejlesztett ki olyan gazdag szórakozási formákat, mint velencei vagy brazil társai. A buli szerényebb volt, a legmenőbb pedig a hamvazószerda előtti utolsó napok voltak Kusaki vagy húshagyó. A karnevál utolsó napjához kapcsolódó hagyományok (pl. "Wowanie bera" Samborowicében), és véleményünk szerint közülük a legérdekesebbet művelik Jedlińskben. Valószínűleg a 16. századtól, minden évben játszanak a falu (volt város) lakói szokatlan színházi előadás. Övé a téma Kostucha elfogása és bíróság elé állítása. Minden a halálbüntetéssel, az ítélet végrehajtásával és az azt követő mulatsággal végződik. Érdekes módon minden szerep (akár menyasszony vagy cigány) férfiak játszanak.
Marzaniok és goik
Viszlát a télnek és üdvözlöm a tavaszt régóta összefüggésbe hozható a Marzanna olvasztásának hagyományával. Ez a pogány szokás sok helyen fennmaradt Lengyelországban. Sokkal kevésbé gyakori a ligettel járás hagyománya vagyis színes szalagokkal díszített zöld ágakat hordva vidéken. Az egykori sziléziai Brynica faluban (ma Miasteczko Śląskie része), a tavasz első napját különösen hangosan ünneplik - hagyományos énekeket énekelnek, goikot viselnek, marzaniokot fulladnak a folyóba, és a végén lakomát rendeznek.
Virágvasárnap
Húsvét előtti utolsó vasárnapon számos érdekes hagyomány létezik (pl. Kis Jézus Szydłowiecben vagy Krakkó pucherokiban), azonban az egyik legnépszerűbb pálmák elkészítése, majd templomokban megáldása. Ennek a szokásnak emlékeznek meg Krisztus köszöntésével, amikor Jeruzsálembe lép a város lakói. Egyes plébániákon évek óta szerveznek versenyek a legnagyobb vagy a legszebb pálmafáért (például. Lowicz).
Az Úr szenvedésének misztériuma
A misztérium szó egy középkori vallási drámát jelent, melynek témája az Új- vagy Ószövetségben leírt események voltak. Különös szerepet kapott a Szenvedély rejtelmei, amelyeket a 12. század környékén játszottak a nagyböjt végén. Európában több hely is híres az ilyen típusú műsorokról. Lengyelországban a Krisztus szenvedéséhez kapcsolódó színházi előadások hagyományát is gyakorolják. Láthatjuk például őket Czerwińskben a Visztula mellett, Kałków-Godowie vagy Kalwaria Zebrzydowska. A poznańi misztérium Európa legnagyobb ilyen jellegű bemutatója. A szerzők szerint (a szalézi rendhez kapcsolódó személyek) több mint 1000 ember vesz részt az előadásban!
Júdás
A pogány kultuszokhoz kapcsolódó őrült olvasztásának szokását a katolikus egyház nem fogadta túl szívesen. Így hát a papok leváltották Júdást ábrázoló bábot kidobva a templomtoronyból. Bár Lengyelországban ezt a hagyományt nem vették át szélesebb körben, megmaradt kissé megváltozott formában a Kárpátaljai régióban található Pruchnik faluban. bekopogok Egy fán lóg, majd a templom közelébe viszi őketahol "Júdás" helyére kerül harminc ütés botokkal (Jézus harminc ezüstért való eladásának fizetéseként).
Ujjak
Az érdekes és titokzatos a szokás a krakkói Krakus-halomhoz kötődik. A legenda szerint a kastély lakói építették, földet hordva az ingük ujjába (innen a név). A fennmaradt források szerint ezen a helyen az ünnepségek alatt tüzet gyújtottak, vagy felülről különféle tárgyakat (kenyeret, tojást vagy pénzt) dobáltak. Ünnepségek zajlanak húsvét utáni első kedden.
Corpus Christi in Spycimierz
Krisztus legszentebb testének és vérének katolikus ünnepe középkori eredetű, és elválaszthatatlan elemei felvonulások, nagy számban jelennek meg a lengyel utakon. Ezek közül kiemelkedik a minden évben Spycimierzben megrendezett. A Łódźi vajdaságban lévő falu lakói, virágszőnyeggel díszítik az utat, amelyen a hívek járnak. A színes szirmok az ünnepség lényegéhez kapcsolódó minták szerint vannak elrendezve.
Kupalle Podlasie-ban
A nyári napfordulóhoz kötődő szláv kupalnocka az egyik legfontosabb pogány ünnep volt hazánkban. A liturgikus naptárban a katolikus egyház ezen a napon Keresztelő János születésére emlékezett, tehát Sok helyen a Kupała éjszaka Szentivánéjjává változott. A régi név többek között Podlasieban maradt fenn. A helyi Kupalle felvonulással kezdődik, amely során a "Kupalinka" nevű hagyományos dalt éneklik. Néhány óra szórakozás után a lányok elengedik a férfiak által a vízből kihalászott koszorúkat. Figyelem! Alapvetően a Kupała éjszakát június 21-22-én ünnepelték, de ennek az ünnepnek a kereskedelmi forgalomba hozatala miatt a podlasiei önkormányzatok eltérő időpontokat tűztek ki. Tehát előre győződjön meg arról, hol és mikor lesz a Kupalle.
Sárkányvágás
Ma nehéz megmondani, milyen karakter volt eredetileg ez a pogány szertartás. Valószínűleg kapcsolatban állt vele kísérlet a gonosz megszüntetésére egy ellenséges hatalmakkal társított madár levágásával. Ma sárkány van speciális bábu váltja fel. Az előadás nyáron játszódik (általában júniusban), és megtekinthető Kasubban (pl. Łączyńska Huta vagy Szymbark).
Tengeri zarándoklat
Június 29-i nap a legtöbb lengyelben nem ébreszt semmilyen vallási ünneppel kapcsolatos asszociációt. Ekkor emlékezik a katolikus egyház Szent Péter és Pál. Ezután egy érdekes hagyományt szerveznek halászhajók zarándoklata Puckba. Eredete azzal kapcsolatos, hogy Puck vásári jogot kapott. Ez a 13. században történt, amikor Helt nem kötötte össze szárazföld az ország többi részével. A szomszédos falvak lakói hajókon utaztak át a Gdański-öbölön. A hagyomány a mai napig fennmaradt - a csónakok a pucki templomhoz érkeznek például Kuźnica, Jastarnia, Swarzewo és Władysławowo.
Mária temetése
Augusztus 15-én a katolikus templomban Szűz Mária mennybevételének ünnepét tartják., közismertebb nevén Gyógynövények Szűzanya. A hagyományból származik, és kapcsolódik Mária testének eltűnésének történetéhez, miután azt a sírba helyezték. Ezt úgy értelmezték, mint a mennybe vételt. Ezen a napon sok szentélybe zarándokolnak. Helyenként ünnepélyes körmenetben fitogtatják a Jézus Anyja szobrát (néha koporsót is). Ez történik többek között Kalwaria Zebrzydowskában, Kalwaria Pacławskában vagy a sziléziai Bolesławiecben.
Sabantu
Ez Tatár ekefesztivál ünnepelték a szántóföldi tavaszi munkák befejezése után. Jelenleg a hozzá kapcsolódó szórakozás és szokások láthatók Kruszynianyban. fesztivál ezzel a névvel szerveződik augusztusban.
Chmielaki Krasnystawban
A szüreti ünnep az őszi napéjegyenlőséghez kapcsolódó régi pogány ünnep volt. Manapság szeptemberben ünneplik őket, és kereskedelmi jelleget kaptak. Kicsit eltérnek a többitől Szüreti fesztivál Krasnystawból Chmielaki. Az 1970-es évek óta megrendezett esemény már néhány rendes pontot gyűjtött (misék a reménykedőkért, színes felvonulás vagy a legjobb sörök kiválasztása).
Szent Márton
November 11-e a lengyel függetlenség napja, de Poznańban ennek a napnak egy további dimenziója is van. A katolikus templomban ekkor említik Szent Mártont, a város egyik védőszentjét. A középkori hagyományokra hivatkozva mennek a lakók és a turisták színes menetben a kastélyba, ahol a szentet játszó színész megkapja a városkapu kulcsait a polgármestertől.
Adventi ligák
A ligawy fúvós hangszerek az advent kezdetének jelzésére szolgáltak. Nyilvánvalóan az angyal trombitájára kellett volna utalni, ami Jézus születése után hangzott el. A Ligawyt a világ négy irányában játszották. Többek között ezt a szokást idézik fel Siedlcébenahol megszervezi versenyeken játszani ezen a hangszeren.
Carol énekesek, betlehemes színdarabok és heródia
A karácsonyi időszakhoz kapcsolódó egyik legnépszerűbb lengyel szokás az ún énekének. Álruhás csoportok (pl. ördög, halál, három király, kecske, turónia vagy gólya) járták a falu tanyáit, karácsonyi énekeket énekelve és újévet kívánva. Ezt a szokást az ország számos részén gyakorolják (pl. Podlasieban). Egy másik, ehhez az időszakhoz kapcsolódó hagyomány az betlehemes játék vagyis a középkorból származó, Jézus születésével kapcsolatos eseményeket bemutató előadások. Sajátos formájuk az volt heródes - mesélték el, ahogy a név is sugallja, a bibliai Heródes király történetét.