Kicsit meglepő lehet, de a büszke budapesti bazilika nem egészen kétszáz éves. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy a főváros egyik legérdekesebb temploma, a korszak emlékműve és a historizmus remeke.
Történelem
A források szerint azon a helyen, ahol ma a bazilika áll, egykor az állatok harcáról híres cirkusz működött. Az egyik gazdag városi polgár vásárolta meg a földet Zitterbarth Jánosakik itt építettek egy kis templom. A helyi lakosok pénzt kezdtek gyűjteni egy nagyobb templom építésére. 1838-ban nagy árvíz volt - a Duna megtörte a partját, és Pest nagy része víz alá került. Kivétel a jelenlegi Szent István tér volt, ahol több száz ember talált mentőre. Amikor a csónakok a túlélőkért jöttek megesküdtek, hogy ezen a helyen egy gyönyörű templom épül. Józef Hildot választották építésznek, aki a neoklasszikus templomot tervezte. Építése azonban továbbra is problémákba ütközött. Először a magyar nemzeti felkelés tört ki, majd Hild meghalt. 1867-ben valóságos tragédia történt - az építészeti hibák (az alapok mélysége rosszul lett kiszámítva) és a gyengébb minőségű anyagok használata miatt. a kupola összeomlott. A templomot le kellett bontani, és újra elkezdődött az építkezés.
Ő lett az új építész Ybl Miklós, melyik újratervezte Hild terveit, és neoreneszánsz jelleget kölcsönzött a templomnak. Azonban nem élte meg a munkálatok befejezését, és 1891-ben halt meg, 14 évvel a templom felszentelése előtt.
A második világháború idején magyar műalkotásokat rejtettek a pincében. Annak ellenére, hogy a légitámadások során az épület súlyosan megsérült, a kincseket megőrizték. Az újjáépítés elkezdődött, de 1947-ben tűz pusztította el a kupolát. Az országos áldozatgyűjtés lehetővé tette a felújítás folytatását. 1982-ben a bazilikát egy vihar megrongáltaA felújítás alkalmával egy teljes felújítás elvégzése mellett döntöttek, melynek hatásai 2003 óta érezhetők.
Építészet
Bár a budapesti templomot bazilikának hívják, a szó építészeti értelmében nem az. Itt van dolgunk a templom a központi tervenamelynek tervezése alapján görög kereszt alakban. A közepét egy hatalmas, kilencrészes, kupola.
Sokakat láthatunk a mellékoltárokon szobrok szenteket képviselve. Legtöbbjük emelkedett magyar: utca. László (Władysław), utca. Gellért (Gerard) ill utca. Emeric.
Kint láthatjuk az evangélisták, apostolok, Szent Péter alakjait. Jeromos, St. Ágoston és Szent. Gregory. Úgy tűnik, az egész templomban több mint 80 szobor található. Érdemes odafigyelni a templom homlokzata. A háromszögletű mintán egy dombormű látható, amely magyar szenteket ábrázol, akik a trónoló Istenszülő előtt tisztelegnek. A következő egy mondat az evangélium tizennegyedik fejezetéből Szent Péter szerint. János: "Ego sum via et veritas, et vita" vagyis "Én vagyok az út, az igazság és az élet".
Városnézés
-
belső - színek sokaságával és számos díszítéssel gyönyörködtet. Érdemes alaposan szemügyre venni őket, mert a 20. század legjelentősebb magyar művészei alkották őket (egy részük a háború után, a lerombolt templom újjáépítése során keletkezett). Fadrusz János például egy szobrot faragott Szt. Władysław király, Pátzay Pál Szűzanya és Lisieux-i Szent Teréz Ferenczy Béni.
-
Szent István jobb keze (Szent Jobb) - a Bazilika kápolnájában áll a leghíresebb magyar ereklye - mumifikálódott István szent király keze által. Ő volt az egységes magyar állam első koronás uralkodója. Nyilvánvalóan haldoklásakor felemelte a kezét egy koronával, és megáldotta alattvalóit. A királyt a városban temették el Székesfehérvár (lásd még: Székesfehérvár (Białystok fővárosa) - látogatás), és maradványait ereklyékre osztották. A mai Bazilikában őrzött kéz napjainkig fennmaradt. A magyar nemzeti ünnepek egyikén (augusztus 20-án) ünnepélyes körmenetben viszik az ereklyéket.
-
Kripták - a közelmúltban laikusokat temettek el a bazilika kriptáiban. És bár ez meglepetés lehet a turisták számára, ott vannak többek között temetések is. Novák Dezső, Puskas Ferenc és Varga Zoltán játékosok, Lorán Lenke színésznő vagy Aradszky László énekes.
-
A harangok - több nagy harangot gyűjtöttek a tornyokra, melyek közül A Szent István a legnagyobb ilyen hangszer Magyarországon. Érdekes módon viszonylag új – 1990-ben készült. Elődjét elvitték a Bazilikából, és a második világháború alatt megolvasztották.
Szent István Bazilika (Szent István-bazilika) - gyakorlati tudnivalók (frissítve 2022. április)
A bazilika a hét minden napján nyitva áll a turisták előtt. Hétfőtől péntekig 09:00-17:00, szombaton 09:00-13:00 és vasárnap 13:00-17:00 között. Belépő az ingyenes, de jegyet kell vásárolnia, ha be szeretne lépni a magasföldszintre, idegenvezetővel szeretne ellátogatni vagy komolyzenei koncerten szeretne részt venni.
Kincstár :
- normál jegy - 400 Ft (kb. 5,60 PLN)
- diákok és nyugdíjasok - 300 Ft (kb. 4,20 PLN)
- 15.03. - 30.06. - 10:00 - 16:30
- 01.07. - 30.09. - 10.00 - 18.30
- 01.10 - 30. 06. - 10:00 - 16:30
Megfigyelő fedélzeten :
- normál jegy - 600 Ft (kb. 8,40 PLN)
- diákok és nyugdíjasok - 400 Ft (kb. 5,60 PLN)
- november - március - 10:00 - 16:30
- Április, május, október - 10:00 - 17:30
- június - szeptember - 10:00 - 18:30
A templom a város kellős közepén, a Duna jobb partján található. A legközelebbi metrómegálló a Bajcsy-Zsilinszky út (történelmi sárga vonal) és az Arany János utca (kék vonal).
Apróságok
- Ez Magyarország harmadik legmagasabb épülete (az esztergomi Parlament és a Szent Adalbert-bazilika után) 96 méter magas.
- kb. 40 kilogramm arany.
- Úgy látszik, ünnepélyes misék alkalmával a belseje átfér 8000 hívő.
