Aszklépiosz, a gyógyító szentélye ban ben Epidaurus az ókori Görögország legfontosabb vallási központjaihoz tartozott. Hatalmas épületegyüttes szomszédságában állt, amelyből korunkig csak romok maradtak fenn monumentális színház, amely ma az ókori építészek művészetének egyik legszebb példája.
Epidaurusz benne fekszik Kelet-Peloponnészosz, a történelmi föld határain belül Argolidok. Itt érdemes megemlíteni, hogy maga a város közvetlenül a Saronic-öböl partján terült el, és a ma turisták tömegei által látogatott kultikus központ kb. 5 km a szárazföld belsejében, egy erdős dombokkal körülvett festői völgyben.
Fel van írva az Aszklépiosz-szentély régészeti lelőhelye és a színház UNESCO Világörökség listája.
Epidaurosz Színház: az ókori világ legnagyobb színháza
A hegy lejtőjének dőlve az emlékművet a legszebbnek tartják a fennmaradt ókori színházak közül. A jegyzetek alapján Pausanias (benne élni 2. század földrajztudós és utazó) tudjuk, hogy ő volt az építésze Polyclet a fiatalabb és a végén állították fel Kr.e. 4. század (i.e. 330 körül) Az épület eredetileg három részből állt: állványokból (ún koilon, latin. cavea), jelenetek (zenekar) és a már nem létező gardróbos melléképület (skene).
A színház tervezője, a lelátókat két részre osztva, érdekes optikai trükköt alkalmazott - a felső rész (sokkal alacsonyabb) meredekebb szögben dőlt, mint az alsó. ún. járda választja el őket diazóma.
Az alsó állványok fel vannak osztva 12 szegmens a következőket tartalmazza 34 sora tetejét pedig 22 szegmens után 20 sor. Az ülőhelyek szürke és vöröses helyi mészkőből készültek. A létesítmény akár befogadni is tudna 12.000 néző.
Sajnos a színpad mögötti segédépületből kevés maradt meg. A kutatók feltételezik, hogy magas volt 7,60 m és két szintből állt, bár ezek közül a magasabbról semmi sem maradt fenn.
A színházi lelátó nagyon jó állapotban maradt meg napjainkig. Az épület kivitelezését a rómaiaknak is értékelniük kellett, nem változtattak rajta. Manapság is rendeznek ott színházi előadásokat, napközben pedig a Peloponnészosz egyik legnagyobb turisztikai látványossága.
Aszklépiosz szentélye
A színházat Aszklépiosz szentélyében állították fel, akit az ókorban gyógyítóként és az orvosi művészet isteneként tartottak számon. A halántékai (úgy nevezett asklepiejonami) ősi kórházakként szolgáltak, ahová Görögország különböző szegleteiről özönlöttek a betegek. Valójában bárhol létezhetett volna a görög világban 200 felett gyógyító szentélyek. (az egyik az athéni Akropolisz lejtőjén volt).
Tudod, azt? Aszklépiosz volt a fia Apollo és Koronis nimfái. Az orvostudomány szakértőjeként vált híressé, amelyet ennek köszönhetően ismert meg Chiron kentaur tanításait. Kultuszát Görögország számos központjában gyakorolták, a legfontosabb szentélyek pedig Epidaurusban, Pergamonban és Kos szigetén voltak. Aszklépioszt gyógyítónak és az egyik legjóindulatúbb görög istennek tartották.
A szentély azóta is működik Kr.e. 6. század amíg be nem tiltották a pogány istenségek imádását IV század. A város négyévente sport- és drámai agonokat (a hős tiszteletére rendezett lakomát) rendezett Aszklépia.
A hatalmas területen épült: templomok, karzatok, félköríves exhedrák a betegek számára, stadion, oltárok, stellák csodás gyógyulásokról és fogadalmi emlékművekről. Sajnos csak az épületmaradványok maradtak fenn korunkig, bár alapjaik alapján jobban meg lehet állapítani a komplexum valós méretét.
Egyszer még a szentélyben is tudott maradni 800 rászoruló. Mindenféle betegséggel jöttek. És bár a régészeti lelőhelyen gyógyított orgona formájú fogadalmi felajánlásokat találtak, a fogadalmi jegyzetekből is kevésbé valósághű kép rajzolódik ki - például az egyik hálaadó egy Cleo nevű nő ötéves terhességének boldog végéről szólt.
Hogyan bántak az ókori görögökkel?
Az asklepiejonokban tartózkodó papok a betegek kezelésével foglalkoztak. A rituálé azonban modern szemmel nézve kissé bizarrnak tűnhet.
Minden rászorulónak a szentélyben kellett éjszakáznia, ahol a tisztító szertartáson átesett, az álomra váró áldozati állatok véres bőrén feküdtek. A kezelések közül a felkészülés és várakozás pillanatát, az inkubációt tartották a legfontosabbnak.
Miután a beteg elaludt, maga Aszklépiosz látogatta meg, megadja neki a szükséges tippeket és a legjobb gyógyszereket javasolja.
A gyógyulást megköszönő számos fogadalmi felajánlást figyelembe véve ennek a terápiának a nagy hatékonysága tekinthető. Gyakorlatilag ennek kulcsa a pap érdeme volt, aki gondoskodott arról, hogy a betegek megfelelően böjtöljenek vagy étkezzenek, betartsák a higiéniai szabályokat, mozogjanak és pihenhessenek.
A templom őrzője masszázsok alkalmazásával és gyógynövények beadásával is foglalkozott. Ezért kísértést érezhetünk azt állítani, hogy az ókori papok a természetgyógyászat előfutárai voltak. A betegek buzgó hite minden bizonnyal befolyásolta a terápia hatékonyságát.
Városnézés
Epidaurosz régészeti lelőhelye egy jegyes attrakció. A jegyárak és a nyitvatartási idő a Görög Kulturális Minisztérium hivatalos honlapján ellenőrizhető.
Érdemes meglátogatni innen 60-120 perc. Három részt kell meglátogatni: a színházat, a múzeumot és a szentély ásatásait.
színház
Látogatásunkat a legjobb állapotban fennmaradt tárgyakkal kezdjük. A színház híres nagyszerű akusztikájáról, amelyet nap mint nap tesztelnek bátor turisták és idegenvezetők.
A létesítmény lelátóin szabadon sétálhatunk, érdemes felmászni a legtetejére, ahol a legjobban látható az épület valódi hatalmassága. A tetejéről szintén csodálatos kilátás nyílik a környező, enyhén hullámzó dombokból álló tájra.
Múzeum
A színházlátogatás után a múzeumba megyünk, ahol kis helyen gyűjtötték össze az ásatások során előkerült számos szobrot és egyéb kiállítási tárgyat.
tipp Ha bent van iskolai kirándulás, érdemes megvárni, és közvetlenül utánuk belépni - különben az átpréselés és a zaj fárasztó lehet!
A múzeum gyűjteménye keltezett tárgyakat tartalmaz az archaikus kortól a római korig. A nagyobb szobrok mellett épülettöredékeket és különféle fogadalmi felajánlásokat is láthatunk majd.
Aszklépiosz szentélye
A múzeum gyűjteményének megtekintése után megkezdhetjük az ősi szentély maradványainak feltárását. A komplexum kiterjedt volt – a területén belül azonosították közel 50 tárgyat, bár legtöbbjüknek szó szerint maradványai vannak. Az épületek nagy része korunk előtti időkből származik. Közülük a legrégebbiek dátuma Kr.e. 6. század. A legfiatalabbakkal a könyvtár 2. század és az ókeresztény bazilika 5. század.
A szentély fénypontja az volt Aszklépiosz temploma. köré épült i.e. 375 tervezés szerint Theodotus. Az épület dór peripterosz formájú volt, méretei kb 23 x 12 m. Odabent Aszklépiosz kriszelefantin szobra állt 7 m-re a párosi Trasimedes vésőjével.
Közvetlenül a templom mellett egy márvány rotunda (tolosz) állt, egy átmérőnél kisebb 22 m és rejtélyes sors. Két oszlopkör támasztotta alá - a belső oszlopsor volt 14 korinthoszi oszlopa külső pedig abból állt 26 dór oszlop. Pausanias szerint a kör alakú épületet az előbb említett tervezte Polyclet a fiatalabb.
A tolos alatt egy bejáratként szolgáló földalatti labirintust fedeztek fel. Keresztmetszete egy vakondtúróra emlékeztet, ami arra utalhat, hogy Aszklépiosz vakondnak számított, mielőtt emberi alakot öltött volna (a neve tulajdonképpen az állatot leíró görög szóból származik).
Aszklépiosz temploma és a rotunda mellett láthatunk abaton. Körülbelül hosszú idő volt 70 m-es állvány hálószobaként szolgált inkubált betegek számára, akik megmentő fiúra várnak.
Egy másik figyelemre méltó objektum, bár alapjainak csak a körvonalai maradtak fenn, az volt katagogejon, szállodaként szolgál. Az épület négy egyenlő részre osztott négyzet alakú alaprajzra épült, és annyi volt 160 szoba (közel 6000 négyzetméteren).
A túra során számos más objektum maradványait is megtekintjük. Ezek tartalmazzák:
- habozás bankett-teremként szolgált, ahol Aszklépiosz tiszteletére étkezést szerveztek. Ez az impozáns épület téglalap alaprajzra épült, méretei 76 x 70 m. A római korban a hatalmas perisztilben (belső udvarban) hangversenytermet (Odeon) emeltek.
- egy stadion a lelátó maradványaival és egy futópálya kb 181 m,
- kis Artemisz temploma (Kr. e. 320),
- római és görög fürdő,
- középiskolák a bárral,
- propileje (monumentális bejárat) kb i.e. 300a római korban templommá alakították át,
- ókeresztény bazilikája 5. század.
Megközelítés és parkolás
Athén közelsége Epidauruszt a Peloponnészosz egyik legnépszerűbb látnivalójává teszi. Szerencsére egy hatalmas parkolót készítettek a látogatóknak, ahol nyugodtan kell helyet találnunk. Koordinátái: 37.596321, 23.073423.