A legegyszerűbb definíció szerint az urbanizáció a városi agglomerációkban élők számának fokozatos növekedése. A városi területek népességének növekedése a vidéki területek egyidejű elnéptelenedésével párhuzamosan figyelhető meg.
Népességvándorlás
Ezt a folyamatot különféle társadalmi-kulturális, gazdasági és demográfiai tényezők okozzák. Amerika országai, Európa, Ausztrália és Ázsia északi része éri el a legnagyobb fokú urbanizációt. Másrészt a legtöbb afrikai országban a legkisebb százalékban élnek városokban az emberek.
A városok benépesülésének folyamata nem volt hirtelen - az ipari és gazdasági fejlődéssel párhuzamosan egyre többen özönlöttek nagyobb agglomerációkba és hagyták fel korábbi vidéki életüket, ami nem mindig tudta biztosítani a boldogulást.
Az urbanizáció felgyorsulását befolyásoló további tényező a nagyvárosi kulturális élet fejlődése volt. A nagyobb agglomerációkba költözéssel az emberek lehetőséget kaptak a művészet megtapasztalására, valamint olyan szórakoztatáshoz, amely akkoriban vidéken nem volt elérhető.
A 19. század elején a városokban kevés ember élt. Világszerte csak a lakosság 2,5%-a volt. A fejlettebb, intenzíven urbanizálódó országokban több tíz százalékot is elért, ami szintén nem tette ki a lakosság nagy részét.
Abban az időben Belgiumot jellemezte a legnagyobb fokú urbanizáció – lakosságának 30%-a városokban élt. A tizenkilencedik században kezdődött el az urbanizáció intenzív folyamata globális szinten. Sok ország intenzív fejlődésnek indult, aminek következtében tömegesen özönlöttek be az emberek a városokba.
Jelenleg az urbanizáció mértéke nagyon magas, különösen a fejlett országokban. Argentínában és Ausztráliában az egyik legmagasabb az urbanizáció aránya – 90% körül ingadozik. Az emberek, különösen a fiatalok, vidékről a nagyvárosokba vándorolnak ki jövedelem és sikeres társasági élet reményében. Az előrejelzések szerint nagyon valószínű, hogy néhány éven belül a világ lakosságának több mint 60%-a városlakó lesz.
Az urbanizáció nem csak a népesség növekedéséről szól. A városok benépesedésének azonnali hatása a térbeli fejlődésük. Ilyen helyzetben a nagy városi agglomerációk jelentősen növelik elérhetőségüket – a városi területek is magukba foglalják a folyamatosan bővülő külvárosokat.
Az urbanizáció okai
Mi okozza az urbanizáció jelenségének folyamatos eszkalációját? A fő ok minden bizonnyal az álláskeresés. Vidéken vagy kisvárosokban egyre nehezebb elhelyezkedni. A nagy városi agglomerációk sokkal nagyobb és vonzóbb munkaerőpiacot kínálnak.
A külföldi cégek és nagyvállalkozások általában nagy agglomerációban vagy annak környékén helyezkednek el. Az ilyen típusú cégek több ezer alkalmazottat keresnek különböző pozíciókra, aminek köszönhetően a fiatalok iskola vagy egyetem után ott jelentkezhetnek állásra.
Egy nagyváros nagyon sok szakmai lehetőséget nyit meg lakói előtt, mert az állásajánlatok sokrétűek, különféle iparágakban és rengeteg van. Emellett meglehetősen magas fizetéssel is számolhat a szülővárosaihoz képest.
Ehhez persze nagy a munkaerő-piaci versennyel is társul, amit az újonnan érkezők sokszor elég fájdalmasan éreznek. Nem csak a karrierlehetőségek vonzzák az embereket a városokba. Manapság mindenki sokkal jobban kíváncsi a világra, mint két évszázaddal ezelőtt.
Egy nagy város a szórakozásnak és a művészettel és kultúrával való kapcsolattartásnak sokkal több formáját kínálja. Egy nagyvárosban a személyes fejlődésre is jobban oda lehet figyelni, valamint a gyerekek megfelelő nevelésére is. A nagy agglomerációkban való életnek persze vannak hátrányai is, mint például a zaj, a légszennyezettség, a magas bűnözés. Ennek ellenére, amikor szakmai fejlődésre van szükség, sokan úgy döntenek, hogy a városba költöznek.
Az urbanizáció következményei
Az urbanizáció meglehetősen pozitív fejleménynek tűnik – a gazdasági és ipari fejlődés következménye, ami végül is előnyös. Sajnos ez nem teljesen igaz. Sok probléma van a városi lakosság folyamatosan növekvő arányával is.
A városi területeken élők növekvő száma növekvő keresletet okoz a lakóhelyek iránt. A nagyvárosokban minden évben több toronyház épül a zöldterületek rovására. A bennük lévő lakások kicsik, de évről évre drágábbak.
Ezen túlmenően a városi területek zöldövezetének hiánya és az autók nagy száma nagyon magas légszennyezést, szmogot és mérgező füstöket okoz. Egy másik probléma az ivóvíz megfelelő kezelése. A kis terepen való nagy igény miatt ez nem könnyű feladat.
Ugyanez a probléma a szennyvízkezeléssel kapcsolatban is fennáll. A helyi szennyvíztisztító telepek nem mindig képesek megbirkózni a hatalmas mennyiségű szennyvízzel, ami a helyi vizek szennyeződését okozza. A kommunikáció a legnagyobb agglomerációk lakói számára is gondot okozhat.
Néha egy nagyváros külvárosában élve sok időt kell töltenie a munkába ingázással, amely a központban található. A nagy számú független jármű azt jelenti, hogy csúcsforgalomban zavaró forgalmi dugókba kerülhet.
Az emberek kis területen való nagy koncentrációja a társadalmi élet síkjában is sokkoló hatást eredményez. A gyors élettempó, a valódi kontaktus hiánya és a nagy mennyiségű stressz hatására az emberek gyorsabban depressziósak, stimulánsok használatára, legrosszabb esetben öngyilkosságra késztetik.
A nagy agglomerációkra is jellemző a magas bűnözési ráta. Sajnos egyre gyakoribbak a nemi erőszakok, verések, lopások, sőt gyilkosságok is. A nagyarányú urbanizáció számos előnnyel jár, de nem ártalmatlan folyamat. Az urbanizációnak számos nemkívánatos hatása is van, amelyek az évek során valószínűleg súlyosbodni fognak.