A szmog egy nagyon káros légköri jelenség, amelyben a köd különféle légszennyező anyagokkal, például füsttel vagy autó kipufogógázaival keveredik. A szmog szó az angol nyelvből származik, és két másik szó kombinációja: füst és köd, amelyek füstöt és ködöt jelentenek. Régebben a lengyel nyelv is használta a füstös szót, amely az angol megfelelőjének mintájára jött létre.
Jelenleg azonban csak az angoloktól kölcsönzött szmog kifejezést használják a káros légköri jelenség leírására. A szmogban található por és különféle nemkívánatos kémiai vegyületek rendkívül egészségtelenek az emberek számára, mert légzéskor könnyen a tüdőbe kerülhetnek, ami számos kellemetlen és nehezen kezelhető betegséget okozhat.
Ennek az egészségre veszélyes jelenségnek a legnagyobb kiterjedése a nagyvárosi agglomerációk környékén fordul elő, ahol a legtöbb ipari központ és sok autó közlekedik az utcákon.
A szmog két típusra oszlik: a londoni szmogra és a Los Angeles-i típusú szmogra. Eltérnek az összetételükben, valamint az előfordulás idejében és helyében. A londoni szmog novembertől januárig fordul elő a mérsékelt éghajlati övezetben. A Los Angeles-i típusú szmog a szubtrópusi éghajlati övezetekben, főként nyáron jelenik meg.
Hogyan jön létre a szmog?
A gyárak és egyéb ipari létesítmények működése során elképzelhetetlen mennyiségű füst, kipufogógáz és egyéb káros anyagok, kémiai vegyületek keletkeznek. Ezek között lehetnek például kén-oxidok és nitrogén-oxidok, valamint szilárd szennyező anyagok, pl. lebegő por. A légkörbe kerülnek, ami azt jelenti, hogy könnyen keveredhetnek a levegőben köd formájában szuszpendált mikroszkopikus vízcseppekkel.
A gyárak felelősek a szörnyű légszennyezés nagy részéért, de nem csak ők a felelősek. A szingli emberek is hozzájárulnak az egész felhajtáshoz. Egyedül autózni és kályhában szénnel, fával vagy ami még rosszabb, szemetet égetni, az igazi katasztrófa a viszonylag tiszta levegő számára. Az ember teljes mértékben felelős azért, ami a légkörünkkel történik.
Ha nem tennénk kártékony tevékenységeinket, a levegő tiszta lenne, a Föld pedig gyönyörű és zöld lenne. A szmogjelenség súlyosságának mértéke azonban nem csak a kibocsátott füst és kipufogógáz mennyiségétől függ. Az, hogy a szennyezés a város felett marad, vagy elszáll máshová, egyebek mellett az adott hely terepétől és éghajlatától függ.
Ha hasonló mennyiségű füstöt bocsátanak ki a város felett egy olyan völgyben, ahol szinte soha nem fúj, és ahol az idő szeles és a terep meglehetősen sík, a porkoncentráció nem lesz azonos.
Szeles város esetén a szmog elvékonyodik és szétterjed, így a helyi levegő nem lesz olyan szennyezett, mint a völgyben fekvő település levegője.
A szmog veszélyes az egészségre?
Igen. A magas koncentrációjú por komoly veszélyt jelenthet egészségünkre. A szmog elsősorban légúti rendszerünkre káros. A levegőben szálló por és vegyszerek allergiát vagy asztmát és asztmás rohamokat okozhatnak.
A szmognak való nagymértékű kitettség a krónikus hörghurut súlyosbodása formájában is veszélyt jelenthet, és hirtelen légzési elégtelenséget, sőt a keringési rendszer bénulását is okozhatja.
Ezek természetesen szélsőséges esetek, de a hosszú szmognak való kitettség nagy kockázattal jár, és nem szabad alábecsülni. Egyes tanulmányok szerint a szmog minimális mértékben a természetes okok miatti gyorsabb elhalálozás oka is. Egyes tudósok még azt is állítják, hogy ha egy terhes nő szennyezett levegőt lélegzik be, az növeli az autizmus kialakulásának kockázatát a születendő gyermekben.
A nagyvárosokban, ahol valóban nagy a probléma léptéke, sokkal magasabb a tüdőrák előfordulása is. Ennek tudományos indokolása lehet, mert a szmogban gyakran előforduló illékony policiklusos aromás szénhidrogéneket rákkeltő vegyületek közé sorolják.
Hogyan védekezz a szmog ellen?
A nagyvárosi életnek megvannak az előnyei, de ami a levegő tisztaságát illeti, egy ilyen helyszín nem minősíthető jónak. Ilyen agglomerációban élve érdemes vigyázni arra, hogy a magas légszennyezettség ellenére ne tegyük ki ennyire érintkezésnek vele.
Először is korlátozni kell azt az időt, amit a "friss" levegőn töltünk. Ebben az esetben a hosszú séták nem a legjobb választás vasárnap délutánra. Érdekesség, hogy aki kíváncsi arra, hogyan néz ki jelenleg a légszennyezettség kérdése egy adott városban, az a Környezetvédelmi Főfelügyelőség honlapján megtekintheti.
Ha egy nap kiderül, hogy rendkívül erős a szmog, akkor érdemes megfontolni, hogy aznap valóban el kell-e hagyni a házat. A nagy mennyiségű szmogról "híres" városban élve a szmogellenes maszk hasznos eszköznek bizonyulhat.
Lengyelországban nem túl népszerű, de az ázsiai országokban gyakran látni maszkot viselőket. Egy jó maszk képes megtartani a szennyeződések túlnyomó részét. A készülék ilyen hatékonysága valóban megéri a befektetést. Ilyen helyzetben, ha van kedvünk, felvehetjük a maszkot és félelem nélkül indulhatunk egy hosszú vasárnapi sétára.