A magyar puszták és mocsarak közepette, a Fertő-tó partján virágzik egy igazi építészeti rózsa, vagyis Esterháza. Az egyik leghatalmasabb magyar család egykori lakhelye remek ötlet egy soproni vagy győri kiránduláshoz.
Esterháza (Fertődi Vár) - történelem
Kezdődik a Fertődi Palota története 1720-ban amikor Esterházy József elhatározta, hogy itt vadászházat épít. Az épületben mindössze 22 szoba volt, de a gróf szolgákat és munkásokat hozott a közelbe. Azonban még így is volt kis nyári rezidencia. Minden megváltozott Esterházy Miklós József hercegnek köszönhetően. Ez az arisztokrata, aki méltán járult hozzá a Poroszországgal vívott harcokhoz, úgy döntött, hogy a palotát új székhelyére cseréli.
1766-ban magához méltó kastélyt kezdett építeni. A palota jelentős összegbe, 13 millió guldenbe került (egy fizikai munkás éves fizetése akkor körülbelül 35 gulden volt!). A Johann Ferdinand Mödlhammer és Melchior Hefele által tervezett rezidencia hamar igazi hírnevet hozott Fertődnek. A bálokon megjelent Mária Teréz, a leendő I. Pál cár, vagy a későbbi forradalmi tábornok, Francisco de Miranda. A herceg gondoskodott a család és környezete megfelelő oktatásáról is – Eszterházyban maga is zenekarvezetőként dolgozott Joseph Haynd, költészetét a magyar felvilágosodás legnagyobb költője mutatta be Bessenyei György, valamint a palota opera- és bábszínházában is szórakozhattak a vendégek.
Haydn tevékenységéhez kapcsolódik a Búcsúszimfónia története ezt a zeneszerzőt. A fejedelem zenészei pompájuk és pompájuk ellenére szenvedtek a családtól való elszakadástól (nyáron Fertődön éltek, családjuknak Kismartonban kellett maradniuk). Hazatérésének időpontja közeledett, de a hercegnek nem állt szándékában elbocsátani művészeit. Haydn a zenekar problémáit ismerve Fertődön mutatta be szimfóniáját. Mindenki meglepetésére a darab utolsó részében az egyes hangszerek leálltak, és az előadók hivalkodóan leszálltak a színpadról, lekapcsolva a villanyt. A fejedelem megértette a finom szemrehányást, és megengedte a művészeknek, hogy elhagyják Esterházát.
A palota pompája a mágnás halálával ért véget. Övé az utódok visszatértek Eisenstadtba (akkor Kismarton) és Fertőd hanyatlóban volt. A 20. század elején költözött a palotába Esterházy Miklós herceg IV.
A második világháború után az ingó vagyon nagy részét ellopták, néhány épület megsemmisült, néhány helyiséget kertészeti iskola székhelyévé alakítottak. A palota csak 1957-ben kezdett múzeumként működni. A teljes belső helyreállítás, a megrongálódott épületek rekonstrukciója és az elhanyagolt park helyreállítása csak a 20. század vége. Megjegyzendő azonban, hogy az emlékmű egykori dicsőségének helyreállítása jelentős munkát igényel.
Esterháza (Fertődi Kastély) - építészet
A palota az a barokk építészet egyik legszebb példája Magyarországon (látható hatásokkal rokokó). Övé a központ egykori vadászház volt amely köré új rezidencia épült. A feltételezés patkó alakú - az alap maga a palota, míg a boltív központi részén található kovácsolt kapuamelyen keresztül beléptél Esterházy területére.
Esterháza (Fertődi Kastély) - városnézés
A tárlatvezetés során megtekintjük a palota néhány legjobb állapotban fennmaradt termét és a kézműves kiállítást. A legérdekesebb helyek, amelyeket látni fogunk:
- Terrena terem - Ez a szoba lehetővé teszi, hogy megértsük, mi volt a rokokó egyedisége. Övé a név azt jelenti, népszerű a reneszánsz és barokk építészetben szobák (a földszinten fekszik) előszoba köti össze a kert bejáratával. Esterháza esetében maga a helyiség belseje a természettel való találkozást hirdette volna. A fehér falak (ez a stílus jellemzője) átfedik egymást növényeket és állatokat utánzó stukkók. Befejezik az egészet mennyezeti freskók huncutságot engedő puttival. Az angyalok által hordozott füzérek a palotatulajdonos Nicolaus Esterházy kezdőbetűit alkotják. A szoba mindkét oldalán észrevesszük márvány tálak – régebben szökőkutak voltak ott.
-
Orfeum - Korábban szolgált tulajdonosok és vendégeik mint koncertterem. Itt van Haydn először mutatta be Búcsúszimfóniáját.
-
Aula - Arany és piros díszek egészen más jelleget adjon a palotakamrák közül a legnagyobbnak. Reprezentatív terem volt, így bizonyára ez tette a legnagyobb benyomást a vendégekre. Ebben sokat segített mennyezeti freskó, amely a fény istenét, Apollót ábrázolja a szekerén. A lovak úgy vannak elrendezve, hogy bárhonnan is figyeljük őket, az a benyomásunk, mintha felénk rohannának.
- kínai szoba - Talán fekete és arany kínai panelek A korábbi szobák barokk szépségéhez képest kissé sápadtnak tűnnek, de tudni kell, hogy a palota berendezésének ez volt a legdrágább része. Bal fából készült, majd arany és lakk díszekkel borították.
- Kápolna - A palotatulajdonosok imahelye az egyik utolsó helyre felújított helyiség. Érdekesség, hogy a restaurátorok munkáját az Europa Nostra európai alapítvány díjazta.
- Kertek és rózsakert - A palota mögötti kertek a francia stílust képviselik. A természetességnek helyet kell adnia a fogalomnak - a sikátorok jól átgondolt formákat alkotnak (ebben az esetben válás mint egy rajongó). Egyszer elhanyagolt a park több helyen is igazi erdőre emlékeztet. A zöldfelületek a palotától délre több mint 1,5 kilométeren át húzódnak! Érdemes meglátogatni azt is felújított rosarium. E gyönyörű növények virágzási időszakában egy rövid séta a sikátorokban felejthetetlen élményt nyújt.
Útmutató és gyakorlati információk (frissítve: 2022. augusztus)
Fertődnek jó buszkapcsolata van a közeli Sopronnal. Buszmegálló "Fertőd gránátosház" a lakóház előtt található. Sopronból vonattal is eljuthatunk ide (kb. 20 perc) és Győrből (kb. egy óra). Leszállunk az állomáson Fertőszentmiklósamely a palotától kb.3,5 kilométerre található. Érdekes módon közvetlen vonattal juthatunk ide Bécsből (vagy néhány Fertő-tó városából) - ebben az esetben szálljon le az állomáson Fertöszeplak-Fertödmajd gyalog kelet felé 1,7 kilométert.
Az Esterházy bejárata a Joseph Haydn utca 2. szám alatt található.
A múzeum a nyári szezonban minden nap 9-18 óráig tart nyitva (utolsó belépés 16:55-kor). Főszezonon kívül az Esterháza csak hétvégén tart nyitva. A túra kizárólag idegenvezetővel történik, naponta egyszer angol nyelven, egyéb órákban magyar nyelven (lehetőség van német nyelvű túra megrendelésére). A múzeumi szobákról viszont kaphat egy rövid leírást lengyelül.
A történelmi kamrák megtekintése körülbelül 50 percet vesz igénybe. Jegyek ára: 2000 Ft (kb. 28 PLN) normál, 1000 Ft kedvezményes (kb. 14 PLN), családi 4000 Ft (kb. 56 PLN).
A nyári szezonban naponta kétszer (2022-ben 11 és 16 óra volt) tárlatvezetések vannak a Bábszínházban, a Víztoronyban és a helyi operaház történelmi kiállításában. Jegyek benne 500 Ft (körülbelül 7 PLN).
