Észak-Izlandon található Ásbyrgi kanyon Izland egyik legérdekesebb természeti csodája. A formája lenyűgöző: a kanyon hosszú 3,5 kilométerszélesen több mint egy kilométer és patkó alakú. Ezenkívül nyugatról, délről és keletről Fr. fenséges sziklái veszik körül. akár 100 méter magasra.
A kanyont alakja mellett egy faállomány is megkülönbözteti. Egyike azon kevés helyeknek az egész szigeten, ahol ilyen sűrűn és változatosan erdősültek.
Az Ásbyrgi-kanyon ma a nemzeti park része Vatnajökull (Vatnajökull Nemzeti Park).
A kanyon felemelkedése
A kanyon keletkezésének történetét két változat írja le. Az első egy szigorúan tudományos elmélet. Eszerint a kanyon a folyó jeges árvize során keletkezett Jökulsá á Fjöllum (ma Izland második legnagyobb folyója) az utolsó jégkorszak vége után. Az elmúlt évezredek során azonban a folyó megváltoztatta a folyását, és most egy kicsit távolabb van. A gleccserárvizek, vagyis a gleccser gyors olvadása okozta árvizek (amit többek között a vulkánkitörések okoztak) képesek voltak mindent elpusztítani, ami az útjába került.
A második elmélet közvetlenül a skandináv mitológiából származik. Elmondása szerint ő a felelős a kanyon létrehozásáért nyolclábú ló a skandináv istenek közül a legfontosabb Odin. Sleipnirmi volt ennek az állatnak a neve egyik lábával a felszínen állt az égi utazás alatt. A mitológiai parázs lendülete olyan nagy volt, hogy maradandó nyomot hagyott a sziget domborzatán.
A közelmúlt történelme és az iparosodás elől való menekülés
Az Ásbyrgi-kanyont és környékét régóta használják a helyi lakosság. Még mindig bent századi XIX állatokat legeltették a kanyonban.
Az előző század elején a kanyon területét és a Jökulsá á Fjöllum folyó menti területet egy helyi költő és vállalkozó vásárolta meg. Einar Benediktsson. Benediktsson egy vízerőművet akart létrehozni álmai műtrágyagyártó cégének támogatására. Szerencsére 15 éve nem tudta megvalósítani az üzleti terveit. címmel írt verset a költő Napsütéses reggel Ásbyrgiben, amelyben a kanyon létrejöttével kapcsolatos mitológiai elméletet terjesztette.
Kezdet A huszadik századból ráadásul ez egy olyan időszak volt, amikor felerősödtek az izlandi természeti csodák iparosítására tett kísérletek. Egy másik példa egy szerencsére meg nem valósult hasonló ötletre a Gullfoss-vízesés története.
BAN BEN 1928 a kanyont az ország hatóságai vásárolták meg, és átadták a helyi erdészetnek. Ezek hamarosan elkerítették a területet, így megszűnt legelőként használni. Az 1950-es években fákat ültettek, köztük olyanokat is, amelyeket korábban nem találtak a szigeten, például lucfenyőt vagy fenyőt.
A terület bekerítése ellenére az erdészeti hatóságok a helyi lakosok rendelkezésére bocsátották, akik szabadtéri rendezvényeket szerveztek. A kanyonba jutásért cserébe a rendezvényszervezők segítettek a terület gondozásában.
BAN BEN 1978 a kanyon a mára megszűnt Jökulsárgljúfur Nemzeti Park része lett, és jelenleg a Vatnajökull Nemzeti Park (Vatnajökull Nemzeti Park) része.
Az elfek legendás földje
Az Ásbyrgi-kanyon az elfek fővárosa, akiket a helyiek hívnak Rejtett emberek (Huldufólk sziget). A sziget titokzatos lakóiról ismert, hogy izlandi sziklákon laknak. A helyi legendák szerint semmiben sem különböznek a hétköznapi emberektől, bár szebbek és gazdagabbak.
Kevesen voltak azonban olyan szerencsések, hogy Izlandon meglátogassák a Rejtett Emberek egyikét, és még inkább beléphessenek fővárosukba Ásbyrgibe. Az ő világuk a miénkkel párhuzamosan létezik, és keveseknek lesz megtiszteltetésük, hogy alternatív dimenziót lássanak.
A helyi szóbeli üzenetekre hivatkozva azonban az ember kísértést kelthet, hogy azt mondja, hogy az elfek fővárosa rendkívül lenyűgöző. Nyilván lakóházak, középületek mellé még koncerttermet is építettek!
Botnstjörn - egy festői tó a kanyon határán
A kanyon déli részén, közvetlenül a sziklafal mellett találunk egy festői szépségűt Botnstjörn-tó. Ezt a helyet nem csak elbűvölő fekvése és élénk színei különböztetik meg, de madármegfigyelésre is kiváló hely. Ez a viszonylag kis tó számos vízimadár-fajnak ad otthont. A tó déli részén kialakítottak egy mólót több paddal, ahonnan repülő állatokat nézhetünk meg.
A tóval az egyik helyi legenda is kötődik. Egyszer régen két fiatal szerelmes akart összeházasodni. Szerencséjükre teljesen más világokból érkeztek – a fiú egy farmon élt a kanyonban, szerelmei pedig egy közeli lakhelyen. Családjaik nem egyeztek bele egy ilyen tévhitbe.
Egy éjszaka mindketten egy tündérről álmodtak (valószínűleg egy manóról), akinek kedvesét elbűvölték, és a tóban élő szörnyeteggé változtatták. Ennek a lénynek csak akkor kellett volna megjelennie a felszínen, amikor éjfélkor a nap aranyfényben borította be a sziklákat. A tündér a szerelmesek segítségét kérte, cserébe támogatást nyújtott szerelmi problémájuk megoldásában.
Az egyetlen esély a szerencsétlen szerető kiábrándítására az volt, hogy a legnagyobb értékeit a vadállat szájába dobja. A szerelmesek elvégezték a munkát, a tündér pedig összeházasította őket.
Eyjan szikla (sziget)
A kanyon északi részét egy hatalmas sziklaképződmény, az úgynevezett Eyjan (Lengyel-sziget). A szélessége közel van 250 méterés hosszában csaknem a kanyon felét lefedi.
Felmászhatunk a szikla tetejére (az egész tetejét sziklák és kövek borítják), ahonnan csodálatos kilátás nyílik a kanyonra.
Hozzáférés (2022 júniusától)
Sajnos az Ásbyrgi-kanyonba nem a legegyszerűbb eljutni. Először is, nem közvetlenül az 1-es számú úton található, de messze van tőle.
A leggyorsabb módja annak, hogy a népszerű 1-es számból a kanyonba jussunk az úton 862amely félúton elhalad a híres Dettifoss vízesés mellett. Sajnos míg a 862-es út déli része aszfaltozott, addig a kicsit Dettifossától induló északi része egy nehéz kavicsos út, amely helyenként göröngyökön, nagy sziklákon vezet át, és néhol nehézkesen fér el több autó is. Nehéz útvonal kisautók számára, de nyáron lehetséges.
Az első számtól a 85-ös út felé vezető második út, azaz a 864-es út teljes hosszában burkolatlan, és a kisautóknak nagy gondot okozhat az átjutás. A 864-es számú út télre le van zárva. Mielőtt elindulnánk ezen túrák bármelyikén, ellenőriznünk kell az ezen az oldalon található feltételeket és figyelmeztetéseket. A YouTube-on videókat is találhat, amelyek bemutatják mindkét út viszonyait. Csak írja be a keresőmezőbe az "iceland 862 road Ásbyrgi Dettifoss" vagy az "iceland 864 road" kifejezést.
A 85-ös út elhagyása után (a 862-es útról) forduljon jobbra, menjen tovább egyenesen, majd ismét forduljon jobbra a 861-es útra.
A 861-es számú út aszfaltozott, ugyanakkor nagyon keskeny és kanyargós. Sok szakaszon csak egy autó fér el kényelmesen rajta. Érdemes ezen az útvonalon lassan haladni, és speciális szigeteket használni, amelyekre az autót szemközti irányból elhaladva érdemes bemenni.
Parkolás és elhelyezkedés
Az Ásbyrgi-kanyonban két parkoló található. Az első a kemping mellett és közvetlenül az Eyjan-szikla mellett található (koordináták: 66.025865, -16.496303). A parkolóhelyek mellett van egy nagy épület WC-vel.
A második parkoló a kanyon déli határa közelében található (koordináták: 66.001755, -16.512645). Figyelem! Ennek a parkolónak a megközelítése nem a legkényelmesebb. Az út nagy része kanyargós és nagyon keskeny (néha gondot okozhat, ha két autó elhalad egymás mellett). A parkolóba haladva kis szigetek mellett haladunk el, ahova érdemes elmennünk, átengedve a szembejövőket. Szerencsére aszfaltozott a bekötőút. Ennek ellenére érdemes alacsonyan tartani a sebességet és nem nagyon gyorsítani.
Városnézés
Az Ásbyrgi-kanyonban két fő turistaútvonal található.
Az Eyjan-szikla melletti első parkolónál megállva felmászhatunk annak tetejére, és teljes pompájában láthatjuk a kanyont. Sajnos ahhoz, hogy a sziklától délre jussunk, szinte a teljes hosszán keresztül kell mennünk, mert a hegy bejáratát az északi vége közelében találjuk. A parkolótól a kilátóig egy irányban közel 2,5 kilométer az útvonal, ebből közel 2 kilométert kell sétálnunk az Eyjan-szikla gerincén lévő sziklás felszínen.
Az útvonal a parkolóban kezdődik, ahonnan nyugatnak, majd északnak indulunk a gerinc bejárata felé. Szerencsére az utat könnyű megtalálni. A parkolóból a szikla déli részén található kilátóig kb 35-45 perc. Kb 15 perc. Tehát től kell terveznünk 1,5-2 óra. A fákkal szegélyezett kanyon tetejéről nyíló kilátás azonban minden erőfeszítést megjutalmaz.
A második sétaútvonal a déli parkolónál kezdődik. Ez azonban teljes ellentéte az előzőnek. Ebben az esetben az ösvény az erdőn keresztül a Botnstjörn-tó felé vezet, és nem nyújt lenyűgöző kilátást a környező területre. Csak a kanyon végére érve várnak majd ránk érdekesebb kilátások. Néhány pillanatnyi tóparti eltöltés után felmászhatunk a pár percre nyugatra található kilátóba, ahonnan más szemszögből tekinthetjük meg a festői tavat.
A séta során angol nyelvű leíró tányérokat haladunk át, melyek a helyi növényvilág érdekesebb példányai mellé kerülnek.
Az útvonal a parkolótól a tóig és vissza kb. 1 kilométer hosszú. Nekünk kb 30-45 perc.
Az Ásbyrgi-kanyon teljes látogatására, feltételezve mindkét leírt útvonal áthaladását, a legjobb, ha kb. 2,5-3 óra.
