Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

A világ legrosszabb atomerőmű-balesetét követően Pripjaty városa kénytelen volt evakuálni a mérgező sugárzás miatt. A mérgező gőzök nemcsak a helyi növényzetet és vízkészletet szennyezték be, hanem a közeli lakosokat is megmérgezték, akik közül néhányan rákos megbetegedést szenvedtek el.

A hivatalos szovjet jelentések szerint a robbanásban két erőművi dolgozó közvetlenül, 28 mérnök és tűzoltó pedig hetekkel a katasztrófa után halt meg az akut sugárszindrómában.

A hatóságok csak több mint 24 órával a járvány kitörése után kezdték meg a Csernobil környéki közösségek evakuálását. Amikor a hatóságok kiterjesztették az evakuációs zónát, több mint 300 000 a leginkább sült területekről evakuálták az embereket.

Az első dolog, amit meg kell érteni az HBO csernobili minisorozatával kapcsolatban, az az, hogy sok minden színes vagy divatos. A Csernobil sorozat számos tény és mítosz keveréke.

1. Egy dolog, ami határozottan nem igaz a minisorozatban, az a karakterek akcentusa. Az angol nyelvű műsor az HBO közös produkciója a brit Sky hálózattal, és a többségében brit szereplők természetes hangjukkal lépnek fel. A színészek nem orosz vagy ukrán akcentussal beszéltek.

2. Valerij Legaszov, Borisz Scserbina és Ulana Khomyuk valóban léteztek? Valerij Legasov szovjet atomtudós és Borisz Scserbina miniszterelnök-helyettes is valódi emberek, de Ulana Khomyuk szovjet atomfizikus nem létezett. Az Ars Technica jelentése szerint Ulana Khomyuk egy kitalált karakter, aki "tudósok tucatjait képviseli, akik segítettek kivizsgálni a válság kialakulását".

3. A bányászok meztelenül dolgoztak? Számos archív film és fényképanyag utal arra, hogy a bányászok végül is felöltözve dolgoztak, nem meztelenül.

4. A sorozat utolsó epizódjának van a legkevesebb kapcsolata a tényekkel. Valerij Legasov nem fedte fel a teljes igazságot a reaktor gyári hibájáról. Ez a jelenet nem játszódott le. Valójában nem hat ember ellen emeltek vádat, nem három ellen. Minden meghallgatás csendben, nagyobb veszekedések nélkül zajlott.

5. A katasztrófa, azaz az európai emberiség pusztulását, a talaj, a víz, a levegő szennyeződését és minimum száz évig tartó hatásait - ahogy a sorozatban elhangzott - erősen eltúlozták. A besugárzás egész Európa lakosságára gyakorolt pusztító hatása nem lenne olyan tragikus.

5. A sorozat bátor, halálra ítélt tűzoltókat mutat be, akik nincsenek tisztában a sugárzási veszélyekkel – bár valójában senki sem mászott fel a reaktortörmelékre, ahogy a sorozatban is látható.

6. Volt egy helikopterbaleset a műsorban, rengeteg ólom, bór és homok hullott a reaktorra… Valójában a baleset néhány hónappal később történt, és a sugárzásnak semmi köze nem volt hozzá.

A csernobili 4-es blokk reaktorában 1986. április 26-án történt robbanás és tűz rendkívül borús esemény volt, olyan mértékű radioaktív "piszkos" bomba, amire senki sem volt felkészülve.

Ez továbbra is az atomenergia történetének legrosszabb katasztrófája, amely több mint 20 ember halálát okozta a következő években, bár a számok erősen vitatottak.

Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!

Kategória: