Természetesen a vászon "Sobieski Bécs mellett" szerzőség Jan Matejko nem ez a legértékesebb vagy a legkiemelkedőbb mű, amit bemutatnak Vatikáni Múzeumok. Ennek ellenére a vásznat kellően megtisztelték, és elnevezték a helyiséget, amelyben a festményt kiállítják. A Sobieski szoba.
A festmény története
Működik "Jan Sobieski Bécs mellett" (a vászon néven is ismert "Győzelem Bécsben") kezdte a művész 1879 körül. Egy évvel korábban osztrák-török összecsapás volt, és Ausztria-Magyarország elfoglalta Bosznia-Hercegovinát. Közeledett a bécsi csata 200. évfordulója, és minden arra utalt, hogy a hatalom ezt a tényt propagandacélokra kívánja felhasználni, miközben háttérbe szorítja a lengyel csapatok szerepét.
Különösen gyalázatos cikkeket nyomtatott a bécsi "Neue Freie Presse" újság, amely Sobieski-t részegnek és dögnek, a lengyel hadsereget pedig barbárnak mutatta be. Matejko festménye tehát az ilyen történelemhamisítás ellenlépése volt. 1880-ban készült el a mű első változatade a festő a végső formán való munkára készült még kettőért évekig gondosan tanulmányozta a régi portrékat és történelmi tanulmányokat. Sikerült eljutnia az évfordulóra, és 1883-ban a vásznat Bécsben állították ki. Matejko saját forrásból fizette a szobát, és ingyen bocsátotta a látogatók rendelkezésére. Mint kiderült, bikaszem volt.
Marian Gorzkowski, aki jelen volt a kiállításon, ezt írta:
"(…) még a szakácsok őrei, különféle bécsi árusok, sőt Bécs környéki parasztok is meglátogatták a festményt (…) Naponta háromezer (látogató) után ismét lejön."
Még maga a császár is látta a festményt.
A csata évfordulója egybeesett a festő alkotói munkásságának 25. évfordulójával. A krakkói ünnepélyes ünnepségeken a művész nyilvánosan felajánlotta a festményt a pápának. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem személyes ajándék, hanem az egész nemzet ajándéka. Amint arról Krakkó beszámolt "Idő" Matejko ekkor azt mondta:
"Ahová hírvivő futott Bécsből a királylevéllel és a próféta zászlajával - oda képet küldünk, hogy tudatosítsuk ezt a pillanatot. Ott, a Vatikánból beszédesebben fog emlékeztetni, mint máshol, soha el nem évült érdemeinkre, jogok és fájdalmak.egyben reményeink, és velük együtt a szent hitünk Székéhez való megingathatatlan ragaszkodás fogadalma (…) Akarj megérteni engem: Nem adom a Szentatyát, akarlak, akarlak téged elfogadni (a képet) és visszaadni a Szentatyának."
A művész kívánsága teljesült, és idén decemberben a Vatikánba küldték a művet. A festő döntését az is befolyásolhatta, hogy a Sobieski által elfogott nagyvezír zászlója Rómában elveszett (valószínűleg a díszítésváltáskor volt az oka, bár elhangzott, hogy a zászlót a törökök lopták el).
Az ország néhány kritikus hangja ellenére (úgy vélték, hogy a képnek az országban kell maradnia, technikailag gyenge vagy rosszul exponált) meg kell jegyezni, hogy Matejko ajándékát nagyra értékelték a Vatikánban. "Jan Sobieski Bécs mellett" egy nagy teremben lógott közel a híres Stanz Rafaelához (így Kornel Makuszyński, aki írta "(…) a Vatikánban / Matejko a legrosszabb falon lóg"). Ezt bizonyítja, hogy a Kandelabrów Galéria egyik festménye a festmény bemutatásának pillanatát szentelte.
Sajnos a Rómában élő lengyelek nem gondoskodtak arról, hogy az akkori kalauzok részletes információkat tartalmazzanak a festményről. Wincenty Smoczyński atya ezt a hibát próbálta kijavítani, és leírta a zarándoklat történetét, amelynek vezetője így szólt: "Uraim! Ez a lovon ülő lovag - itt Sobieskire mutatott - egy japán lovag, aki úgy döntött, hogy keresztényeket gyilkol meg hazájában (…)".
A "Jan Sobieski Bécsben" című kép elemzése és értelmezése már a jelenet kiválasztásában is eltér a Bécs győzelmét ábrázoló vásznaktól. Matejko úgy döntött, hogy nem mutatja be a csatát vagy a találkozást Jan III Sobieski és a császár között. Ehelyett lefestette a levél pápának való elküldésének pillanatát (a királynak ezt kellett volna írnia: "Eljöttünk, láttunk, Isten győzött"). Ez a jelenetválasztás keresztény jelentést ad a képnek - a győzelem Isten ajándéka, és a kereszténység felsőbbrendűsége az iszlámmal szemben. Ezt a vásznon látható szimbólumok is visszaadják: a lengyel zászló fölött fehér galamb (a Szentlélek) látható, a csata utáni tájat pedig szivárvány (Isten áldásának jelképe) veszi körül.
Eközben a háttérben a török tábor fölött fekete varjúcsapat lebeg. Jan III Sobieski a nagyvezír lován ül, ami az iszlám leigázását jelenti. A középponttól kissé jobbra fekvő lengyel királyt három figuracsoport veszi körül. Alul török hadifoglyokat és két holttestet látunk: egy törököt és egy megerőszakolt német nőt. Károly lotaingiai herceg vezetésével osztrák katonák közelednek a királyhoz jobbról. A herceg lova fejet hajt a lengyel király előtt, mintha elismerné szuverenitását. A jobb oldalon többek között lengyel katonákat és parancsnokokat látunk híres tüzér tábornok, Marcin Kącki és Mikołaj Hieronim Sieniawski mezei hetman. A király mellett fiát, Jakub Sobieski-t ismerhetjük fel. Az uralkodó másik oldalán Bl. Aviano márka. A király pápának írt levelét és a próféta zászlóját Mikołaj Denhoff krakkói kanonok gyűjti össze.