Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!
Czesław Miłosz költő, esszéista, prózaíró, műfordító, előadó és irodalmi Nobel-díjas volt, amelyet 1980-ban kapott. Íme érdekes tények és fontos információk Czesław Miłoszról.
1. 1911. június 30-án született a litvániai Szetejnie-ben, nemesi családban.
2. Szülei Aleksander Miłosz, Lubicz címer és Weronika sz. Kunatów, Topór címer.
3. Czesław Miłosz az orosz cár alattvalójaként született, lengyel nemzetiségű litván állampolgár. Ősei litván nemesek voltak, akik Litvániában telepedtek le, és lengyelül beszéltek.
4. Tanulmányait édesanyja felügyelete mellett végezte, aki egy vidéki iskolában tanított írást, olvasást és számvitelt. A kezdeti tanulás nehéz volt számára. Jobban lenyűgözte az őt körülvevő világ, mint a tudomány.
Az 1921-1929-es évek az I. Állami Férfi Gimnáziumban való tanulás időszaka. Zigmunt August király Vilniusban.
5. Tanulmányait a vilniusi Stefan Batory Egyetemen folytatta, eleinte a Bölcsészettudományi Karon tanult lengyelül, majd a Társadalomtudományi Karra került, ahol jogot tanult.
6. Miłosz irodalmi debütálására 1930-ban került sor. Az Alma Mater Vilnensis egyetemi folyóiratban megjelentek a Kompozíció és az „Utazás:” című versek.
7. Tanulmányai alatt a Vilniusi Vagabonds Akadémiai Klubjának tagja lett. A klub a vilniusi tudományos élet híres szervezete volt, sok ismert embert gyűjtött soraiba, akikkel a fiatal Miłosz barátokat és ismeretségeket kötött. A klub programszerűen apolitikus szervezet volt.
8. Miłosz diákkora a Żagary költőcsoporton belüli tevékenységet is magában foglalt, egy azonos nevű folyóirat kiadásában való részvételt. Aktív volt, miközben a Lengyel Rádió Vilniusban dolgozott.
9. A második világháború nagy részét a németek által megszállt Varsóban töltötte. A háború forgatagában igen aktívan tevékenykedett az irodalmi területen. Jan Syruć álnéven írt, és 1940-ben verseskötetet adott ki ezen a néven "Versek" címmel. A megszállt Varsóban iskolai házmesterként dolgozott. Testvérével, Andrzejjel együtt tevékenyen részt vett a zsidók megmentésében, bújtatta őket és anyagilag is támogatta őket.
10. 1989-ben a Miłosz testvéreket a Jad Wasz Intézet a Nemzetek Igaza címmel tüntette ki a zsidók háborús segítéséért.
11. A háború utáni időszak Miłosz számára a diplomáciai munka ideje. Kulturális attaséként az Egyesült Államokban és Franciaországban tartózkodott. 1951-ben Párizsban való tartózkodását kihasználva politikai menedékjogot kért a franciáktól.
12. A francia földön eltöltött évek irodalmi tevékenységet eredményeztek. Abban az időben együttműködött Jerzy Giedroyccal. A legnagyobb visszhangot akkor váltotta ki, amikor megjelentette „The Captive Mind” című esszéjét. Számos irodalmi műve megjelent Jerzy Giedroyc párizsi Kultura című művében.
13. 1960-ban Czesław Miłosz az Egyesült Államokba költözött, hogy a Kaliforniai Egyetemen, Berkeleyben és a Harvardon dolgozzon.
14. Czesław Miłosz száműzetésbeli életében az egyik legfontosabb személy Jerzy Giedroyć volt. Giedroyccal való együttműködés eredményeként megjelentette Miłosz műveit. Kezdeményezője és végrehajtója volt Miłosz irodalmi Nobel-díj iránti kérelmének. Ő volt az, aki a Párizsi Irodalmi Intézetként ismert emigráns irodalmi központ vezetőjeként kiadta Miłosz gyűjteményes műveinek kötetét.
15. 1980. október 9-én a stockholmi Svéd Akadémia bejelenti, hogy Czesław Miłosz elnyerte az irodalmi Nobel-díjat.
16. 1993-ban Miłosz végleg Lengyelországba költözött, és Krakkóban telepedett le. Száműzetésben eltöltött élete során számos akadémiai központ sokszor értékelte irodalmi munkásságát. A számos egyetem által odaítélt díszdoktori cím a legjobb példa arra, hogy milyen tekintélyt élvezett.
17. 2004. augusztus 14-én meghal a Nobel-díjas Czesław Miłosz. Halála után a skałkai érdemek kriptájában temették el.
18. Czesław Miłosz munkássága a Nobel-díj átvételéig külföldön is ismert volt, és nem korlátozódott csak a lengyel emigráció köreire. A Lengyel Népköztársaság hatóságai sikeresen blokkolták műveihez való hozzáférést. Művei egy része a lengyel antikommunista underground köreiben jelent meg. A Nobel-díj odaítélése sok lengyel számára nagy meglepetés volt, hiszen műveit mohón cenzúrázták a népszerű hatóságok, és kevesen tudtak létezéséről, nemhogy irodalmi műveiről.