Ara Pacis (A béke oltára) Rómában több száz töredék tiszteletére épített monumentális áldozati oltár Octavian Augustus, a császár, aki véget vetett a véres polgárháborúk időszakának, amely az egész római világot meggyötörte a köztársaság fennállásának utolsó évtizedeiben.
Az emlékmű a korai birodalom monumentális szobrainak egyik legszebb példája.. Ma egy speciálisan kialakított múzeumi pavilonban őrzik, ahol teljes pompájában megcsodálhatjuk.
Ágoston-rendi béke oltára
Ara Pacis története kezdődik i. e. 13. július 4. Ezen a napon a római szenátus Octavian Augustus győzelmes hadjáratait kívánja ünnepelni Spanyolország és Gallia, megszavazta, hogy a három év kihagyás után hazatérő császárnak áldozati oltárt állítsanak.
Augustus úgy vonult be a történelembe, mint aki véget vetett a véres polgárháborúk időszakának, és egyesítette a római államot. Uralkodásának idejét gyakran úgy emlegetik Pax Romana (lengyel római béke) vagy Pax Augusta. Ezek a kifejezések egy korábban kevéssé ismert névből származnak i.e. 13. a béke istennője Paxamelynek oltárt szenteltek és amely egy ideig a Római Birodalom szinonimájává vált.
Az emlékmű ott állt Mars mezőaz ősi út nyugati oldalán Via Flaminia (ajándék Via del Corso), ról ről 450 m jelenlegi helyéről. A helyválasztás nem volt véletlen, augusztusnak itt kellett volna diadalmasan visszatérnie a városba. A jelenlegi Pantheont megelőző templom és Augustus monumentális mauzóleuma között emelték. Létrehozásakor a Marsmező leegyszerűsítve egy nagyszerű rét volt, ahol a hadsereg és a fiatal rómaiak gyakoroltak, maga az emlékmű pedig magányosan állt a zöldellő között.
Az Ara Pacis építése folytatódott három és fél év. Megtörtént az oltár felszentelése i. e. 9. január 30. (érdekes módon August Livia feleségének volt a születésnapja). Az emlékmű azonban sáros területen állt, aminek következtében valószínűleg a föld alá omlott, és néhány évszázadon belül eltűnt a felszínről. Még mindig bent 2. század az emlékmű látszott, de már ekkor szinte emelkedett a környező talaj szintje három méter.
Építészet és domborművek
Az Ara Pacis építészetileg monumentális római forma volt az áldozati oltár (latin ara). Középső része a tényleges oltár volt, amelyet egy emelvényen helyeztek el, méretekkel 6 x 7 m. Fehér márványfal vette körül, téglalap alaprajzon, méretekkel 11,6 x 10,6 m. Az oltár nyugati irányú volt. A belső térbe két bejárat volt. A hátsó, keletre néző, közvetlenül a Via Flaminia felé nézett, és a magasságában volt. A nyugati bejárat az alatta lévő Mars-mezőre nézett, és volt egy lépcső.
A fal külső falait a felső részeken csodálatos görög stílusú domborművek díszítették történelmi, mitológiai és allegorikus témákban. A konkrét motívumok megválasztását semmiképpen sem a véletlennek szentelték - mindegyik jelenet így vagy úgy utalt a korai birodalom hivatalos ideológiájára, és tisztán propaganda dimenzióval bírt.. A szobrászati stílust figyelembe véve feltételezhető, hogy kivitelezésüket a legjobb görög művészekre bízták. A külső falak alsó részeit acanthus flagellumból összeállított dekoratív díszminta borította.
Az északi és déli falakon ünnepélyes körmenetet ábrázolnak (lehet, hogy hivatalos körmenetről volt szó, i.e. 13. az oltár felállítása alkalmából). Töredékei a mai napig fennmaradtak, ez teszi a római művészet legrégebbi portrécsoportja, amely a császárt, családját és Róma uralkodó osztályának képviselőit ábrázolja. A domborművön a legközelebbi Augustuson kívül a legfelsőbb papok, szenátorok és tisztviselők láthatók, akik közül néhányat kereszt- és vezetéknevükről is lehet azonosítani (köztük Marcus Agrippa, Gaius Caesar és Livia), valamint hétköznapi lakosok. A legfontosabb személyiségek a déli oldalon voltak, és szerencsére, az északi oldaltól eltérően, eredeti fejük megmaradt. A menetben résztvevők sorrendjét alaposan átgondolták. A családtagok esetében a császárhoz fűződő kapcsolat és az utódlási vonal eredménye, a többieknél pedig a korabeli állapotuknak felelt meg.
A bejáratok mindkét oldalán domborművek találhatók, amelyek utalnak azokra a szellemi és anyagi javakra, amelyeket az Örök Város Augustus uralmának köszönhetett. A keleti fal, azaz a Via Flaminia felé néző, az épület nyilvános homlokzataként szolgált. Két dombormű látható, amelyek Róma egyetemes küldetésére utalnak egy motívummal. A jobb oldalon látható a Honosszal és Virtusszal körülvett Roma istennő, megtestesítve a becsületet és a bátorságot a csatában.
A bal oldalon egy ábrázoló domborművet láthatunk Földanyát (talán egy istennő Vénusz, a Julianus család nagyszerű édesanyja, aki a legendás Aeneas fiától származott) két babával a karján a termékenység szimbólumaként. Két jóindulatú természetszellem őrzi őket óceán és Víz. Egy tehén és egy birka pihen az asszony lábainál, és az egész jelenetet gyümölcsök és virágok teszik teljessé. Ez a szobor a ben készült restaurálásnak köszönhetően jó állapotban van 1784 által Francesco Carradori.
A következő két dombormű a nyugati falra került, vagyis az, amelyet a múzeumba való belépés után azonnal meglátunk. Az egyiken barlang látható Luperkalahol a nőstény farkasnak Romulust és Remust kellett volna etetnie, a másik pedig az áldozatot mutatja Aeneas, a legendás trójai szökevény. A fia is elkíséri Ascanius. Octavianus Augustus alapító mítoszát a rómaiak legendás ősének, Aeneas családjának leszármazottjaként építette fel, aki, miután megszökött Trójából, Lazióban kötött ki.
A külső fal belső falait is domborművek borították. Alsó részük valószínűleg fafalra emlékeztetett, felső részét pedig naturalista motívum borította. Magát az oltárt is domborművek díszítik, amin három állat – egy disznó, egy juh és egy bika – feláldozása előtt álló körmenet látható. Az állatokon kívül papokat, a hatalom képviselőit és a vestálokat is bemutatja.
Az Ara Pacis Augustae későbbi története és rekonstrukciója
Végül a Béke Oltár a föld alá került, és több évszázadra feledésbe merült. Abban az időben a Mars-mezőt épületek borították, és teljesen megváltoztatta a karakterét. Az emlékmű első töredékei az építkezés során kerültek elő Peretti-palota (a Palazzo Peretti tulajdona) ban ben 1568bár akkor még senki sem értette, mit is találtak valójában. Ezután tíz töredéket ástak ki, és különféle európai rezidenciákra küldték, köztük Villa Medici ban ben Róma, Uffizi palota Firenzébe, Bécsbe vagy Párizsba.
További tizenhét töredéket találtak 1859-benamikor a palota alapjain építési munkákat végeztek. Ekkor a hatóságok szinte biztosak voltak abban, hogy minden elem egy emlékműbe illeszkedik, amelyet nagy valószínűséggel Octavian Augustusnak szenteltek. Áttörés következett be Ara Pacis modern történetében 1903amikor a németországi Lübeckben született régészként Friedrich von Duhn feltárta a talált töredékek rendeltetését és meghatározta az oltár pontos helyét. Ezenkívül lehetőség nyílt további ásatások elvégzésére, amelyek során a következő néhány tucat töredéket fedezték fel.
Szerencsére (az emlékműnek) és szerencsétlenségnek (az olasz nemzetnek) be 1922 Benito Mussolini lett Olaszország miniszterelnöke. A fasiszta diktátor az első római császárhoz hasonlította magát, és nem kímélte az erőforrásokat a tiszteletre 1938 Születésének 2000. évfordulója. Az ünnepségek megkoronázása az újjáépített Békeoltár leleplezése volt.
Mielőtt azonban el lehetett kezdeni a talált töredékek összerakását, el kellett jutni a palota alatti, eddig megközelíthetetlen területre, ahol mélyen a föld alatt (akár hét méterrel lejjebb) az emlékmű nagy része még mindig ott volt. Ennek érdekében a modern épületet megtámasztották és dőlés ellen biztosították, majd megkezdődött az alatta lévő talaj vízelvezetése, amely lehetővé tette, hogy a legalsó szinten fekvő maradványokba kerüljön. A nagyszabású kampány eredményeként feltárták 75 nagyobb töredék és számtalan kisebb. A fennmaradó elemeket sikeresen importálták Európából – ez alól kivétel az északi frízből készült körmenet töredéke, amelyet öntvény váltott fel, amelynek eredetije a párizsi Louvre-ban található.
Az emlékmű új helyszínéül a Tiberis-töltést és a tér környékét választották Piazza Augusto Imperatoreamelynek középpontjában Augustus monumentális mauzóleuma állt. Erre a célra egy speciális pavilont építettek, amely a második világháborúban súlyosan megsérült.
A háború után sokáig gondolkodtak az emlékmű sorsán. Csak a végén XX század amerikai építészt bíztak meg egy új múzeumépület tervezésével Richard Meier. Fő feladata egy tágas pavilon megtervezése volt állandó páratartalommal és hőmérséklettel, elfojtva a forgalmas utca zajait. Lungotevere Augustában és a kiállítási területtel. Az üvegből és acélból épült épületet hivatalosan is megnyitották ben 2006. április.
A Museo dell'Ara Pacis látogatása
Ara Pacis Múzeum (a Museo dell'Ara Pacis tulajdona) kizárólag a Béke Oltárra fókuszál, központi része a rekonstruált emlékmű. Ezen kívül többek között a következőkre számíthatnak a látogatók:
- olyan oltártöredékeket találtak, amelyeket a rekonstrukció során nem használtak fel,
- vizualizációk, amelyek bemutatják, hogyan nézhetett ki az oltár virágkorában, és milyen színekkel borították falait,
- információs táblák (amelyek bemutatják többek között a név szerint a menetben sétálókat),
- az emlékmű sorsát és megtalálásának történetét bemutató kisfilm,
- egy modell, amely a Mars-mezőt mutatja be röviddel az Ara Pacis domb után.
A kiállításon töredéköntvények is láthatók az Ara Pietatis oltár uralkodására datálják Claudius (41-54 év). Érdekes módon az eredeti példányokat a római palota kertre néző homlokzatába helyezték Villa Medici.
Érdemes tervezni kb 30-45 perc. Az aktuális jegyárakat itt, a nyitvatartást pedig itt tekintheti meg.
Praktikus tipp! A múzeum épületének falai üvegből és acélból készültek. Érdemes erre emlékezni, amikor sötétedés utáni (vagy erősen felhős napon) látogatást tervezünk, mert az épületen belüli mesterséges világítás kényes, és az emlékmű érzékelése más lehet, mint a napfénynél (ami nem azt jelenti, hogy rosszabb – csak más).
Praktikus tipp! Ha belépőjegy vásárlása nélkül szeretnénk megnézni a Béke Oltárát, akkor megpróbálhatunk rápillantani az augustai Lungotevere felőli ablakon keresztül.